A veszélyes anyagokkal kisiklott vonat, amiről egy éve nem mond az állam semmit

Getting your Trinity Audio player ready...

Tiszatenyő és Mezőtúr között, Kétpó határában tavaly július 9-én kisiklott egy tehervonat 12 kocsija. A szerelvény 5 vagonjában környezetre veszélyes anyag volt, ezek közül a baleset következtében 2 kocsi, ami állítólag folyékony rovarölő szert szállított, szivárogni kezdett. A helyszínre azonnal kivonult a katasztrófavédelem, a környék 12 házából 40 lakost „védőtávolságon kívülre” küldtek, a közeli vízfolyásokat pedig ideiglenes földsáncokkal védték. Adatigényléssel igyekeztünk kideríteni, hogy milyen veszélyes anyagok szivárogtak a balesetben, de egy állami szervtől sem kaptunk információkat. Csak a tehervonatot útnak indító, félig osztrák tulajdonban lévő GYSEV válaszolt érdemben a megkeresésünkre.

A katasztrófavédelem szerint ők nem adatkezelők az ügyben, és ugyanezt állítja a helyi, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal is. A Közlekedési Minisztérium szerint a rakománynak nem volt köze a vonatbalesethez, ezért nincsenek róla adatai. A MÁV azt közölte, hogy üzleti titokról van szó, aminek megismerésére csak a hatóságok (pl. a katasztrófavédelem) jogosult. Sakk-makk, sajtóelhárítás a szokásos magas fokon. A részben az osztrák állam kezében lévő GYSEV viszont készségesen megküldte a rakománylistát, amin butil-acetát, fenol és nátrium-metilát is szerepel.

2023. július 9-én délután egy óra körül jelentek meg az első hírek arról, hogy nem sokkal korábban Tiszatenyő és Mezőtúr között egy tehervonat több kocsija kisiklott. Méghozzá nem csak egyszerűen „leugrottak” a vagonok a sínről, hanem közülük több keresztbe fordult a vasúti pályán, néhány pedig a sínek melletti földekre borult. A területileg illetékes Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság 13 óra után megjelent közleménye szerint 12 kocsiból 6 siklott ki, és abból 5 fokozottan tűzveszélyes anyagot szállított. A MÁV által közzétett videó a kisiklott vonatról:

 

A katasztrófavédelem kivonult, de nem mond semmit

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) nagyjából a baleset után két órával számolt be először az esetről. A rövid OKF-közlemény szerint „a felborult vagonok közül kettő környezetre veszélyes anyagnak minősülő, folyékony rovarölő szert szállított”, és „a környező házak lakóinak elővigyázatosságból védőtávolságon kívül kell tartózkodniuk”.

Fél órával később, délután 3 óra környékén a katasztrófavédelem közzétett egy frissítést, miszerint a tehervonat 17 kocsijából 12 siklott ki. A 17-ből pedig 5 vagon „a környezetre veszélyesnek minősülő anyagot szállított, közülük szivárog kettő, amelyben folyékony rovarölő szer van”, ezért „a környék tizenkét lakóházából negyven lakónak elővigyázatosságból védőtávolságon kívül kell tartózkodnia”.

Ugyanaznap este 8 órakor a katasztrófavédelem újabb hírt adott ki, amely jól jelezte a probléma súlyosságát. Az esti beszámoló szerint

„a környezetre veszélyes, szivárgó anyag miatt a baleset közelében levő vízfolyások védelme érdekében ideiglenes földsáncot létesítettek, és zsilipeket is lezártak”.

Mivel az OKF első közleményében az állt, hogy „A műszaki mentést a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítja, és a helyszínen van a katasztrófavédelmi mobil labor is”, logikusnak tűnt, hogy náluk érdeklődjünk a részletekről.

A baleset után két nappal ezért beadtunk egy adatigénylést a katasztrófavédelemnek, hogy megtudjuk, pontosan milyen veszélyes anyagok szivárogtak, amelyek miatt a környékbelieknek el kellett hagyniuk az otthonaikat és védeni kellett a közeli vízfolyásokat. Kikértük a kisiklott tehervonat által szállított rakomány(ok) listáját, amely tartalmazza az anyagok nevét, mennyiségét és veszélyességi besorolását is. Az OKF azonban azt válaszolta, hogy ő nem adatkezelő az ügyben.

