Bezárás
Cikkek

Kádergyerekből vezető káder – Vitézy Dávid portréja

Egy közlekedéssel foglalkozó civil szervezet fiatal szóvivőjéből néhány hónappal az egyetem elvégzése után lett a ma már ezerötszáz munkavállalót foglalkoztató, a főváros teljes közlekedését irányító BKK vezetője. Vitézy Dávid üstökösszerű felemelkedésében elévülhetetlen szerepe volt a fővárosi Fidesznek, amely Tarlós István főpolgármesterrel szemben is többször védelmébe vette. Van aki pártkatonának tartja, kétségbe vonja hozzáértését, de azt még ellenfelei is elismerik, hogy nagy teherbírású, gyors észjárású és jó stratéga. Portré. Első rész.

*****

Vitézy Dávid karrierjének startjáról csak az biztos, hogy valamikor a 2000-es évek elejére tehető, a hogyanról és a pontos dátumról azonban kétféle emlékezet él. Az egyik a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökéé, Dorner Lajosé, aki az atlatszo.hu-nak azt mondta, hogy Budapesti Közlekedési Központ (BKK) jelenlegi vezetőjének indulása egy véletlennek köszönhető. Szerinte az egyesület 2003. november 1-én az akkor 17 éves fiatalemberre bízta, hogy a szervezet nevében nyilatkozzon a sajtónak a Batthyány téren. Addig szinte alig vették észre a mozgalomban az idősebbek. „Az, aki a legtöbbet dolgozott az ügyért, akinek beszélni kellett volna, az utolsó pillanatban végül nem vállalta a szereplést. Körülnéztünk, ki lenne alkalmas. Tudjátok, mit? Legyen a gyerek! Gond nélkül elmondta, amit kellett” – idézte fel a kezdetek kezdetét. Ugyanerről kérdésünkre Vitézy Dávid úgy emlékezett, hogy nem 2003-ban, hanem egy évvel korábban és egyáltalán nem a véletlennek köszönhette a szereplés lehetőségét. A BKK vezetője úgy emlékezik, hogy az egyesület alapító és elnökségi tagja volt, ráadásul a közgyűlés nagy többséggel választotta meg a forgalomszervezési munkacsoport vezetőjének is, tehát ezen tisztségéből fakadóan jelölték ki nyilatkozni.

Fontos már itt megjegyezni, hogy az atlatszo.hu a portré elkészítéséhez egytucatnyi forrással beszélt, hogy a portré főszereplőjét sokrétűen bemutassa. Informátoraink azonban – a már idézett Dorner kivételével, akivel értesüléseink szerint Vitézynek az utóbbi időszakban megromlott a viszonya – nem vállalták névvel a nyilatkozatot.

A kétféle emlékezet  ellenére tény, hogy az Index.hu-nak adott egyik korábbi interjújában még Vitézy is 2003. november elsejét jelölte meg az első látványos siker dátumaként. A főváros városüzemeltési bizottsága ekkor támogatta egyhangúlag  és írta elő, hogy a 41-es villamos aznaptól Kamaraerdő – Batthyány tér között közlekedjen. A VEKE-nek ez, tehát a 41-es villamos megmentése volt az első átütő sikere és médiaszereplése az addig szakmailag kikezdhetetlen BKV-val szemben. Az öröm akkora volt, hogy az esemény után pezsgőt bontottak a villamos új budai végállomásán, és a VEKE-t igazolta az utasszám későbbi meredek emelkedése, valamint az is, hogy ebből nőtte ki magát a Budai Fonódó Villamoshálózat címet viselő európai uniós projekt. Ez a kezdeményezés a 19-es, 41-es villamost a 17-es vonalával kötné össze, amelyeknek Óbudán lenne a végállomásuk, ahogyan a 61-nek is.

A VEKE 2000-ben alakult az Index.hu egyik fórumából kibújva. Vitézy egyike volt annak a harminc, a városi közlekedésért tenni akaró lelkes, közlekedésért rajongó civil alapítónak, akik már torkig voltak a BKV szerencsétlenkedéseivel. Főhősünk gyerekkora óta rajongott a villamosokért, szenvedélyéről a HVG-nek is vallott 2008-ban. „Sosem voltam lázadó. Talán mert szüleim soha nem akadályoztak abban, hogy azt tegyem, amit akarok. Még azt is megengedték, hogy az utolsó éjszakai 49-es járaton mehessek egy kört. Azzal sem volt bajuk, hogy otthon menetrendeket írogattam.” – mondta a HVG-nek (2008/9.).

