Bizonytalanná vált a pécsi Nemzeti Casinó sorsa, amit még az MCC rendelt meg Mészáros-cégektől

Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a pécsi Nemzeti Casino sorsa, amely pár héttel ezelőttig még a Mathias Corvinus Collegium (MCC) érdekeltségében volt. Az MCC új tehetséggondozási és oktatási központot tervezett a közel két évtizede üresen álló, elhanyagolt épület helyére, ám a kormányváltás áthúzta a számításokat. Az MCC ugyan nemrégiben megszűnt, az ingatlan az államhoz került, a beruházás azonban már egy éve elkezdődött, és a szomszédos társasház lakóinak mostanra elfogyott a türelme.

A megkeresésben említett ingatlant a Közlekedési és Beruházási Minisztérium 2026. szeptember 1-jén vette át. Jelenleg is zajlik az ingatlan teljes dokumentációjának, a kapcsolódó szerződések és a beruházás műszaki tartalmának átvilágítása. Ezt követően tudunk felelős döntést hozni és részletes tájékoztatást adni a beruházás további sorsáról – ezt nyilatkozta megkeresésünkre a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, amikor arról kérdeztük, hogy az MCC vagyonának átvétele után mi a tervük az épülő Pécsi Nemzeti Casinóval.

Pécs kérte, az MCC megkapta

A pécsi Nemzeti Casino a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozásának és oktatásának pécsi központja lett volna, melyet közel 9 milliárd forintért Mészáros Lőrincék családi cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. épít. Az erre vonatkozó közbeszerzési eljárást még 2024 közepén írták ki, majd a tendert 2025 júniusában nyerte el a Mészáros-cég. Az építkezésbe alvállalkozóként bevonták a szintén Mészáros-érdekeltségű ZÁÉV-et és a Zala Elektro Szerelő és Szolgáltató Kft.-t is.

A nyertes cégek a Pécs, Király utca 13. és Mária utca 10. alatt található épületek generálkivitelezését végzik el, beleértve az építészeti, mélyépítési, épületvillamossági, épületgépészeti, erősáramú és gyengeáramú munkákat is.

Az épület megújulásáról az MCC egy erre dedikált honlapon számolt be, ahol látványterveket is közzétettek az ingatlanról. A tervek szerint a Király utcában a volt Nemzeti Casino épülete városi közösségi és oktatási funkciót kapott volna, az udvarban kialakított pihenőtérrel. A Mária utcai telekrészen egy 100 fős kollégiumot és mélygarázst álltak neki építeni., a két létesítményt pedig egy új, belső átvezető sétánnyal akarták összekötni.

A kollégium látványterve az udvar felől (forrás: MCC)

A Nemzeti Casino mintegy 2 évtizedes állagromlása előtt Pécs legszebb épületei közé tartozott, amelyre korábban a Szabad Pécs szerint a Pécsi Önkormányzat is igényt tartott, ám sem pénzért, sem ingyen nem kaphatta meg az államtól. Megkapta viszont ingyen a Fidesz-kormánytól a Mathias Corvinus Collegium, amely a baranyai megyeszékhelyen oktatási központot álmodott a Casino épületének helyére. A kormányváltás után azonban az MCC-t, mint nem felsőoktatási közérdekű vagyonkezelő közalapítványt, a Tisza-kormány megszüntette.

A szomszédok egy éve szenvednek

Az építkezés azonban már egy éve zajlik, a szomszédok pedig porra, zajra, közlekedési nehézségekre és megrepedt falakra panaszkodnak.

„Két kisgyermekkel költöztünk ide, szem előtt tartva a belváros közelségét és a forgalomcsillapított utca adta nyugalmat, ám most teljesen felborult az életünk. Az építkezés megkezdése előtt még nem tudtuk, hogy mi épül közvetlenül mellettünk. Egy napon arra lettünk figyelmesek, hogy a lakásunk melletti épületet és telket kipakolják, majd építőmunkások jöttek velünk szembe az utcán. Pár napra rá kaptunk egy szórólapot arról, hogy itt épül az MCC-féle Pécsi Nemzeti Casino, mélygarázzsal, kollégiummal.

Az építtető egy ponton megkeresett bennünket (vagyis mivel ez egy társasház, a közös képviselőt), hogy írjunk alá egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy egy “jet grouting” nevű technológiát alkalmazva befúrhatnak a társasház alapja alá. Mivel viszonylag kevés garanciát tartalmazott az eredeti nyilatkozat, ennek pontosítását, formálását kértük, így kerülhettek bele azok a pluszban kialkudott feltételek, amelyeket mi szerettünk volna. Egy ponton azonban az MCC részéről felmerült az is, hogy

ha hátráltatjuk az építkezést, akkor a csúszással járó többletköltségeket ránk hárítják. 

Azzal érveltek, hogy az építkezés nekünk is hasznos, mert a készülő kollégiumnak értéknövelő hatása lesz az ingatlanjainkra nézve. A beleegyező nyilatkozat aláírása után azonban a korábbi együttműködés és jelzőrendszer nehézkessé vált, úgy éreztük, hogy már nem annyira segítőkészek” – mesélte az egyik ottlakó, akinek lakásában az építkezés alatt repedések is megjelentek.

A jet grouting egy olyan talajjavítási és alapozási eljárás, amelynek során nagy nyomású sugárral lazítják fel és keverik össze a helyszíni talajt cementinjekcióval, így szilárd talajcement (soilcrete) oszlopokat vagy paneleket hoznak létre. (forrás: Wikipédia)

Hozzá hasonlóan egy másik szomszéd is erről számolt be lapunknak:

„Az építkezés során – míg az alaptesten végezték a munkát – elviselhetetlen volt a rezgés és a zaj. A belső falakon kezdetben hajszálrepedések keletkeztek, de azóta megjelentek nagyobb, keresztirányú repedések is. Mikor ezeket észleltük, kihívtuk az MCC illetékesét, aki egy statikussal felmérte az állapotokat, és azt mondták, a repedések nem veszélyesek, a keletkezett károkat pedig az építkezés végével kijavítják. Ezzel az ígérettel szemben kicsit szkeptikusak vagyunk.”

A Dunántúli Napló 2023. április 26-i száma. (Forrás: Arcanum.)

Reggeltől-estig por és zaj

A Fejér-B.Á.L. Zrt. a kivitelezés során egy alkalommal a pécsi jegyzőhöz is fordult. Azt kérte a cég, hogy a jegyző a cölöpözés és a jet grouting munkafázisai során a jogszabályban rögzített határértékek betartása alól adjon felmentést. Ezt a felmentést meg is kapták, 2026. október végéig hétfőtől péntekig reggel 7 és este 19 óra között végezhetnek magasabb zajterheléssel járó tevékenységet.

A jegyző a felmentést azzal indokolta, hogy „az épület zártsorú elhelyezkedése és szerkezeti jellemzői szükségessé teszi olyan építési technológia alkalmazását, melynek zajkibocsátása meghaladja a jogszabályba foglalt értékeket.” A munkákat ugyanakkor hétvégén és ünnepnapokon nem folytathatják, ugyanis az építkezés mellett lakóingatlanok találhatóak, és az ott tartózkodók hétvégi pihenéshez való jogát biztosítani kell.

Ennek ellenére interjúalanyaink arról számoltak be, hogy alkalmanként már reggel 6-kor elkezdték az építkezésen a munkát. Ennek zavaró hatását a környékbeli lakók jelezték is.

„Tudjuk, hogy szomszédként tűrési kötelezettségünk van, de szerintünk

nem elvárható, hogy több évig, a hét 5 napján, reggeltől késő délutánig ezt tűrnünk kelljen.” – mondják.

Azonban nemcsak a rezgésből és hanghatásokból van elegük, hanem az állandó porból is.

„Mivel a szálló por állandó és féltjük a gyerekeinket, jelentős összegeket fordítottunk arra, hogy légjavító berendezést szereltessünk be annak érdekében, hogy a lakásunkba friss levegő jusson, mert sem tavasszal, sem nyáron, amikor ezt az időjárás lehetővé tette volna, nem tudtunk szellőztetni.”

Az autókon megtelepedett por. (fotó: Olvasónk)

„Az építkezés egyébként a forgalomcsillapított utca közlekedési rendjét is felborította:

a munkagépek és teherautók az egyirányú utcában csak forgalommal szemben tudnak kihajtani, 

gyakran megnehezítve ezzel az amúgy is korlátozott parkolást és a közlekedést. Egy alkalommal még a saját autóinkat is máshol kellett leparkolnunk, hogy elférjen egy nagyobb munkagép.” – mesélte a másik lakó, aki szerint a lakóövezetekben zajló építkezések során gumiszabályokat határoznak meg, és így érdemben nehéz az ott lakóknak érvényesíteniük az érdekeiket.

A lakók elmondása szerint többször jelezték a problémákat az MCC felé, ám a kommunikáció akkor vált igazán nehézkessé, amikor a ZÁÉV jelezte feléjük, nincs kapacitásuk egyenként megválaszolni a szerintük szubjektív tartalmú leveleket. Arra kérték a lakókat, hogy akkor panaszkodjanak, amikor a korábban kötött megállapodásban foglaltaknak nem tesznek eleget. Ha pedig panaszkodni akarnak, azt a közös képviselőn keresztül tegyék.

„Összességében egy éve használhatatlan a kertünk és az ingatlanunk egy része is. A lakás keleti oldalát egyáltalán nem tudom használni, pedig ott van a hálószobám is, ahol most nem tudok aludni. Nem örülök annak sem, hogy a hálószobám mellett lesz a mélygarázs lejárója. Van egy lichthofunk, amely eddig védett volt a szomszédos falnak köszönhetően, ám ezt az építkezés folyamán lerombolták és emiatt a fal és az ablakok is szabaddá váltak, és most már az utcáról be lehet látni, tehát megszűnt a korábbi védettség is.”

Az építkezés helyszíne a szomszédos lakások belső ablakából. (fotó: Olvasónk)

Az egyik lakó egy ponton a Tisza Párt országgyűlési képviselőjéhez, Ruzsa Dianához fordult segítségért, ám néhány sajnálkozó és együttérző levélváltáson kívül mást nem kapott, még az ígért visszahívást sem. A képviselőt mi is kerestük, de válasz hozzánk sem érkezett. Ugyanígy nem kaptunk választ kérdéseinkre sem az MCC-től, sem a társasház közös képviselőjétől és a kivitelezőtől sem.

„Most, hogy a KEKVA-intézmények újra az államhoz kerültek, nem tudjuk, hogy mi lesz az építkezés sorsa.” – mesélte az egyik ott lakó. Erre az Átlátszó is rákérdezett a Közlekedési és Beruházási Minisztériumnál, ahonnan azt írták válaszul, hogy a KEKVA vagyon átvétele óta az átvilágítás zajlik, és csak annak befejezése után tudnak érdemben dönteni az építkezés és a jövőbeni ingatlan sorsáról.

Szabó-Gödri Rita

Címlapkép: olvasói felvétel az építkezés helyszínéről. A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta.