Heti Mutyimondó: hova küldjük az óvodáskommandót?

Lassan már csak az óvodások becsületességében lehet bízni Magyarországon: jól felszerelt óvodáskommandókat kellene küldeni a Magyar Nemzeti Banktól az Állami Számvevőszéken keresztül a felcsúti futballstadionig, hogy csináljanak rendet.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az elmúlt hét különdíjas híre volt, hogy egy II. kerületi óvodás egy dobozban összesen 300 grammnyi aranylemezt ásott elő a földből, majd becsületesen szólt az óvónőnek, aki becsületesen felhívta a rendőrséget, az aranylemezek pedig nagy eséllyel állami vagyonként végezték, tehát nagyjából keresztet is vethetünk rájuk: jobb esetben a Magyar Nemzeti Bank kincstárában végzik, rosszabb esetben majd valamelyik címzetes párt és állami vezető irodáját díszítik. A II. kerületi óvodás esete azonban igenis figyelemre méltó.  Azt jelzi, hogy van még remény Magyarországon: ha az óvodásaink és az őket nevelők ilyen tisztességesek, akkor talán nincs még elveszve a magyar jövendő. A jelenben pedig úgy teremthetnénk rendet, hogy rögvest egy jól felszerelt óvodáskommandót küldenénk be a legfontosabb magyar állami intézményekbe, nézzenek már körül. Nem kizárt, hogy aranylemezeket is előásnának innen-onnan, de szinte biztos vagyok benne, hogy egy hét múlva minden máshogyan nézne ki az országban. Nézzük, melyek lennének az elmúlt hét legfontosabb hírei alapján az óvodáskommandó első számú célpontjai.

Kiscsoport: a titkolózók

A rendteremtésben még viszonylag tapasztalatlan kiscsoportosokat a titkolózóknál kellene bevetni az iparkamaráktól a TEK-ig. Az Átlátszó veselkedett neki annak a múlt héten, hogy kiderítse, mire költik a kamarák azokat az 5 ezer forintokat, amelyeket kötelező kamarai hozzájárulásként kell befizetni, mert ha nem fizetik be, akkor adóként hajtja be rajtuk a NAV. Ha pedig adó, akkor tudjuk már meg, hogy mi mennyi, illetve miért nem csinálnak a bevételből semmi értelmeset, amit pedig csinálnak érte, az miért vicc. Az Átlátszó egy közérdekű adatigénylés segítségével próbálta kideríteni, de a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy arrogáns válaszlevélben utasította el a kérést. Szerintük ehhez senkinek semmi köze, mert nem közpénzről van szó, és ők nem látnak el közfeladatot. Az oknyomozó portál most perre megy. Ugyanígy fekete öves titkolózó a Terrorelhárító Központ, amely hosszú hónapok óta vitában áll a az Átlátszóval, miután az oknyomozó portál azt állítja, a TEK nem számolt el megfelelőképpen az árvízi védekezéshez kapott állami forrásokkal. Nos, a legújabb az, hogy érdekesen sok pénzt kapott ez a szervezet a túlórákra tavaly. A hvg.hu közérdekű adatigénylésére adott hivatalos válaszból derült ki, hogy tavaly 626,8 millió forintot fizettek ki túlórákra, a 2012-es összeg majdnem kétszeresét.

Középsősök: közbeszerzések, pályázatok, offshore cégek

A középsősöket a közbeszerzések, pályázatok, tenderek területének megtisztításához rendelhetnénk ki, oda, ahol az Állami Számvevőszék szerint nincs különösebb teendő. Az ÁSZ a múlt héten közölte, hogy minden rendben van, ami igazából nem meglepő: amióta egy volt fideszes országgyűlési képviselő vezeti az elvileg független szervezetet, azóta az ÁSZ még kevésbé karcos állásfoglalásokat tesz közzé. Szerintük egyenesen egyszerűbb és átláthatóbb lett a közbeszerzési rendszer (ha-ha-ha), korrupciónak mintha nyomát sem látnák. Ez azért furcsa, mert a HVG-ben egy közbeszerzési szakértő pont az ellenkezőjéről ír elég részletesen. Szerinte gyakori, hogy a potenciális nyertes tanácsot ad a közbeszerzés kiírásához, az ajánlatkérő részekre bontja a beszerzését, hogy értékhatár alatt ne kelljen közbeszereztetnie, az is előfordul, hogy az esélyes ajánlattevő váratlanul visszalép, és rengeteg az egy ajánlattevős eljárás, ami szintén a visszaélések biztos jele. Sokan direkt már el sem indulnak közbeszerzésen, mert nem akarnak az állammal üzletet kötni. Az uniós pénzek pályáztatásánál még tökéletesebb a rendszer, ott bevezették az egyablakos korrupciót, azzal, hogy mostantól a Miniszterelnökségbe és a kijelölt minisztériumokba integrálják az európai uniós és nemzeti támogatásokkal eddig foglalkozó szervezeteket. Ha már uniós pénzek, érdemes elolvasni az Origo portréját a Rogán–Lázár párharcról, főleg, hogy mindkét politikus a pénzosztás irányítására hajt.