A gyerekkori hobbiról az Index.hu-nak adott 2006-os interjújában is mesélt. „A dolog úgy kezdődött, hogy 8-9 éves koromban a 49-es busz vonalán laktunk, azzal mentem iskolába. Megkérdeztem a buszsofőröket, mit csinálnak, elkezdtem kijárogatni hozzájuk és pár év múlva ismertem az összes sofőrt a vonalon, sokukkal összebarátkoztam, közülük többen még ma is ott dolgoznak. Aztán megismertem a végállomási irányítókat, akik ezeknek a járatoknak az irányításáért feleltek, aztán több tucatnyi BKV-st. Ezek a kapcsolatok adtak egy csomó információt, ami arra jó volt, hogy láttam belülről, a cég hogy működik.”

A VEKE  alapítói egy ideig beérték a fórumra korlátozódó beírásokkal, a közös kirándulásokkal, aztán a laza szerveződés továbblépett, ami azonban konfliktussal járt. A BKV-s tagok maradtak volna az óvatos odamondogatásnál, a “renegátok” viszont neki akartak menni a cégnek, de csak úgy, hogy a kritika mellé a probléma megoldását is kidolgozzák. Az akkori elvből máig követett érvelési gyakorlat lett. A vezetést 2002-ben a reformisták vették át, az ortodox BKV-sok háttérbe szorultak, bár továbbra is tagok maradtak.

Az első átütő siker után a VEKE tovább gyarapította a sikerlistáját. 2002-ben a Világbank 1995-ös tanulmányára hivatkozva elsőként állított szakmai érveket a négyes metró építésével, és az abban érdekelt tervezői lobbival szemben. A nemzetközi szervezet dolgozatának lényege szerint a projekt sohasem fog megtérülni, luxus rétegigényeket elégít ki, miközben az adott irányban a felszíni tömegközlekedés hálózata is alkalmas az igények kielégítésére. „Azóta beigazolódott, ebben is igazunk volt, a beruházás évtizedekre elszívta a pénzt szinte minden fővárosi tömegközlekedési fejlesztéstől” – emlékeztet Dorner.

Egyre többen figyeltek fel rájuk, egyre gyakrabban kérték ki közlekedésszakmai kérdésekben a véleményüket, miközben érezhetően tartani kezdtek a dinamikus fiatal csapattól. Az egyesület tagjainak nem esett rosszul a szóbeszéd, hogy Demszky Gábor állítólag megmérette ismertségüket. 2005 novemberétől Vitézy lett az egyesület szóvivője, egyre többet volt látható a kamerák előtt, tudatosan keresve a megjelenési lehetőséget. 2006 nyarán már ismert médiaszereplőnek számított.

Szóvivőből tényező

Az egyesület meghatározó tagjai számára viszonylag hamar világossá vált, hogy Vitézy számára nem lesz elég  az egyesület nyújtotta keret, többre vágyik. Egyik VEKE-s forrásunk úgy tudja, a FIDESZ a még nem hivatalos 2006-os fővárosi önkormányzati választási lista harmadik helyére tette volna, ahonnan nagy nehezen sikerült levetetni. “Vitézy maga is túl korainak tartotta a dolgot, és végül nem került a listára” – emlékezett a forrásunk, aki  szerint Vitézy maga dicsekedett ezzel a választások évében. Az érintett ezzel ellentétben nem tud erről a történetről: „ez teljes hülyeség, ilyenről nem volt szó soha, sem 2006-ban, sem máskor” – mondta Vitézy az atlatszo.hu-nak.

A választási év mindenesetre még tovább vitte a hírnév felé. Forrásaink szerint a FIDESZ döntéshozóinak körében sokáig uralkodott az az álláspont, hogy Vitézy, bár ígéretes “kádergyerek”, még tanulnia kellene külföldön. A kádergyerek minősítés alapja az, hogy édesanyja, Hankiss Ágnes 1990-ben a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja volt, majd 1998-ig a párt parlamenti frakciójának dolgozott, ma pedig az Európai Parlamenti frakció tagja. Vitézy Dávid féltestvére, az édesapja első házasságából született Vitézy Zsófia Orbán Viktor miniszterelnök unokatestvére. Vitézy az atlatszo.hu-nak cáfolta, hogy az édesanyjának bármilyen szerepe lett volna karrierje alakításában: „Tarlós Istvánt, aki anno delegált a BKV felügyelőbizottságába, később pedig jelölt a BKK vezérigazgatójának, vekés munkám révén ismertem meg, óbudai polgármesterként, nem édesanyám révén” – mondta. Egyik, vele szimpatizáló forrásunk is azt jegyezte meg, hogy  nem használja annyira a családi kapcsolatait, amennyire megtehetné.

