Hat év alatt sem sikerült elvinni a Petőfi Csarnok maradványait, tovább nő a sitthegy

Évi félmillió tonna építési törmeléket fogadhat be a Dunakeszi határában lévő sittlerakó, amelynek tulajdonosát már több alkalommal megbüntette a környezetvédelmi hatóság. A terület elvileg „rekultiváció” alatt áll, de ennek egyelőre semmi nyoma. Sőt, háborítatlanul hevernek a telepen egykori budapesti épületek bontási anyagai, köztük rengeteg nem engedélyezett fém-, üveg-, gumi- és műanyaghulladék.  

Több cikkünkben beszámoltunk már arról a sittlerakóról, amely tájsebként éktelenkedik Dunakeszi és Göd határában. Tavaly nyáron megírtuk, hogy a 80 hektáros telep északkeleti részén évek óta hevernek a Petőfi Csarnok (PeCsa) maradványai, óriási fémtartályok, elektromos eszközök darabjai, rengeteg fa-, műanyag- és egyéb szervetlen hulladék között.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A telepen azóta sincs változás, annak ellenére, hogy az ott uralkodó állapotok miatt – amiről először 2017-ben a Népszava írt – több közérdekű panasz, sőt, feljelentés is érkezett a hatóságokhoz.  

A Pest Megyei Kormányhivatal azonban 2019-ben újabb engedélyt adott ki a tulajdonos SA-HO Kft. számára, amelyben a telepen gyűjthető építési-bontási hulladék mennyiségét évi 550 000 tonnára emelte. A sittet a cégnek ártalmatlanítania és hasznosítania kell, ehhez több törő- és aprítógép használatát írta elő a határozat.

Az átvett anyagokat maximum egy évig lehetne tárolni a területen feldolgozás, illetve elszállítás előtt.

Mindennek azonban látszólag semmi köze a tényleges helyzethez: a sitthegyek száma folyamatosan nő, a bontási anyagok pedig békésen pihennek a fenyőfák alatt, mezőgazdasági területek és egy víztározó közelében.

Fa-, fém- és műanyaghulladék évek óta a fák tövében

Dunakeszi önkormányzatának jegyzője, Molnár György egy korábbi levelében azt írta, hogy a hulladéktelep problémái ügyében a térség országgyűlési képviselőjének, Tuzson Bencének a közbenjárását kérte. Úgy tűnik, hiába. Ugyanakkor a jegyző álláspontja szerint az önkormányzatnak nem feladata, hogy szerződéses partnerei engedélyeit és működését ellenőrizze – láthatóan évek óta nem is foglalkozik senki a jogszabályok betartatásával.

Pár százezer forintos büntetésekkel megússzák

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a SA-HO Kft.-t tavaly decemberben 200 ezer forintra büntették  a kötelező adatszolgáltatás és nyilvántartás elmulasztása miatt. Ezt megelőzően 2019-ben két alkalommal büntetett a hatóság: a három előző évről hiányzó jelentés hiánya miatt 100 ezer forintos, a hatósági előírások megsértése miatt 400 ezer forint bírsággal sújtották a céget.

A környezetvédelmi hatóságtól közadatigénylésben kértük ki a büntetésekről szóló határozatokat és az éves jelentések dokumentumait. A kért adatokat azonban vélhetően csak hónapok múlva kapjuk meg – ha egyáltalán –, a Pest Megyei Kormányhivatal ugyanis a veszélyhelyzetre hivatkozva minden adatigénylésünk válaszadási határidejét 45 vagy 90 napra hosszabbítja.

A pár százezer forintos büntetési tételek kifizetése valószínűleg nem viseli meg a SA-HÓ-t.

Annak ellenére sem, hogy az OPTEN adatbázisa szerint 2021-ben csak 8,3 millió forint adózott eredményt produkált az előző évi 18 millióhoz képest. A piliscsabai székhelyű, hulladékgazdálkodással foglalkozó cég 2016 óta van Szűcs Gáborné és ifj. Szűcs Gábor tulajdonában. A cég ellen 2017 óta 8 végrehajtás indult, ebből 2 jelenleg is hatályban van, sőt, a bíróság a tavalyi évben két alkalommal is elrendelte id. Szűcs Gábor vagyoni részesedésének lefoglalását.