Pedig lenne mit vizsgálni a különböző tendereken, pályázatokon, közbeszerzéseken. Itt van például a trolibusztender, ahol láthatólag hatalmas érdekek feszülnek egymásnak. A főpolgármester nekitámadt a Budapesti Közlekedési Központnak, illetve vezetőjének, Vitézy Dávidnak (itt az Átlátszó korábbi portréja róla, amiben szó esik a Tarlóssal való ellentétekről is, a második részben pedig pont arról, hogy kiéleződhet az ellentét közöttük a választások után), amiért dugába dőlt a BKK trolibusztendere, emiatt pedig az uniós támogatástól is végleg eleshet a város, bár állítólag még nincs veszve minden. Vitézyék közben a Közbeszerzési Döntőbizottságot támadták, amiért az szerintük teljesen alaptalanul nyilvánította érvénytelennek az egész eljárást. A pályázatot egy cseh cég támadta meg, amelyet itthon offshore-ozással vádoltak meg.

Ugyanígy nagyon oda kellene figyelniük a középsősöknek a jelek szerint lassan megint felélesztett ötletre, egy állami mobilszolgáltató létesítésére, ami a HVG.hu szerint ismét aktuális; a kaszinótenderre, ahol lehet, hogy Andy Vajnának áll a zászló; vagy az állami hirdetések körüli umbuldákra. A legfrissebb, hogy az az ügynökség, amely a „Magyarország jobban teljesít”-hirdetéseket helyezte el a kormány nevében, most a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos tenderen nyert. Az Inter Media Group Kft. nettó 550 millió forintért fog médiatervezési és médiavásárlási feladatokat végezni, számol be a hvg.hu. Az LMP feljelentést is tett, mondván, ha nincs a paksi bővítésről vita, mert ugye nincs, akkor minek költenek el ennyi pénzt. (Paks-ügyben érdemes elolvasni a Vagy a németek teljesen hülyék, vagy nagyon meg fogjuk szívni című cikket, mert a címben benne is van a válasz.)

A nagycsoportot a nagypályásokra!

Az óvodáskommandó legtapasztaltabb, legkeményebb egységét az igazi nagyhalakra kellene ráállítani.

Például Matolcsy Györgyre, aki a Magyar Nemzeti Bank társadalmi felelősségvállalás és oktatási programjának keretében költ 50+40 milliárd forintot ingatlanokra, műkincsekre, művészek és állami kulturális intézmények támogatására, továbbá hegedűre. Az Index egy MNB-s informátortól szerzett tudomást a költekezési tervekről, amelyekre állítólag alig van rálátása a bank felügyelőbizottságának. Cserébe az MNB büntetőfeljelentést tett, mert a hír szerintük rombolja a jegybank iránti társadalmi bizalmat. (Zárójelben érdekes az is, hogy az MNB több mint 85 százalékos tulajdont szerzett a lakossági és vállalati átutalásokat lebonyolító GIRO Zrt.-ben. A Mutyimondó egyik olvasója felhívta a figyelmet arra, hogy ezáltal Matolcsy György fennhatósága alá kerül a teljes elektronikus banki átutalási rendszer, és banktitok ide vagy oda, az MNB-nek rálátása lehet mindenki számláján a tranzakciókra.)

A Közgép és a többi nagystílű közbeszerzési nyertes ügyei is a rafkós nagycsoportosokra várnának. Az Index egy közbeszerzési adatbázis alapján összegyűjtötte azokat a cégeket, amelyek a legtöbb pénzt nyerték a közösből különböző tendereken 1997 és 2013 között. A lista élén nem a Közgép áll – még, hiszen 2013-ban már elkezdték behozni a lassan évtizedes lemaradásukat, és nagyon jön fel a felcsúti polgármester, a település egykori közismert gázosa, aki most éppen a fővárosban nyert el ismét egy nagyobb beruházást. 1997 óta a legtöbb állami és uniós pénzt természetesen építkezéssel, infrastruktúra-fejlesztéssel lehetett lehívni, a toplistát pedig egy szép térkép segítségével is lehet böngészni.

