Jelentős környezeti hatást okoz a paksi fenékküszöb a Dunában

Kifejezetten jelentős természeti állapotváltozás várható a kőmű fölötti egy kilométeres szakaszon. A kedvezőtlen hatások ellensúlyozása végett élőhelyrehabilitációs projekt megvalósítását javasolják a természetvédelmi szakértők.

Szerény lakossági érdeklődés mellett tartották meg a fenékküszöbbel kapcsolatos közmeghallgatást a dunaszentbenedeki faluházban a múlt héten, talán nem függetlenül a hétfő 14 órás kezdéstől. Nagyjából az egyetlen lakos a szomszédos Uszódról érkezett, és a kőszállító autók folyamatos dübörgése miatt megrepedt házfalai miatt kért segítséget. A vízügyes szakma viszont nagy számban képviseltette magát, csaknem megtöltötték a termet a kedélyesen cseverésző kollégák.

85%

Év végéig még

18 652 377 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazgatója mindvégig érezhető büszkeséggel és elégedettséggel nyilatkozott az általuk épített műtárgyról. Többször méltatta a vízügy munkáját dr. Havassy Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal igazgatója, amivel erősen kilépett az elvileg független és semleges hatóság szerepéből. „Minden formában meg kell köszönni a munkájukat, és elismeréssel szólni erről az egész dologról”, mondta például, pedig az esemény elején fel is hívta a figyelmünket arra, hogy a pódiumon ülők ügyfél és hatóság viszonyában állnak egymással.

A fenékküszöb kapcsán jelenleg a környezetvédelmi engedélyezési eljárás folyik – a szokásostól eltérően nem az építkezés előtt, hanem már a finisében – amelyben arról dönt a hatóság, kiadja-e a a működési engedélyt, vagy sem. Az eljárás kötelező eleme a közmeghallgatás, amelyen a környezetvédelmi hatásértékelés eredményeit ismertették a szakértők.

Sprintelő halak a termálvízben

Dr. Müller Zoltán természetvédelmi szakértő (BioAqua Pro Kft.) elmondása szerint a kivitelezési időszakban a legjelentősebb hatás a természetes meder kőszórással történő lefedése volt. Ezen az összesen 57500 négyzetméteren sérült a fenéklakó élőlények egy része, illetve teljesen megváltozott vagy elveszett az élőhelyük. A természetes aljzat terméskővel történő helyettesítése az idegenhonos fajok megtelepedését is elősegíti, tehát összességében természetvédelmi szempontból kedvezőtlen irányú közösségi átrendeződést eredményez, értékelték a szakértők.

A fenékküszöb működése során a felvizen, azaz a gát felett várhatóak a legjelentősebb hatások. Elsősorban a kisvizes időszakokban (600 m³/s és az alatti vízhozamoknál) lesz jellemző, hogy a kőmű fölött jelentősen lelassul a víz áramlása. Így romlanak a Dunára jellemző áramláskedvelő fajok, például a német bucó, a paduc és a márna életfeltételei. A modellezés alapján a víz lelassulása az első egy kilométeren a legnagyobb, az 1–5 kilométer közötti szakaszon még számottevő, majd fokozatosan mérséklődik.

A műtárgy. Fotó: Átlátszó. Dunaszentbenedek, 2026. november 2.

A vízsebesség csökkenése miatt várhatóan 0,1 – 0,2 Celsius fokkal emelkedik majd a Duna hőmérséklete a fenékküszöb felett, elsősorban extrém nyári melegek és alacsony vízhozamok esetén. Átlagosan meleg nyár és középvízhozam esetén a melegedést ennél kisebbre becsülik. A felmelegedés kimutatására a szakértők javasolják folyamatos hőmérsékletmérő bója elhelyezését a fenékküszöb felvízi oldalán, illetve a Duna dunaföldvári szelvényében.