A Petőfi Csarnok homlokzatának maradványai

Levélben fordultunk a lerakót működtető SA-HO Kft-hez, hogy a rekultiváció folyamatáról érdeklődjünk. Szerettük volna megtudni azt is, hogy a hat éve a telepen tárolt fém- és egyéb hulladékot mikor távolítják el. Érdeklődtünk arról is, hogy az elmúlt két évben a hulladékgazdálkodásról szóló jelentésüket és a vízmonitoring vizsgálatokról szóló jegyzőkönyveket benyújtották-e a környezetvédelmi hatóságnak. Megkeresésünkre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A Szűcs-család fuvarozással is foglalkozik, a városliget Petőfi Csarnok bontási anyagát például ők szállították a dunakeszi hulladéktelepre. A Szűcs Fuvar Team Kft. tavaly rossz évet zárt, 136 millió forint vesztesége volt. Emellett Szűcsék fuvarozási cége ellen az elmúlt öt évben 25 végrehajtás indult, ebből négy jelenleg is folyamatban van; a tagok vagyoni részesedésének lefoglalását pedig 11 alkalommal rendelte el a bíróság.

Kapcsolati háló (forrás: Opten Kft; a kép kattintással nagyítható)

Azért Szűcsék nem minden vállalkozása ilyen peches: a Szűcs Klaudia és a vele azonos címen lakó Kozma Péter tulajdonában álló Bont-Tör Zrt. például tavaly 604 milliós árbevétel mellett 31 milliós nyereséget könyvelhetett el, ennek a cégnek adótartozásai sem voltak. A Bont-Tör azonban egy szlovák székhelyű cég, a CARLSON s.r.o. magyarországi fióktelepének tulajdonában áll, amely ellen 3 végrehajtás indult. A Szlovákiában bejegyzett cégnek és fióktelepének szintén Kozma Péter a tulajdonosa.  

A Bont-Tör Zrt. budapesti bontásokból származó hulladékai, például a 2017-ben elbontott újpesti uszoda mozaikos csempéi szintén fellelhetők a Szűcs-család dunakeszi telepén.

Ez a cég végezte a Városligetben a Közlekedési Múzeum és a Hungexpo épületeinek lebontását,

a neve gyakran gyakran megjelent a Liget Projekt elleni tiltakozásokról szóló híradásokban.

Az Átlátszó is beszámolt 2016-ban arról, hogy a Városliget Zrt. a tüntetőkre hivatkozva megemelte a volt Hungexpo bontási munkáinak első ütemére kötött szerződés keretösszegét, így a feladattal megbízott Bont-Tör Zrt. az eredeti 130 millió forint helyett 190 millió forintért végezte el a munkát .

A bontással, földmunkákkal és hulladékkezeléssel foglalkozó cég építési projektekben is részt vesz. Ők építik például Üllőn a házak közvetlen közelében azt a logisztikai csarnokot, amelyről néhány hete írtunk.

Gigacsarnok épülhet a házak tövébe Üllőn, az utca lakói elkeseredetten tiltakoznak | atlatszo.hu

Az üllői Gyömrői úton, lakóövezet közvetlen közelében kíván monumentális irodákat és raktárakat felépíteni két cég. A lakosok szerint őket nem vonták be a döntéshozatalba, az épületek és a forgalomnövekedés pedig élhetetlenné teszi az ingatlanjaikat. A terület tulajdonosa viszont a Helyi Építési Szabályzatra hivatkozik, ami lehetővé teszi a házak közelében az építkezést.

Bodnár Zsuzsa

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A városligeti Petőfi Csarnok bontási maradványai a Dunakeszi 022. hrsz.-on lévő hulladéktelepen