Elsőfokú ítélet született a Fővárosi Törvényszéken abban a perben, amit az MVM korábbi vezetésének offshore ügyeit vizsgáló belső jelentéseinek kiadásért indítottunk. Korábban egy hasonló perben már született jogerős bírósági döntés, azonban annak eredményeként a jelentéseket az MVM a korábbi vezetés felelősségét takargatva, erősen csonkítva adta csak ki. A mostani eljárásnak tehát az volt a tétje, hogy a gyanús ügyeleteknek a nyilvánosság elől való takargatása során mennyiben hivatkozhat a konkrét információk esetében üzleti titokra az MVM. A pernek különös jelentőséget adott, hogy a kiadni kért jelentésekkel összefüggő némely ügyben az MVM egyes korábbi vezetőit hűtlen kezeléssel gyanúsította meg a rendőrség.
A bírósági eljárás során az alperes MVM nem egyszer élt olyan taktikával, ami (ha rosszindulatúak lennénk) akár a per elhúzására is irányulhatott. Bár számos közérdekű adat kiadása iránti peren van már túl a társaság, az első tárgyaláson mégis a bizonyítási teherről kért felvilágosítást a bíróságtól, a második tárgyaláson pedig arra kért határidőt, hogy az egyébként is őt terhelő bizonyítási kötelezettség érdekében indítványt terjeszthessen elő. Végül a harmadik tárgyaláson (zárt tárgyalást kérve) indokolta csak meg érdemben az MVM, miért is nem adta ki a kért közérdekű adatokat.
A bíróság végül a keresetünknek nagyrészt helyt adott: az MVM által tett kitakarásoknak a jelentős részét nem találta jogszerűnek: sem a korábbi vezetők felelősségére, sem folyamatban levő egyéb bírósági eljárásokra, sem pedig úgy általában gazdasági érdekekre nem hivatkozhat az MVM a közérdekű adatok titokban tartása végett. Soha nem vitattuk, hogy lehetnek olyan üzleti titkai az MVM-nek, amelyek érdemesek a védelemre, ennek azonban sokkal-sokkal szűkebb körben lehet csak helye, mint ha egy magántulajdonban álló gazdasági társaságról lenne szó.
Az ítélet ellen mi nem fogunk fellebbezni. Reméljük, hogy az MVM is belátja végre, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás olyan tevékenység, amelyhez elengedhetetlen a nyilvánosság hatékony kontrollja. Ha megkapjuk a kért közérdekű adatokat, azokat szokásunkhoz híven azonnal közzétesszük az oldalon.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Megtagadta a közmédia azt a közérdekű adatigénylésünket, amelyben a 2020 – 2024 közötti időszakban bármilyen, Kínában honos szervezettel kötött szerződését kértük ki.