Magyarországon a holokauszttúlélőket segítő legnagyobb szervezet, a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány pénzügyi beszámolói nem egyértelműek, adatigénylésekre nem szívesen válaszol, a szolgáltatásait egy kézben lévő – és a szervezethez is kötődő – cégeknek szervezi ki, a gondozottak pedig rossz minőségű ellátásra panaszkodnak.
A rendszerváltás után több nemzetközi és országos segélyszervezet alakult, amelyek a holokauszttúlélők kárpótlásáért felelnek. A Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány (MAZS) 1991-ben alakult a JDC (American Jewish Joint Distribution Committee) magyarországi szervezeteként, hogy az idős és beteg holokauszttúlélőknek szociális ellátást nyújtson, és egyéb kulturális, szociális tevékenységekkel segítse a magyarországi zsidó közösséget.
A MAZS fő támogatója a Claims Conference, amely főként a német állam által biztosított forrásokat továbbítja az alapítványnak, kismértékben azonban a magyar állam is támogatója a szervezetnek. A MAZS sokrétű tevékenysége közül a legjelentősebb a Holokauszt Túlélők Programja keretében végzett jóléti szolgáltatások, például házi gondozás, otthoni szakápolás és takarítás. A jóléti szolgáltatások ugyanis – a 2017-es adatok alapján – az alapítvány évi több mint 5 milliárd forintos költségkeretének 88%-át százalékát teszik ki.
Az alapítvány a Holokauszt Túlélők Programja keretében végzett szolgáltatásokkal – a honlapja szerint – 5100 idős embernek nyújt rendszeres támogatást. A honlap más oldalain ezzel szemben az olvasható, hogy közel 4000 fős szociálisan rászorult túlélő csoportot segítenek, míg a legutóbbi közzétett éves beszámolójukban csak 3500 főről írnak.
Közadatigénylésben kértük ki a MAZS-tól az InHome – tehát az otthon végzett – szolgáltatásokra vonatkozó adatokat. Az alapítvány válasza szerint 2017-ben 1,4 millió óra házi gondozást végeztek, azonban a 2017-es egyszerűsített beszámolójukban 1,7 millió órányi házi gondozást közölnek. Újabb kérdésünkre az alapítvány válaszában elismerte, hogy a beszámolójukban közölt számadat hibás – ugyanis a házi gondozás óraszámába az otthoni szakápolás óraszámát is beleszámolták.
A Magyarországon élő holokauszttúlélők európai viszonylatban is kiemelkedően magas száma miatt a házi gondozást, takarítást és a szakápolást szerződött partnercégek segítségével végzi el az Alapítvány.
Bizonyára emlékeznek még az olvasók dr. Falus Ferenc volt országos tisztifőorvosra, korábbi baloldali főpolgármester-jelöltre. Falusnak a kezdetektől meghatározó szerepe volt a jelenleg is a MAZS-nak dolgozó, ápolást és házi gondozást végző cégháló kialakításában.
Az 1990-es években Falus Ferenc egy nagy, otthoni ápolással foglalkozó cég – a Harris Egészségügyi kft. – ügyvezetője, majd tulajdonosa lett. A Harris tulajdonosaként Falus hamarosan a MAZS Alapítvány kuratóriumának az elnöke lett, és közel tíz évig – tisztifőorvosi szolgálata idején is – megtartotta ezt a pozícióját. A Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány többek között a Harris Egészségügyi Szolgálattal és annak társcégeivel végzi az említett szolgáltatásokat – ami az Alapítvány közérdekű adatigénylésünkre közölt válaszából (itt és itt olvasható) derült ki. Ez sérti a közhasznú szervezetekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
Falus Ferenc 1995-ben többedmagával megalapította a MOHE-t, azaz a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesületet, aminek egyben első elnöke is ő lett. A MOHE 9 vezetőségi tagjának 14 cége végzi máig is a MAZS-nak a szakápolást, a házi gondozás nagy részét, sőt a takarításszolgáltatásuk egy részét is.