És persze ugyanígy Felcsútra is jó lenne, ha eljutna az óvodáskommandó, ahol – akármit is mond az Orbán Viktor – szépen közpénzből épült neki stadion, hiszen a cégek nem az államkasszába fizették be az adót, hanem a felcsúti alapítványba, de nem ártana, ha körülnéznének a MüPa környékén is, ahol gigaépítkezéssel vigasztalódik az oligarcha. A Fidesz ugyan egyik kezével elvette az egyik legnagyobb magyar oligarcha kedvenc játékszerét (bár éppen a múlt héten derült ki, hogy az ügy még nincs teljesen lefutva), amikor államosította alóla a takarékszövetkezeteket, de a kegyesebb kezével adott is valamit. A megegyezés szerint Demján Sándor telkére épülhet hatalmas kongresszusi központ a Művészetek Palotája melletti telekre. A Napi.hu értesülése szerint az üzlet megköttetett a kormánnyal, részletek nem ismertek még.

További érdekességek itthonról és külföldről:

Nem leszünk a gyarmatod, de küldj pénzt! A rezsicsökkentés miatt Brüsszellel is képes volt a magyar kormány összerúgni a port, de az unió pénze kell majd ahhoz, hogy a közműcégek ne rohadjanak szét. Egy önkormányzati szövetség vezetője szerint kizárólag uniós pénzből lehet majd fedezni az energetikai beruházásokat és eszközpótlásokat, mert a víz-, a szennyvíz-, a távhő- és más közszolgáltató vállalatok államosítása után, a hatósági árszabályozás mellett és a cégek nonprofittá tételével nem marad pénz az egyéb kiadásokra.

Uniós pénz, vissza. Eddig hét Csongrád megyei cégről állítja az uniós forrásokat felügyelő Miniszterelnökség, hogy gazdasági hátterük nem átlátható, ezért vissza kell fizetniük a 800 milliós támogatást. Az Index közben az uniós pénzosztás kudarcáról ír: miközben a legtöbb támogatás Észak-Magyarországra áramlik, pont ennek a térségnek a leszakadása erősödik egyre inkább.

Egy ravasz üzletember kalandjai. Ki az a magyar üzletember, aki egy személyben képes mozgásba hozni számos celebet, több tonna gabonát és cukrot? Aki egyszerre érdeklődik egy csodaló iránt, és licitál az MTK-ra? A HVG a napokban érdekes portrét közölt arról, hogy mi is a helyzet a fura ügyletekben utazó, a Frizbi főszerkesztőjét is csatasorba állító cégvezetővel. Bónuszkérdés: milyen módszerekkel lehet megnevelni a „lusta” focistákat?

Csínján a szankciókkal. Az ukrán állami vagyon elsikkasztásának gyanúja és Ukrajna szuverenitásának megsértéséhez kapcsolódó tevékenység miatt kerültek ukrán és orosz politikusok, katonatisztek és vállalkozók több országban szankciós listára. Az Átlátszó a magyarországi intézkedések nyomába eredt, de csak titkolózást talált. Az Index pedig arról ír, hogy a szankciók valójában Putyinnak kedveznek, akinek amúgy is az a célja, hogy az oligarchái inkább hazai bankokba tegyék félre a pénzüket.

Félmilliárd a lelépő politikusoknak. A Blikk kimutatása szerint összesen 553 millió forintot kapnak végkielégítésként azok a politikusok, akik elhagyják a parlamentet. Az idén 386-ról 199 fősre zsugorodik a magyar Országgyűlés, és a képviselők közül többet egyébként sem választottak újra. Összesen 215 képviselő távozik tehát a parlamentből, nekik ennyi pénz jár a törvény szerint, aminek ugyan a nagyobb részét elviszi a végkielégítésekre kivetett különadó, de jó páran még így is nettó 1,5-2 millió forintot visznek haza.

Szabad a vásár az EP-kampányban. Alig lett vége az országgyűlési választási kampánynak, máris nyakunkon az európai választás. Ellentétben azonban a parlamenti voksolással, az Országgyűlés egyszerűen nem szabályozta, hogy az európai választáson induló pártok mennyit költhetnek a kampányukra, így a pártok dönthetnek arról, mennyi pénzt fordítanak jelöltjeik, illetve pártjuk népszerűsítésére. Szabad tehát a vásár.

Ez nem az én aláírásom! A parlamenti választás során botrányosan vizsgázott a kopogtatócédulákat felváltó ajánlási rendszer. Cikkek tucatjai szóltak arról, hogy egyes pártok hamis ajánlásokat használtak, egy-egy érvényes ajánlási ívről egyszerűen csak átmásolták a neveket, adatokat, és odahamisították az aláírásokat. Egy alternatív szervezet, a Most Mozgalom aktivistái a lemásolt ajánlások nyomába eredtek, becsöngettek a gyanús íveken szereplő emberekhez, hogy rákérdezzenek, ténylegesen kit is ajánlottak. A felvételből az derült ki, amit mindenki sejtett: csalások tömkelege történt.