A medergát korlátozza a Duna hosszirányú átjárhatóságát is a halak számára. Az értékelés szerint bizonyos vándorló fajok közepes vagy nagyobb egyedei egy sprinttel még le tudnak küzdeni egy hat méteres távot (amekkora a fenékküszöb szélessége), ha nem túl nagy a vízsebesség. A fenéklakó és a kis testű halak, pl. küllők, csíkok, és az ivadékok számára azonban ez már kis sebesség mellett is áthatolhatatlan akadályt jelent. Ez főleg a vándorlási időszakban, március–júniusban probléma. Bár jellemzően nem ilyenkor szoktak előállni a kisvizes időszakok, ez nem garantálható.

Ezeknek a kedvezőtlen hatásoknak az ellensúlyozására a szakértők többek között azt javasolták a hatóság számára, hogy írja elő egy élőhelyrehabilitációs beavatkozás megvalósítását. Az indítványozott projekt egy, a Duna-mederrel párhuzamos, másodlagos csatorna kialakításából állna a jobb part mentén egy 7 kilométeres szakaszon, amely megfelelő élőhelyet biztosítana az áramláskedvelő fajok számára.

Hegymenetben is hajóznának

Bár a hajózhatóság nem tárgya a környezetvédelmi eljárásnak, néhány érdekes részletet azért megtudtunk ezzel kapcsolatban is. Gacsályi József (OVF) elmondása szerint nagy a nemzetközi nyomás, hogy mielőbb biztosítsák a megfelelő hajózócsatornát. Folyamatosak az egyeztetések a Duna Bizottsággal, a magyar fél azt ígérte, hogy feloldják a hajózási tilalmat, ha a Duna vízhozama eléri majd az 1000 m³/s-ot. (Most 800 m³/s körül alakul.)

A vízügy jelenleg is vizsgálja, milyen széles legyen a hajózóút, hogy a hajózási feltételeknek meg tudjanak felelni. Az eredetileg tervezett 150 méter nem bizonyult elégségesnek, túlságosan nagy ugyanis a szűkített mederben a víz sebessége ahhoz, hogy a hajók önállóan át tudjanak haladni „hegymenetben”, azaz folyásiránnyal szemben. Ezért 200 méter szélesre tervezik kibővíteni a gát nyílását.

Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium állítólag vállalta, hogy egy vontatóhajót is beállít az adott szelvénybe a hajók áthaladásának segítése érdekében.

Kisvizek esetén építik, nagyobb vízhozamoknál bontják

Gruber Tamás, a WWF Magyarország élő folyók programvezetője szerint az egyik legkritikusabb kérdés, hogy ideiglenesnek vagy állandónak tekinthető-e ez a műtárgy, illetve hogy milyen időtávra adna engedélyt a hatóság. A WWF ideiglenes, vészhelyzeti megoldásként tekint az építményre, és egy olyan megoldás előkészítését tartják szükségesnek, ami kiválthatja ezt. Álláspontjuk szerint – ahogy a hatásvizsgálati anyag is kimondja – a kisvizes időszakokban igenis jelentős környezeti hatások várhatók, és az ilyen időszakok várhatóan egyre hosszabbak lesznek a jövőben.

Perger András, az Energiaklub energia-programvezetője hozzászólásában többek között az iránt érdeklődött, hogy mikorra fog elkészülni a műtárgy, mikor tekinthetjük azt késznek, illetve kérte a dokumentációban szereplő hidrológiai adatok átláthatóbbá tételét. Gacsályi József ígérte, hogy megvizsgálják az adatok nyilvánossá tételének lehetőségét, a gát elkészültét pedig december közepére prognosztizálta.

A jelenlegi elképzelések szerint a medret kisvizek idején 90 méterre szűkítik majd össze, nagy mennyiségű kőtömeget építve be, majd bontva ki újra a nagyobb vízhozamok idején. Kérdésünkre, hogy ez mennyi munkát igényel majd a vízügy részéről az elkövetkező években, nem kaptunk teljesen egzakt választ. Azonban mint megtudtuk, nagyon jó gyakorlatot alakítottak ki a kollégák – 2 óra alatt nagyjából 10 métert tudnak bontani – és a gépkezelő Jani bácsi is tökélyre fejlesztette már az építést-visszabontást.

Fülöp Orsolya

Címlapkép: A fenékküszöb és a Paksi Atomerőmű a dunaszentbenedeki partról 2026. november 2-án. Fotó: Átlátszó.