A MAZS által közölt információkból kiderült, hogy a holokauszttúlélők otthoni ellátására (ápolás, gondozás, takarítás) az évi többmilliárdos összeg ellenére sem írtak ki pályázatot, hanem a partnercégek kiválasztása csupán „megfelelőség alapján” történt .
Falus Ferenc Hartman Gáborral, a Duna Medical igazgatójával együtt volt tulajdonosa a TRIMED kft.-nek egészen 2014-ig, jelenleg pedig Falus Ferenc felesége a cég másik tulajdonosa. 1998 óta ez a cég áll a Harris Egészségügyi Szolgálat – a MAZS egyik partnercége – mögött. Hartman Gábor és Falus Ferenc együtt voltak tulajdonosai a madárinfluenza-járvány kapcsán sokat emlegetett Hartman-Falus Bt.-nek is.
Falus Ferenc cégkapcsolatai
Jelenleg Falus Ferenc a Hartman által vezetett Duna Medical magánkórház csoport terapeutájaként dolgozik. A MAZS legnagyobb óraszámban (2018-ban havi 15 000 óra körül) házi gondozást végző partnere a Medical Home Center Kft. Ennek a cégnek a gazdasági vezetője és társtulajdonosa pedig az említett Duna Medical Center műszaki és üzemeltetési igazgatója.
A komplex céghálóhoz tartozik a Harris Ispita Kft. tulajdonosa, az ISPITA Alapítvány is, amely a Magyar Állammal együtt tulajdonosa a TRANSHUMAN Kft.-nek is, ami szintén szociális ellátással foglalkozik.
Falus Ferenc kapcsolatai a MAZS Alapítvánnyal együttműködő MAZSIHISZ-t (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) is elérik a THERAPION Alapítványon keresztül.
A Falus Ferenc lakcímére bejelentett alapítvány első képviselője Kovács Mihály volt, jelenleg pedig Hegyiné Morvay Erzsébet, Hartman Gábor és Kunos Péter – a MAZSIHISZ jelenlegi ügyvezető igazgatója – a szervezet képviselője, illetve a kuratórium elnöke. Hegyiné Morvay Erzsébet két Harris-cégben is volt tisztségviselő, illetve a Tekler és Társa Bt.-ben, ami azóta beolvadt a Harris Egészségügyi Szolgálatba.
Kovács Mihály és Kunos Péter pedig az Agrobank Rt.-nek voltak együttesen vezetői, ami a rendszerváltás utáni bankpánik kapcsán lett közismert. Erről bővebben itt, itt és itt olvashatnak.
Mivel a MAZS a forrásokat biztosító szervezet szabályai szerint köteles ellenőrizni a házi gondozás végzésével megbízott cégeket, megvizsgáltuk a gondozási óraszámokra, a gondozottak és gondozók létszámára vonatkozó adatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szociális ellátásokra vonatkozó statisztikájából kiderül, hogy 2017-ben az országban társas vállalkozások házi segítségnyújtással összesen 237 embert láttak el. A MAZS Alapítvány nyilvánosságra hozott adatai szerint a partnercégeik 2017-ben több, mint 1200 holokauszttúlélőt házi gondoztak az alapítvány megbízásából. Ez a teljes országra és teljes népességre vonatkozó statisztikai adatoknak az ötszörösét jelenti.
Ugyanezen KSH adatsorból derül ki az is, hogy társas vállalkozások házi segítségnyújtását összesen 50 gondozó végezte, a MAZS Alapítvány viszont több, mint 800 gondozóról számolt be 2017-ben. Hasonlóak az arányok az ezt megelőző években is.