Politikusi színrelépése ellen szólt az is, hogy ekkoriban még nem volt diplomája, hiszen 2004-ben kezdte felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi Karán, ahol 2010-ben diplomázott regionális településfejlesztési szakirányon.

2006-ban előbb a Margit hídon kidőlt villamos felsővezeték-tartó oszlopok tematizálták a közvéleményt, ugyanebben az évben a nyári-őszi választási kampányidőszakban pedig a Combino villamosok ügye borzolta a kedélyeket – Vitézy mindkét ügy miatt rendszeres szereplője lett a sajtónak. A nagykörúti villamoscsere kapcsán a szervezet felhívta a figyelmet a Siemens-szerelvények gyenge alumínium vázszerkezetére, amelyek külföldön több törést szenvedtek. A kialakuló botrány miatt a Siemens végül kénytelen volt egy teljesen új, acélvázas konstrukciót kifejleszteni. A Combino-botrány azzal kezdődött, hogy az egyik júliusi hajnalon a VEKE-hez egy füles jött arról, az új körúti villamosok futása közben a Margit-hídon a felsővezeték leszakadt, rozsdás oszlopok dőltek ki, nem bírták az addigi kábeleknél jóval nehezebb vezetékek súlyát. Volt, amelyiket fel se állították, másokat az emelőkosaras műszaki kocsi tartotta. Igazi katasztrófa sújtotta övezetnek tűnt reggelre az átkelő. A helyszínt, szinte úgy, ahogy volt, hagyták ott a BKV-s szakik. Délelőtt sorban álltak a tévés stábok a hídon, mert a VEKE stábja már hajnalban rászervezte a teljes sajtót az ügyre: Vitézy nyilatkozott és fürdött a szereplés fényében.

Ez a skandalum sem volt azonban elég a jobboldal áhította fővárosi FIDESZ-győzelemhez: Tarlós István 1,6 százalékkal, 12 ezer 877 szavazattal alulmaradt az MSZP által támogatott főpolgármester, SZDSZ-es Demszky Gáborral szemben. A kínos oszlopdőlés és az SZDSZ rovására (a 2002-es 16-ról 9 főre zsugorodott a frakció) megerősödő MSZP-lobbi elegendőnek bizonyult Aba Botond BKV-vezér menesztéséhez – pedig úgy tűnt, hogy 13 év vezetés után ebből a pozícióból megy majd nyugdíjba. Demszky új helyettest kapott: Hagyó Miklós városüzemeltetési főpolgármester-helyettes megválasztása után szinte első nyilatkozatával jelentette be Aba távozását. Ezzel a Hagyó és Demszky legfőbb tanácsadója, Mesterházy Ernő által megtestesülő csoportok előtt megnyílt az út a legnagyobb fővárosi céghez.

2007 tavasza még nyugalomban telt, a VEKE és a BKV új, Antal Attila vezette menedzsmentje még szóba állt egymással, el-elfogadták a civilek javaslatait. Olyannyira, hogy Vitézy bizalmát élvező, akkor még főosztályvezető Somodi László a BKV közlekedési vezérigazgató-helyettese lett. (Jelenleg BKK-nál tölti be ugyanezt a posztot.) A konstruktív párbeszéd nyárig tartott, aztán egymás víz alá nyomásában már nemigen tartottak mértéket.

Egy kőbányai menetrend-változás szolgáltatta a gyúanyagot, de a valódi okot mindkét fél másképpen látja. Egy volt BKV-s bennfentes szerint Vitézynek a személyes ambíciói fontosabbak voltak mindennél, egymás után akarta az ügyeket, míg a VEKE-sek úgy látják, a szocialista-szabad demokrata köröket ekkor már nyilvánvalóan a zsákmányszerzés foglalkoztatta, elegük volt a civilekből és nekiláttak a BKV szétlopásának.

