Mit tehet az a magyar emigráns, aki külföldön, az adott ország nyelvén ír? Hová fogják őt számítani? Egy tanulmánykötet keresi a válaszokat.

A "Kovács Petra" álnéven író szerző könyvében átlagemberek sorsán keresztül követhetjük végig, ahogy a Fidesz elfoglalta és leuralta Magyarországot.

Laczó Ferenc történész kötetét nevezhetnénk proproblémakatalógusnak, de olvasónaplónak is.

Ritter György új kötete rengeteg interjúrészlettel mutatja be, hogy a hazánkban élő német kisebbség tagjai miként emlékeznek vissza a történelemre.

Bemutatta lakáspolitikai javaslatait a Lakhatási Koalíció, amely abban bízik, sok évtized után végre a politikusok is meghallgatják a javaslataikat.

Ablonczy Bálintnak, a Válasz Online újságírójának doktori disszertációja a lap kiadványaként jelent meg rengeteg korabeli, elsősorban romániai/erdélyi fotóval.

Bódy Zsombor kötete arról, hogy a "politikailag megbízhatatlan" tudósokat is bevonták a szocializmus építésébe.

Ez a régió nem a gyengéknek való, soha nem is volt az. Martyn Rady könyvét olvasva csak kapkodjuk a fejünket.

Hatos Pál új könyvében arról ír, hogy Trianon egyik legfőbb oka az, hogy a magyar politikusok vagy a saját hasznukat keresték, vagy nem törődtek semmivel.

2010-ben 25% volt a cafeteria adója, ma 28, de évekig volt 35 is. Közben pedig megszűnt a korábbi ételutalvány és iskoláztatási támogatás, csak a SZÉP-kártya maradt.

Egy nemrég megjelent kötet összegyűjtötte Kőrössi P. József interjúit 22 erdélyi (származású) művésszel.