A Holokauszt Túlélők Programjában tevékenykedő gondozók és ápolók számát összevetettük a cégadatbázisban fellelhető alkalmazotti létszámmal. Ennek során azt találtuk, hogy a legtöbb cég sokkal több gondozó bevonásával végezte a túlélők gondozását, mint ahány cégbíróságra bejelentett alkalmazottjuk volt. A MAZS hónapokra lebontott adatai összesen 600 gondozót mutattak, melyből 400 nem volt bejelentve a cégek alkalmazottjaként.
Az alapítvány erre vonatkozóan azt közölte, hogy nincs rálátásuk arra, milyen okból térhet el a bejelentett alkalmazottak száma és az általuk közzétett gondozói létszám.
Ennek a helyzetnek az lehet az egyik jogszerű magyarázata, hogy a cégek alvállalkozók (társas- és egyéni vállalkozók) bevonásával végzik a szerződésben vállalt feladataikat. Az említett KSH-statisztika szerint a társas vállalkozások ennek a gondozási munkának töredékét végezték, egyéni vállalkozók pedig egyáltalán nem végeztek házi segítségnyújtást 2017-ben, 2016-ban és 2015-ben.
2018-ban hatósági eljárás indult a MAZS egyik partnercége, a LEGION NEXUS Kft. ellen be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt. Az eljárás eredményeként a cégre kirótt munkaügyi bírság ténye bekerült a NAV adatbázisába.
Mindezek után talán nem meglepő, hogy tavaly összesen 11 végrehajtást kezdeményezett az adóhatóság a MAZS partnercégei ellen.
A partnercégek közül többnek nincsen honlapja, és a céginformációs adatokon kívül csak álláshirdető portálokon található róluk információ. Ez alapján gyanítható, hogy kizárólag a MAZS Alapítványnak végeznek szolgáltatásokat, hiszen őket nem ismerő személyek számára gyakorlatilag megtalálhatatlanok. Az alapítvány azt közölte, hogy nincs tudomásuk arról, hogy az említett cégek kizárólag nekik végeznek-e szolgáltatást.
A Holokauszt Túlélők Programjának évi 5 milliárdos költségvetését biztosító Claims Conference előírja, hogy a MAZS szigorú ellenőrzés alatt köteles tartani a partnercégeit, tehát az alapítvány felelős a vele szerződésben álló cégek által elkövetett szabálytalanságokért.
Arról, hogy a MAZS Alapítvány hogyan látja el a partnercégek ellenőrzését, felügyeletét kközadatigénylésben érdeklődtünk, ezt azonban elutasította az alapítvány arra hivatkozva, hogy véleményük szerint ez nem képezi a közérdekű adatok körét.
Egy másik adatigénylésünkre pedig több mint négymillió forint költségtérítés ellenében adna csak választ az alapítvány.
Mindez azért meglepő, mert a MAZS weboldalán ez olvasható: „Működésünk alapja a kezdetek óta a szigorú elköteleződés az átláthatóság és elszámoltathatóság iránt, legyen szó haza [sic] vagy külföldi, szervezeten belüli vagy felügyeleti szerv által végzett auditálásról.”
Holokauszttúlélőket és gondozókat is megkérdeztünk arról, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a MAZS szolgáltatásai.
Holokauszttúlélők elmondása szerint előfordul, hogy a házi gondozást végző cégek megbízhatatlanok, például nem teljesítik az előre egyeztetett, kért gondozást bizonyos napokon. Főleg a hétvégék problémásak, hiszen – mint azt egy gondozónőtől megtudtuk – nem fizetnek többet a hétvégi gondozásért a cégek.
Az is előfordul, hogy a gondozott az aznapi munkaidő lejárta előtt elengedi a gondozót, így az igényelt és engedélyezett gondozási óraszám nem teljesül. Mégis az igényelt, és nem a teljesített óraszám kerül elszámolásra, hiszen az idős, gyakran rosszul látó gondozott aláírásával igazolja, hogy a gondozó maradéktalanul teljesítette a feladatát. Pedig a nem teljesülő gondozási órák kifizetésével más holokauszt túlélőknek jut kevesebb gondozási óra, hiszen az alapítvány pénzügyi forrásai végesek.