Pártszél

Hagyóval együtt Vitézy is nagyot lépett előre: a FIDESZ 2007 márciusában a BKV felügyelő-bizottságába ültette.  Ekkoriban nyilvánvaló lett, hogy Vitézy egyre szorosabbra vonja a kapcsolatot a párttal. „Nem tartotta be azt a határvonalat, amit egy független szakmai civil szervezet képviselőjeként illett volna. Rendre a FIDESZ-frakció tagjaival ebédelt a közgyűlési szünetekben. Nem volt többé kérdés, hogy elkötelezte magát” – mesélte egy neve elhallgatását kérő egyesületi tag.

2008 márciusában Vitézyre minden korábbinál nagyobb reflektorfény irányult a Műegyetemen, ahová Hagyóék egy zártkörű, társadalmi vitának álcázott egyeztetésre hívták az érdeklődőket a menetrendet leíró paraméterkönyv átszabásáról, ami lényegében a fővárosi járatok ritkítását jelentette. A VEKE viszont rászervezett az eseményre, annyian jöttek el, hogy ki kellett nyitni a legnagyobb előadótermet. Az eseményt szervező egyik VEKE-s forrásunk szerint még azt is megtervezték, hogy Vitézy melyik padsorból, milyen irányból szegezze az előre megírt kérdéseket a BKV vezetésének és Hagyónak. „Dávid ebben nagyon jó. Kérdőre vonni, verbálisan támadni, egy irányba szónokolni kizárva a visszaszólás kockázatát, kinyilatkoztatni” – mondta Vitézy egykori harcostársa. A műegyetemi vitából nagyszerűen jött ki, és így az egyesület is. Hagyó ki sem várva az esemény végét, távozott, a BKV vezetése pedig mattot kapott. A rendezvényen résztvevő volt BKV-s forrásunk szerint ugyanakkor ez a VEKE által terjesztett hamis városi legenda, mert Hagyó csak nézőként volt ott, és félóra múltán, amikor látta, hogy semmi értelme az egésznek, hazament.

Az alternatív, VEKE által készített BKV-paraméterkönyv kidolgozásában Vitézy kiváló munkát végzett – emlékezett az atlatszo.hu-nak egy akkori VEKE-tag, aki maga is dolgozott a projekten.”Nagyon jó szervező, ez akkor bebizonyosodott. Tudta, ki miben erős, kire milyen feladatot lehet bízni. A szakma nem mindegyik részéhez ért egyformán, de az irányításhoz kiválóan, és hagyta érvényesülni a projekten dolgozók kreativitását” – mondta. A paraméterkönyv olyan jó sikerült, hogy a fővárosi vezetés, majd a BKV is merített belőle. A VEKE erre az időszakra tekintélyes szervezetté nőtte ki magát, egyik forrásunk szerint jórészt azoknak a médiamegjelenéseknek köszönhetően, amelyek Vitézy nevéhez fűződnek. A Haszon Magazin 2008. januárban a 22 éves Vitézy Dávidot a 25 legígéretesebb magyar fiatal közé választotta.

Hagyó 2009. szeptemberben lemondott a BKV felügyeletéről, novemberben a szocialisták kiléptek a koalícióból, így hatalmi vákuum keletkezett, amiben a VEKE ügyesen manőverezett. Amíg a politikusok egymást nyírták, a szervezet sorra csempészte be közlekedési javaslatait. „Három nagyjából egyenlő erőt kellett megfűznünk, és működött. A legtöbb javaslatunk átment. A budapesti közlekedésfejlesztési rendszertervbe is be tudtuk illeszteni a javaslatainkat, a tervezői lobbi ellenére, a főváros összes uniós pályázata ezen alapul azóta is” – mesélte Dorner. „Nem az számított, ki adja be – az egyiket fideszes, a másikat szocialista, a harmadikat liberális – csak az, hogy megvalósuljon, amit szeretnénk, amit szakmailag helyesnek tartunk. Fejünkbe vettük, hogy gyökeresen megújítjuk a tohonya BKV-t” – emlékezett a csúcsidőszakra az egyik egyesületi tag.

A VEKE nem akart semelyik párthoz se tartozni, de Vitézy fb-tagsága esetében megengedő volt, mert így a szervezet is könnyebben hozzáférhetett a BKV belső ügyeihez, bár azok többségét – a VEKE-sek emlékezete szerint – továbbra is BKV-s dolgozók jutatták ki. Az információk egyre erősödő kiszivárgása a Fidesz számára is üdvös volt. Kívülről sokszor úgy tűnt, hogy Vitézyre, a visszaéléseket szellőztető, azok elleni magányos élharcosra az egyik főszerepet osztották. A Fidesz országos kampányát is rászervezte a közlekedési vállalat szocialista-szabad demokrata vezetése alatti ügyeire: „a BKV-ból talicskával tolták haza a pénzt ” – szállóige jegyében. Ehhez a háttérből még SZDSZ-es és Hagyó buktatásán fáradozó MSZP-sek támogatása is rendelkezésre állt. A kiszivárgott BKV-s anyagok jókora része egyenesen a városházi FIDESZ-frakcióban landolt, tagjai a választási időszakban egymás után tartották leleplező sajtótájékoztatóikat.