Welsz megúszta az adóbefizetést. A HVG szerint a Simon-ügyben érintett és furcsa körülmények között meghalt üzletemberen, Welsz Tamáson évekkel ezelőtt az APEH 4 milliárd forintos adóhiányt és büntetést akart behajtani, ami aztán az adóhatóság önrevíziója, valamint a Fővárosi Bíróság ítélete nyomán nullára olvadt. Erre mondják, hogy ügyes.

Miért pöccent be Lázár a norvégokra? Hónapokig késlekedett a Miniszterelnökség, nem jelölte ki, hogy melyik szerv legyen felelős az államnak juttatott norvég támogatásokért, amiből a norvégoknak lett elegük és berágtak. Védekezés helyett támadott a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.

Te miért adsz borravalót? Egy egyetemi kutatás szerzői a Harvardon azt vizsgálták, van-e összefüggés az éttermi és kocsmai borravaló, valamint a kenőpénz között. Úgy tűnik, van, annak ellenére is, hogy az emberek a borravalót alapvetően önzetlen gesztusként fogják fel, a kenőpénzfizetést pedig elítélendőnek tartják. Részletek a kutatásról az Átlátszó blogján.

A Jobbik és az orosz kapcsolat. Egy magyar ügyekkel foglalkozó angol nyelvű blog a Jobbik feltételezett orosz támogatóiról és orosz kapcsolatairól értekezik.

Sóval felhintett telek. 490 millió forintot költött eddig arra az FKF Zrt., hogy a korábbi dél-budai útszórósó-telephelye helyett újat hozzon létre. És még mindig sorakoznak a listán az ezzel kapcsolatos kiadási tételek. A projekt azért érdekes, mert a telek eladásában érintett az FKF-nek sóbeszerzésben is tanácsot adó ügyvédi iroda, írja az Index.

Rezsisztansz. 101 millió forintot kellett volna kifizetnie a Budaörsi Településgazdálkodási Kft.-nek (BTG Kft.) a hibásan kiállított közüzemi számlák miatt. A szolgáltató cég a rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos szerint abban hibázott, hogy az általuk kiállított számlákról nem volt világosan leolvasható, mennyit takarítottak meg az állampolgárok a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Az esetről beszámoló Index megjegyzi, hogy a fogyasztók sem tettek panaszt a számlák miatt.

Állami áruház. Két Tescóban is lesz Kormányablak, ezt jelentette be az áruház a Facebook-oldalán. A nagy összeborulás indokolatlan, de legalábbis furcsa, miután tavaly novemberben a kormány egy rendelettel kitette a hipermarketekből a nemzeti dohányboltokat.

Papagájkommandó mint közszolgálat. Gyanúsan ugyanazokat a kérdéseket szajkózza, pont ugyanúgy a kormánynak fontos témákban a közszolgálat. Íme, egy példa. Kérdés persze, hogy mit jelent a gyakorlatban ez a döntés, holnaptól nem is főzhetünk adómentesen pálinkát?

Hewlett–Packard-pénzek szatyorban. Az amerikai számítógépes óriás, a Hewlett–Packard beismerte, hogy hosszú éveken keresztül vesztegetett meg nagy tételben állami alkalmazottakat Mexikóban, Oroszországban és Lengyelországban is, hogy állami megrendelésekhez jusson. Lengyelországban például alkalmanként több tízezer dollárt adtak át táskában, a rendőrfőnököt pedig „jutalomúton” látták vendégül Las Vegasban.

Berlusconit közmunkára fogják. A házi őrizet lett volna a másik megoldás, de végül az olasz bíróság közmunkára ítélte jogerősen a volt olasz miniszterelnököt, Silvio Berlusconit az ellene adócsalás miatt indított eljárásban.

Véletlen egybeesések rezsimje. Egy kutatás szerint az amerikai törvényekben hozott változások a gazdagok és a különböző érdekcsoportok igényeinek felelnek meg. A kutatók 1800 amerikai jogszabályváltozást vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy azok nem az átlag amerikai állampolgárok érdekeit képviselték. A szerzők egyenesen kijelentették, hogy a döntéshozó elit és a hétköznapi emberek érdekeinek egybeesése merő véletlen. De legalább olyankor az az illúziója támadhat az állampolgároknak, hogy az ő nevükben hozzák a politikusok a törvényeket.

Feltörték a malacperselyt. Hat kaliforniai tisztviselőt ítéltek el korrupció miatt. A tisztviselők saját tartalékként használták az adófizetők pénzét. Összesen 11 millió dollárt sikkasztottak el egy harmincötezer fős kisváros költségvetéséből.