A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete szerint hibásan üzemel a 25 milliárdos tengelysúlymérő rendszer

Fuvarozói visszajelzések azt mutatják, hogy a rendszernek jelenleg csak néhány mérőállomása működik rendesen. A többi ugyan üzemel, de vélhetően az irreális mérési eredményeik miatt, ezekről nem készülnek határozatok, a rendszer folyamatos „finomítás” alatt áll – írta az Átlátszónak a tengelysúlymérőről megjelent cikkünk után a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete.

Több mint 25 milliárd forintot költött el a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. a teherautók tengelysúlymérő hálózatára (TSM), a teszt-időszakban csak az üzemeltetés több mint 127 milliót emésztett fel – erről a napokban írtunk. Ahogy azt is említettük, hogy a közel 25 milliárdos rendszer közel egy év alatt alig több 100 milliós bírságot hozott be.

Összehasonlításképp: a VÉDA – az autósok gyorshajtását is néző rendszer – 14 milliárd forintba került, tavaly csak a bírság 21 milliárd forint volt.

Ráadásul az adatokat kezelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem válaszolt a hónapokon át tartó megkeresésünkre, csak Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigénylése nyomán juthattunk információhoz.

Megírtuk, a rendszer egy részét kiépítő I-Cell Zrt. korábban is nyert már hasonló nagy összegű állami megbízásokat. Az ARH Informatikai Zrt.-vel közösen vihették 2013-ban a HU-GO elektronikus útdíjrendszer kiépítésére kiírt 17,8 milliárdos közbeszerzést, majd 2014-ben az ORFK hatmilliárdos traffipax-tenderét, és az i-Cell Zrt. készítette az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER) is.

Az i-Cell Zrt. ingatlanban is utazik, méghozzá ebben az ágazatban a cég Mészáros Lőrinc üzlettársa, a Forbes szerint. De máshol is van közös üzlet, a 24.hu írta meg, hogy közösen nyertek el egy 58 milliárdos közbeszerzést: az R-Kord és az i-Cell Mobilsoft Zrt. építheti ki a MÁV vasúti rádiókommunikációs rendszerét (GSM-R).

A cikk megjelenése után a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) hosszú levélben fejtette ki az Átlátszónak, hogy szerintük eleve alkalmatlan arra a feladatra a TSM, amire kitalálták.

“Tanulmányt készíttettünk, hogy külső (azaz a fuvarozóktól független) szakértők véleményével igyekezzünk alátámasztani az ITM és a jogalkotók felé az aggályainkat, azt, hogy az úthálózatba beépített dinamikus tengelysúlymérő rendszer – álláspontunk szerint – alkalmatlan a megállítás nélküli mérések adatai alapján történő, objektív alapú bírságolásra” – írta portálunknak az MKFE.

A tavaly tavasszal elindított tesztüzem alatt az volt az általános tapasztaltuk, hogy a rendszer átlagosan 2 tonnával méri túl a járműveket, bár előfordultak ennél komolyabb, akár 4 tonnás eltérések is.

A kontrollmérések ezekben az esetekben olyan hitelesített, kalibrált statikus mérlegeken történtek, amelyeket a fel- és lerakóhelyeken működtetnek, elsősorban azért, mert a súlyadat alapján számol el az árukibocsátó és a vevő – ebből egyértelműen következik az a tény is, hogy az árukibocsátónak nem érdeke túlrakni a járműveket.

Az elmúlt hetekben az egyesülethez több olyan visszajelzés érkezett, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a rendszer mérési pontossága nem javult. Továbbra is tonnás léptékű különbség mutatkozik a TSM rendszer dinamikus mérése, valamint a hitelesített mérőeszközön történt, statikus súlymérések között. Azok a fuvarozók, akiknek van mérlegjegyük az adott TSM bírsághoz kapcsolódóan, rendszerint élnek a jogi lehetőségeikkel, azaz bizonyítási indítványt, fellebbezést terjesztenek elő az ITM-nél.

Kevés kivételtől eltekintve ezeket a beadványokat a minisztérium rendre elutasította, hivatkozással a TSM-rendszer hitelességére. Csakhogy a fel- és lerakóhelyi mérlegek is hiteles eszközök, érdekes jogi kérdés lehet, hogy ilyen esetekben melyik a „hitelesebb”?

A legutóbbi ITM-es egyeztetéskor kapott információk alapján az MKFE közölte: „folyamatosan zajlik az egyes mérőpontok javítása, felülvizsgálata – tudomásunk szerint vannak olyan mérőpontok, ahol a kivitelezőt arra kötelezték, hogy a pályatestbe beépített szenzorokat emelje ki, majd telepítse újra.”

A fuvarozók szerint  a mérőpontok sokasága és elhelyezkedése miatt csak a nagyon rövid távú, településeken belüli, vagy kistelepülések közötti fuvaroknál lehet „megkerülni” a TSM-pontokat, a nemzetközi, vagy például a belföldi építkezéseket, vagy üzemanyagtöltő-állomásokat ellátó, élőállat-szállításokat végző, jogkövető módon tevékenykedő fuvarozók nem tudják, és nem is akarják kijátszani ezt a rendszert, egyszerűen szeretnék normálisan végezni a munkájukat.

Kerestük az ITM-et, hogy igaz-e, hogy mérőpontokat kellett újratelepíteni, valamint, hogy a mérőpontok közül csak néhány működik, válaszukat várjuk.

Segesvári Csaba

Fotó: a szerző felvétele