Ezután a területileg illetékes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalhoz fordultunk, bízva abban, hogy annak Környezetvédelmi Főosztálya tud részleteket mondani a balesetről. Ám a kormányhivatal is azt mondta, hogy ő nem adatkezelő és nem rendelkezik az általunk kért adatokkal.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

A MÁV szerint üzleti titok

A kormányhivatallal egy időben, tavaly augusztus elején megkeresett MÁV egy hónapig semmit nem válaszolt az adatigénylésünkre. Amikor emlékeztettük az állami céget, hogy törvényi kötelessége válaszolni, akkor a vasúttársaság azt közölte, hogy az általunk kért információk (a kisiklott vonat rakományának listája az anyagok nevével és veszélyességi besorolásával) „üzleti titoknak minősülnek”, amelyek megismerésére mi nem vagyunk jogosultak, csak „az érintett hatóságok (pl.: katasztrófavédelem) erre kijelölt munkatársai”.

A MÁV azt is hozzátette tavaly szeptember végi levelében, hogy a balesettel kapcsolatban még folyamatban van az Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedésbiztonsági Szervezetének, illetve az illetékes nyomozó hatóságnak az eljárása is, és emiatt sem vagyunk jogosultak a kért adatok megismerésére.

Egy éve vizsgálják

Nem csüggedtünk, kicsit később írtunk az Építési és Közlekedési Minisztériumnak (ÉKM), amelytől adatigénylésünkben kértük a rakományok listáját és tulajdonosát, a vonat indulási helyét és úti célját, valamint a tárca alá tartozó Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) vizsgálatának az eredményét (ha már lezárult).

A minisztérium határidőben, tavaly november elején válaszolt az igénylésünkre. Méghozzá azt, hogy a KBSZ vizsgálata még folyamatban van, a rakományról pedig nincsenek adataik. „A balesetben érintett tehervonat rakományának a vizsgálat jelenlegi állása szerint nem volt köze a baleset bekövetkezéséhez, ezért a KBSZ a rakományra vonatkozóan nem rendelkezik az Ön által kért adatokkal” – írta a tárca.

Az ÉKM azt is közölte, hogy a KBSZ a vizsgálat lezárultakor majd egy zárójelentést fog készíteni, amely „tartalmazza az ügy megítélése szempontjából releváns, nyilvánosságra hozható adatokat”, és azt majd közzéteszik a szervezet honlapján. Nos, a baleset óta 13 hónap, a minisztérium válasza óta pedig 9 hónap telt el, de a KBSZ honlapja a kétpói vonatkisiklásnál még mindig azt írja, hogy az eset „vizsgálat alatt” van.

A Közlekedésbiztonsági Szervezet táblázatában a kétpói (Tiszatenyő-Mezőtúr közötti) vonatsikláshoz egy rövid híradást linkeltek, amelyben ismertetik a baleset körülményeit. Eszerint „az 1245 tonna elegytömegű konténerszállító tehervonat az egyenes vonalvezetésű pályán egyenletes, kb. 90 km/h sebességgel haladt”, amikor bekövetkezett a siklás, amelynek következtében „a vonat rakományából veszélyes áru jutott a környezetbe” és „a vasúti pálya összesen kb. 2 kilométer hosszon rongálódott”.

A GYSEV kiadta a rakománylistát

A magyar hivatalokkal és az állami vasúttársasággal tehát hiába leveleztünk hónapokon keresztül, nem árultak el semmit a balesetben kiszivárgott vegyi anyagokról. A KBSZ-es táblázatban azonban az is látható, hogy üzemeltetőként a GYSEV CARGO Zrt.-t tüntették fel a tehervonat mellett. Ez a cég a részben állami, részben osztrák tulajdonban lévő Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) teherszállítmányozással foglalkozó leányvállalata.

A GYSEV tulajdonosa 65,5 százalékban a magyar állam, mellette a cég 28,5 százalékát Ausztria birtokolja, a maradék 6 százalék pedig egy osztrák építőipari vállalat, a hazánkban is gyakran dolgozó Strabag kezében van. Tavaly év végén Lázár János építési és közlekedési miniszter összefeszült a GYSEV miatt Ausztriával: Lázár kirúgta a GYSEV osztrák vezérigazgató-helyettesét és felvetette, hogy a magyar állam megvenné a Strabag és akár Ausztria tulajdonrészét is a cégben. Bécs viszont visszaüzent, hogy nem eladó a részük, és bíróságra mennek az igazgató-helyettes kirúgása miatt.

Utolsó esélyként idén tavasszal adatigényléssel fordultunk a GYSEV-hez is, hogy megtudjuk, milyen veszélyes anyagokat szállított a tavaly júliusban kisiklott vonat. A részben a magyar, részben az osztrák állam tulajdonában lévő cég először azt közölte, hogy elkezdte az adatgyűjtést és meghosszabbítja a válaszadási határidőt 15 nappal. Annak letelte után, május végén írtak egy teljesen korrekt levelet, hogy kicsit több időre van szükségük a válaszhoz, és „a partnereinkkel történő üzleti titokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségünk teljesítésére való tekintettel” türelmet kérnek.