Holokauszt túlélőktől kapott információk szerint, az otthoni szolgáltatások kapcsán – a MAZS és az általa megbízott cégek – nem mérik az ügyfeleik elégedettségét.
A MAZS fő forrásait biztosító szervezetet, a Claims Conference-t is felkerestük kérdéseinkkel. 2015-ig évenként Worldbook (évkönyv) formájában ismertették átfogóan és országokra bontva tevékenységüket, a Worldbookot és éves pénzügyi beszámolóikat is közzétették a honlapjukon.
A Worldbook leírásokat közöl az egyes programokról és szolgáltatásokról, továbbá tartalmazza, hogy mennyi pénzzel támogatták az egyes országok túlélőit. Innen, illetve az éves beszámolókból kiderül, hogy évente mekkora volt az egyes szolgáltatásokra adott pénzügyi támogatás összege.
Adatgyűjtésünk szempontjából ezek a számok azért különösen érdekesek, mert kétségek merültek fel a Claims támogatását felhasználó magyarországi szervezetek adatainak precizitása tekintetében. Ezért 2018-ban próbáltuk elkérni a honlapon még meg nem jelent 2016-os és 2017-es Worldbook-ot. Válaszukban megírták, hogy ezeknek az éveknek a beszámolói még felülvizsgálat alatt vannak, de továbbra is terveznek kiadni Worldbook-ot – ezek a dokumentumok azonban mindmáig nem jelentek meg a honlapjukon.
Érdekes módon e-mailes megkeresésünk után hamarosan a Claims Conference honlapjáról – egy kivételével – az összes 2013 óta a honlapra felkerült hivatalos pénzügyi beszámolót levették. Amikor pedig a támogatások felhasználásának Claims által előírt szabályaival kapcsolatban kérdeztünk, a MAZS Alapítványhoz irányítottak tovább.
A Claims Conference gazdálkodását és működését Brooke Goldstein, neves amerikai jogvédő is élesen kritizálta már korábban, például ebben a tavaly őszi cikkében. 2013-ban pedig nagy botrány lett abból, hogy a Claims Conference egy magas rangú vezetője több kollégájával együtt 60 millió dollár, holokauszttúlélőknek járó támogatást sikkasztott el.
Uzonyi Ádám
Címlapkép: a MAZSIHISZ székháza, ahol a MAZS irodája is van (a szerző felvétele). A cégadatokat az Opten Kft. és a Céginfó szolgáltatta.
Korrekció (2019. május 29.): Cikkünk korábbi verziójában Dr. Falus Ferenc személyével összefüggésben valótlanul híreszteltük, hogy a tulajdonát képező Harris Egészségügyi Kft debreceni leányvállalata az OEP-től 1994-ben kapott 9 millió Ft-ból néggyel nem tudott elszámolni, ahogyan azt is, hogy az Állami Számvevőszék bármilyen pénzt keresett Falus Ferenccel kapcsolatba hozható vállalkozáson – az erre utaló belinkelt sajtóhírek valóságtartalmát nem ellenőriztük.
Adatigénylésben kértük ki a kölcsönadott műtárgyak listáját az intézménytől, ami előbb trükkösen megkerülte a válaszadást, most pedig azt közölte a...
50 határőrt, 16 járművet és egy mozgó hőkamerát küld Albániába a közös uniós határőrizeti szerv, a Frontex, hogy segítsék a...
Idegengyűlölet, politikai befolyás az igazságszolgáltatásban, az állam által zaklatott civilek és elégtelen lépések a nők elleni erőszak ellen és az...
A FUNA azt közölte, hogy 2021 őszén lezárult az EU-s pénzből finanszírozott projekt, és már nem is ők üzemeltetik a kisvonatot, hanem a cégük.
