A Közgép építette volna a sorompókamerákat, a MÁV törölte a tendert

254 millió forintja volt a MÁV-nak vasúti átjárókba telepíthető kamerákra 2014-ben, ebből 99 helyen lehetett volna büntetés kiszabására is alkalmas rendszer. Kétszer írtak ki közbeszerzést, a másodikra 2015-ben, a G-nap után pályázott a KÖZGÉP vezette konzorcium. Mivel a tervezettnél háromszor nagyobb árat adta, a MÁV törölte a projektet.

Szinte naponta kerül fel az internetre olyan videó, amiben az autósok a tilos jelzés ellenére áthajtanak a vasúti síneken. Sokan nem ússzák meg annyival, hogy nyilvánosságra kerül szabálytalanságuk, jól mutatja ezt a MÁV statisztikája: a január 1. és február 15. közötti időszakban 2017-ben nyolc, 2018-ban hét, 2019-ben pedig hat útátjárós ütközés történt.

Megelőzésképp a rendőrséggel közösen évek óta rendszeresen tartanak ellenőrzéseket az útátjárókban; 2017-ben 157 vasúti átjáróban 190 alkalommal, 2018-ban 222 útátjáróban 184 alkalommal került sor ilyen akcióra.

A MÁV korábban is kísérletet tett a balesetek csökkentésére, 2014-ben közbeszerzést írt ki, 99 átjáróban telepítettek volna úgynevezett eseményvezérelt videomegfigyelő rendszert a sorompóletörések felderítésére, valamint a piroson áthajtások csökkentésre.

Lényege lett volna, hogy a kamerák napszaktól és időjárási körülményektől függetlenül minden esetben olyan minőségű felvételt készítsen az útátjáró körzetéről, amely alapján az esetlegesen bekövetkező rongálást elkövető jármű egyértelműen és bizonyító erejűen azonosítható legyen. A rendszer adatait a rendőrség kezelte volna.

A nem éppen hibátlanul működő tengelysúlymérő rendszer kapcsán próbáltuk megtudni azt is, hogyan teljesen a sorompókamera rendszer. Röviden, sehogy.

A közbeszerzés első alkalommal sikertelenül zárult. 2015 júliusában újra kiírták a tendert, erre hárman jelentkeztek. A Dunántúli-Metalelektro Konzorcium, a Konzorcium (igen, ez, és a Termini-Rail Kft. A legjobb, 760 milliós ajánlatot a Dunántúli-Metalelektro Konzorcium adta, ennek vezetőt tagja a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft., mely a Transdanuvius 2000 Kft.-n keresztül a Középé. Vagyis akkor éppen Simicska Lajosé volt. Mindez a G-nap után pár hónappal történt. Az értesítő szerint ez az ár nem fért bele a MÁV-nak, az állami vasútnak ugyanis csak 254 millió forintja volt a projektre.

A MÁV most azt közölte az Átlátszóval, hogy “a megcélzott műszaki tartalom a rendelkezésre álló forráskereten belül eszerint reálisan nem megvalósítható. Az eredménytelen eljárásokat követően véglegesen törölték a projektet. Magyarország a Közlekedési Operatív Programban rendelkezésre állt forrásokat teljes körűen lehívta, az eredetileg a kérdéses fejlesztésre szánt összeg így más beruházásban hasznosult.”

Pedig a MÁV alap elgondolása jó is lehetett volna, az Átlászónak nyilatkozó pszichológus szerint ugyanis egy ilyen rendszer komoly visszatartó erővel bírhat a sofőrök körében.

“Javulhat tőle a közlekedők szabálykövetése, ha látják, hogy szankció követi a szabálysértést. Ugyanakkor úgy gondolom, a vasúti átjáróban erősebb a piros visszatartó ereje, mivel tudják, hogy a megszegése súlyos következményekkel járhat. A sebességhatárt alighanem többen lépnek át, mint ahányan a vasúti piros lámpán áthajtanak. A bizonytalankodókat tántoríthatná el a kamera, aki viszont úgyis megszegné, azon nem biztos, hogy segítene” – mondta az Átlátszónak Benák-Tömöri Judit pszichológus. És valószínűleg a 30-60 ezer forintos közigazgatási bírság is visszatartó erő lenne.

Segesvári Csaba

Fotó: a szerző felvétele