Végül majdnem egy hónappal később, június 20-án megküldték a balesetet szenvedett vonat rakománylistáját. A táblázat nagy részét ugyan kitakarták, pl. az induló és célállomást is, de a szállított termékek listája és veszélyességi besorolása majdnem teljesen látható. A vonat 17 kocsija 33 konténert szállított, ebből 6 mellett szerepel RID-jelzés, ami a veszélyes anyagokat jelöli. A RID ugyanis a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Európai Megállapodás (angolul Regulation concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Rail) rövidítése.

Tűzveszélyes, mérgező anyagok

Az egyes anyag(típus)okat pedig az ENSZ által megállapított UN-számok jelölik a nemzetközi árufuvarozásban. A GYSEV-től kapott táblázatban szereplő 6 veszélyes anyag mellett 5 ilyen szám szerepel:

• UN1057: öngyújtók vagy öngyújtó-utántöltők gyúlékony gáz tartalommal (ebből van kettő a listán)
• UN3082: környezetre veszélyes folyékony anyag
• UN2312: olvasztott fenol
• UN1123: butil-acetátok
• UN1289: nátrium-metilát alkoholos oldat

Az UN3082-es jelölésű, környezetre veszélyes folyékony anyag mellett annyi szerepel a táblázatban, hogy „Genaminox CSL”, ami az interneten elérhető információk szerint egy felületaktív, habzásfokozó anyag, amit samponokban, hab- és tusfürdőkben használnak.

A listán szereplő utolsó három anyagról (olvasztott fenol, butil-acetát, nátrium-metilát) az általunk megkérdezett Simon Gergely, a Greenpeace vegyi anyag szakértője azt mondta, hogy „ezek rossz, de nem nagyon brutál anyagok; nem rovarölők, max. alapanyagok gyártásban”. A három vegyszerről adott rövid leírása szerint viszont az egyik anyag bőven nevezhető brutálisnak. A gödi akkugyárból kikerült NMP-hez hasonlóan ugyanis

a fenol szaporodási képességeket és hormonrendszert károsító anyag, ami a vízi környezetre nagyon mérgező.

Természetesen az emberekre is: szembe vagy bőrre kerülve maró hatású, a szervezetbe jutva légzés- vagy szívleállást is okozhat. Emellett gyúlékony anyag, és 79° fok felett már robbanásveszélyes gőz/levegő keverékek keletkezhetnek belőle.

Simon Gergely szerint a butil-acetátot „nem jó sokat belélegezni és tűzveszélyes, de különben nem annyira problémás”, a nátrium-metilát pedig egy „maró, irritáló” anyag. Az interneten elérhető leírások szerint a butil-acetát a szervezetbe kerülve csak szédülést és gyomorfájást okoz, viszont tűzveszélyes és 22° fok felett már robbanhat is. A nátrium-metilát pedig súlyos bőrégéseket okoz, emellett fokozottan tűz- és robbanásveszélyes – viszont nem érintkezhet vízzel, csak száraz homokkal oltható.

A kisiklott vonat által szállított anyagok veszélyességét jól mutatja az is, hogy az állami kézben lévő közmédia (ami a hazai történéseket a kormánynak tetsző módon tálalja, és például az akkugyárakkal kapcsolatos problémákról sosem számol be) is súlyos dolgokat közölt a balesetről. Tavalyi tudósításukban ilyen mondatok szerepelnek:

„Az M1 tudósítója, Tálas László a helyszínen arról számolt be, hogy valószínűsítik, hogy műszaki hiba okozhatta a vagonok kisiklását, amit előre jelzett az, hogy a veszélyes éghető anyagot szállító vagonokból szivároghatott valamilyen anyag. Ez begyújtotta az aljnövényzetet, amit a tűzoltók lokalizáltak és eloltottak.”

Továbbá: „A tudósító szerint sokat sejtet az is, hogy több kilométerre lezárták a közutat is. »Azt mondták, hogy ha begyullad ez az anyag itt a sínpályán, akkor nagyon komoly gondokat okoz. Eddig szerencsére ez még nem történt meg« – tette hozzá”.

A baleset után egy és két nappal, a helyreállítási munkálatok során készült MTI-fotók leírásában pedig az is szerepel, ami sehol máshol, vagyis a vonat útvonala: eszerint Szolnokról Békéscsaba-Lőkösháza irányába tartott. Az állami szervek még ennyit sem voltak hajlandóak elárulni a veszélyes anyagokkal kisiklott vonat balesete kapcsán.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: A Kétpó határában, Tiszatenyő és Mezőtúr között 2023. július 9-én kisiklott tehervonat (fotó: kbsz.hu)