Újabb tízmilliárdok Mészáros Lőrinc cégeinek a gödi és a komáromi iparterületek közműfejlesztéseire

Egy minap közzétett rendeletmódosítás szerint az eredeti terveknél jóval többe fog kerülni a gödi és a komáromi iparterületek víziközmű-építése. Az akkumulátorgyártás óriási vízigényének biztosítása miatt távolabbi települések is érintettek lesznek a beruházásokban; Komárom vízellátásához például a tatai és tatabányai források karsztvizét is felhasználnák.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

Tavaly áprilisban még „csak” 12 milliárdot szánt a kormány a gödi különleges gazdasági övezetben végrehajtandó víziközmű-fejlesztésekre. A Magyar Közlöny szombati számában megjelent kormányhatározat viszont már 32 milliárdra emeli ezt az összeget. Ennyibe fog kerülni, hogy a Samsung SDI második, most épülő gödi gyárába naponta 21 ezer köbméter víz jusson, és hogy a keletkező 11 ezer köbméter szennyvizet a váci szennyvíztisztítóba elvezessék.

A korábbi rendelet szerint a gödi beruházás a Fővárosi Vízművektől is kapott volna napi ezer köbméter vizet. A mostani módosítás szerint viszont a teljes mennyiséget a Váci Déli-Forte vízbázisról fogják biztosítani. A közműfejlesztésre kiírt tendert, ahogy korábban megírtuk, a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte el. A beruházás kivitelezése 2024-ig fog tartani, de már ebben az évben 21 milliárdot szán a kormány az építésre.

A lakók nem alszanak a zajtól, de legalább Mészáros cége milliárdos tendert nyert Gödön

Bár a különleges gazdasági övezet révén Pest megyéhez került a Gödön épülő Samsung-gyár, a gigaüzem környezeti hatásai a város lakóit sújtják. A helyiek elviselhetetlen zajra, növekvő forgalomra és ingatlanjaik értékvesztésére panaszkodnak. A kormány kedvenc építőipari cégei eközben óriási hasznot húznak a Samsung érdekében megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekből.

Vélhetően tehát hamarosan megkezdődnek a munkálatok, amelyek Vácot és Sződligetet is érinteni fogják. Ennek ellenére a kormányzat egy másik rendeletmódosítással nem ezt a két várost, hanem a beruházástól távolabb levő Fótot emelte be – Dunakeszi, Csomád, Sződ mellé – azok közé a települések közé, amelyek részesülnek a Samsung által befizetett adóból. A váratlan döntés a gödi polgármester, Balogh Csaba szerint csupán azzal magyarázható, hogy ezzel egy újabb fideszes városvezetés részesüljön a „zsákmányból”.

Emellett nemcsak az új gyárhoz, hanem a már megépült üzemekhez is teljesen új csatornarendszer létesítését engedélyezte a vízügyi hatóság. Ez talán megoldja azt a problémát, hogy a gyárban történő dugulások miatt a környékbeli lakóövezetben gyakoriak a szennyvízkiömlések. Januárban ráadásul közvetlenül a Samsung területéről ömlött szennyvíz városi közterületre, ahogy erről az Átlátszó is beszámolt.

Samsung-gyár: a gödieknek zaj és szennyvíz, a kormánynak kedves cégeknek megbízások jutnak

A zajtól szenvedő lakosságnak már nemcsak a gödi Samsung-gyárral és a hivatalokkal kell megküzdenie, de újabban a szennyvízzel is, ami nemrég kiöntött a gyár melletti területre. Bár a problémát átmenetileg elhárították, a szennyezés jelei újra felbukkantak a kerítés közterületeket érintő oldalán.

Azóta viszont újabb szennyvízkiömlés történhetett, melynek ügyét még mindig vizsgálja a Katasztrófavédelem; tájékoztatásuk szerint a teljes körű kivizsgálás a törvényben előírt 30 napnál várhatóan hosszabb időt fog igénybe venni.

Visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat

A komáromi SK Innovation akkumulátorgyára miatt is óriási munkálatokkal járó vízvezeték-építés várható. Egy tavalyi februári döntés szerint Tatáról fogják vezetékeken a karsztvizet Komáromba szállítani; erre a beruházásra 5,3 milliárdot irányoztak elő. A tatai karsztvíz a komáromi  lakossági vízfogyasztás kielégítését szolgálná, a Duna-menti kutaknak ugyanis az ipari park, elsősorban a bővülő akkumulátorgyár vízigényét kell kielégíteniük.

Ezt a beruházást, egy májusi hír szerint, szintén a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte meg, összegét a mostani módosítás szerint 12 milliárd forintra emelték.

A távvezeték megépítéséhez a tatai Fényes-forrás újbóli üzembe állítását kezdeményezték 2019-ben. A tatai karsztvíz kivétele kapcsán azonban több zöldszervezet, számos szakértő és a beruházásban érintett önkormányzat, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park is fogalmazott meg komoly aggályokat, sőt, tiltakozást. Emiatt a megyei Kormányhivatal környezeti hatásvizsgálatot írt elő.

Emellett 2020-ban egy másik eljárás is indult az ivóvíz távvezeték megépítése ügyében. Ennek kapcsán Popovics Judit tatai önkormányzati képviselő részletesen véleményezte a terveket és hangsúlyozta, hogy a Fényes-kút újbóli üzembe állítása visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat. Az eljárást a komáromi önkormányzat kezdeményezte, s február elején az önkormányzat az eljárás szüneteltetését kérte.

Facebook

(null)

Ám a beruházásra szánt összeg duplájára emelése azt mutatja, hogy a kormány egyáltalán nem mondott le arról, hogy a komáromi ipari park vízigényét Tatáról biztosítsa.

Bodnár Zsuzsa

Fotó: Miközben a gödi Samsung folyamatosan bővíti az első gyárát a lakóövezetek felé, már megvannak az engedélyek az elsőnél másfélszer nagyobb 2. gyárépületre is. A szerző felvétele.