Vitézy beküldése az fb-be a Fidesz számára egyértelműen hasznos döntés volt, attól függetlenül, hogy a testület egyes tagjai inkább csak egy lelkes, nyüzsgő, de nem sok vizet zavaró fiúnak tartották. Ahogyan akkoriban a BKV vezetésében szerepet vállalt forrásunk fogalmazott, őt mindig is diáknak tekintette. Székely Gábor (SZDSZ) fb-elnök többször is hangot adott Vitézyről alkotott sajátos véleményének, ennek egyik megnyilvánulását a testület 2009. március 20-i üléséről szóló jegyzőkönyv is megőrizte.

„Vitézy: Ha ezt ennyire le tudjuk egyszerűsíteni, én szívesen teszek ilyen határozati javaslatot.

Székely: – Próbáld meg, hátha megszavazzuk. Nagy baromság lenne, de próbáljuk meg.

Vitézy: – Kérjünk egy tájékoztatót arról, finoman fogalmazok, hogy a BKV munkaszervezetében dolgozó tanácsadók és főtanácsadók díjazásának milyen elvei vannak, és ez milyen elvek alapján kerül kidolgozásra. (…)

Székely: – Azt gondolom, hogy az udvarosok fizetését és munkaszerződését is meg kellene vizsgálni. (…) Engem bizonyos titkárnők jogállása jobban érdekelne. (Derültség.) Na jó, menjünk tovább!”

A BKV ügyeit vizsgáló fővárosi bizottság 2010. februári ülésén Székely azt mondta, az volt az érzésük, Vitézy tevékenysége nem annyira a tartalmi munkáról, hanem a sajtózásról szólt. Ezen az ülésen felidézték Sziebert György volt jogi igazgató 2009-es szavait, aki ugyancsak megvetően beszélt Vitézyről. (Sziebert és további tizenkét társa – köztük Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport volt jogi igazgatója és Fuzik Zsolt, a BKV volt informatikai igazgatója – ellen gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség 2012. februárban. Sziebertet 2009. december 4-én tetten érték, amint egy informatikai cég képviselőjétől 11,8 millió forint készpénzt vett át egy óbudai mélygarázs parkolójában. Ügyvédje szerint kölcsönről volt szó. Sziebert előzetes letartóztatásba került a tetten érés után.) A BKV-fb citált ülésén Vitézy hét tanácsadói szerződésről szeretett volna tisztázni részleteket, mire Sziebert megjegyezte: „a kegygyakorlás az volt, hogy beletekinthettél a szerződésbe”.

„Székely Gábornak megvolt a maga jól ismert lekezelő stílusa, de ez engem a legkevésbé sem bántott meg, sőt, kifejezetten motivált, hogy még több energiát fordítsak az ott folyó visszaélések felderítésébe” – idézte vissza az akkori időket Vitézy az atlatszo.hu-nak.

Két és fél elteltével az Antalt váltó Balogh Zsolt megbízott BKV-vezérigazgató távozása, Kocsis István 2008. őszi kinevezése után Vitézy aktivitására már kevésbé volt szükség. Közeledett a választási év, amikor annak, aki előre akart lépni, szerencsésebb volt távol tartani magát a bűntanyának tetsző BKV-tól – emlékeztettek BKV-s forrásaink. Vitézy 2009 decemberében le is mondott felügyelő bizottsági tagságáról. Akkor már a BKV-s büntető ügyek nyomozásai sínen voltak. Hagyó 2010. februárra teljesen vállalhatatlan lett az MSZP számára. Balogh Zsolt a Magyar Nemzetnek adott interjújában a szoci-mutyizás ikonjává emelte a nokiás dobozt – ezt a jelenleg is folyó Hagyó-perben visszavonta. Hagyó lemondott fővárosi képviselői mandátumáról, párttagságáról, az országgyűlési választások után, május közepén megszűnt mentelmi joga, azonnal letartóztatták.

Zsidai Péter

(Folytatjuk)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom