A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a közpénzek felhasználását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési és tanácsadó szerv. De ma még titok, hogy amikor ezt a feladatot ellátja, akkor milyen javaslatokat fogalmaz meg. Az Adatvédelmi Hatóság viszont az atlatszo.hu panasza alapján felszólította a KEHI-t a jelentései nyilvánosságra hozatalára.
Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!
Előzmények
Győzelem az Alkotmánybíróságon: perelhető a KEHI a jelentéseiért
Elkészült a KEHI norvégjelentése, jöhetnek a koncepciós perek
Nemzetközi szerződések zárják ki a KEHI vizsgálatát a Norvég Civil Alap ellen
A MIÉP tagja és képviselőjelöltje volt a KEHI norvégügyi főnyomozója
Százmilliókért bérelt irodát egy offshore cégtől a KEHI
Itt a KEHI jelentése: kamu pályázatokkal nyertek állami földeket a Hortobágyon
MagyarLeaks: Kehi-jelentés az Operaház korrupciógyanús ügyeiről
KEHI-vizsgálat a milliárdos filmtámogatásokról: itt a vezetői összefoglaló
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az a szerv, amely kapcsán még azt is az Alkotmánybíróságnak kellett kimondania ebben az évben, hogy az általa készített jelentéseket ő maga kezeli. Igen, egy perben azt állították, és a Fővárosi Ítélőtábla ezzel egyet is értett, hogy mivel a jelentéseket tőlük is megrendelik, ezért azokat ők csak elkészítik, de nem ők kezelik. Ez azért fontos, mert bármilyen adatot csak az adatkezelőtől kell kérni.
Ezt a kérdést tette helyre az AB, kimondva, hogy a közérdekű adatok kezelése kapcsán az adatkezelés célja – amit a jelentés megrendelője határoz meg – jogilag nem bír jelentőséggel. Így nem az lesz az adatkezelő, aki az adatkezelés célját meghatározza, még akkor sem, ha a KEHI az ellenőrzéseit valóban a kormány megrendelésére végzi. Mi kérünk elnézést, hogy erről kell írnunk, de ilyen viták folynak a bírósági tárgyalótermekben és az Alkotmánybíróság előtt is.
Az idézett határozatában azt is megerősítette az AB a korábbi gyakorlatával összhangban, hogy alkotmányellenes a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadása pusztán arra hivatkozással, hogy az igényelt közérdekű adatok döntés megalapozását szolgálják. A megtagadás jogszerűségéhez az adatokat kezelő szervnek kell bizonyítania, hogy a kért adatok
Ilyen előzmények után kértük ki ez év áprilisában a 2013. január 1-jét követően készült jelentések listáját, amit meg is kaptunk. Ez alapján 2010 előtti és utáni ügyek vizsgálatai iránt egyaránt érdeklődve kiválasztottunk huszonkilenc jelentést a hetvennégy közül. Jellemzően így járunk el: először listát kérünk, hogy ne terheljük fölöslegesen az adatgazdát olyan iratok másolásával, ami számunkra eleve kevésbé tűnik érdekesnek.
Ám a listánkkal nem jártunk sikerrel, a KEHI a felsorolt jelentések egyikét sem küldte meg. Mit tesz ilyenkor az ember? Első körben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordul, hogy szólítsa fel az adatgazdát az igényelt adatok kiadására. És a Hatóság megtette, ráadásul progresszív indokolással.
A NAIH szerint a KEHI által készített jelentések nem döntés előkészítő adatok. A KEHI jelentése ugyanis maga a döntés, az eljárás „produktuma”. Miután a jelentés tervezetének a szabályok szerinti belső egyeztetése lezárult és a jelentést felterjesztették az ellenőrzést elrendelő szervhez, a KEHI eljárása lezárult. Így legfeljebb a jelentés alapjául szolgáló adatok tekinthető döntés-előkészítő adatnak, maga a jelentés nem.
Ráadásul a NAIH szerint a KEHI jelentése fogalmilag nem is döntéshozatali eljárás része, hiszen a jelentésben a KEHI-re vonatkozó rendelet szerint ellenőrzési megállapítási és javaslatok szerepelnek, az ellenőrzés lefolytatásának a célja tehát nem is egy „döntés meghozatala”, hanem ellenőrzési tapasztalatok rögzítése. És mivel a KEHI a közpénzek felhasználását ellenőrzi, ezért jelentései nyilvánosságához fokozott közérdek fűződik. Ha azokat eltitkolják, nem tudhatjuk meg, hogy az ellenőrök hogyan látják el a feladataikat. Vagyis senki nem tudja ellenőrizni a közpénzek állami ellenőreit.
És egy csattanó a végére: tudjátok, hogy a KEHI összes jelentése (tehát nem csak a 2013. óta készültekre gondolok) közül hány van fenn a honlapjukon? Egy. Az meg hogy lehet? Hát úgy, hogy ez a jelentés a norvég civil alapok felhasználása kapcsán készült. Vagyis egy olyan kérdésben, amiben nem is volt hatásköre a KEHI-nek eljárni, de a kormánynak fontos volt a civilek elleni hadjáratban egy nevetséges jelentés publikálása.
Hát, ezért nem bízik az ember az állami ellenőrökben.
Sepsi Tibor – M. Tóth Balázs
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Az MNV üzleti titokra hivatkozott, de hiába: a bíróság kötelezte az adásvételi szerződés kiadására.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!