Kisvárda

Tovább folyik a közpénz Kisvárdára: közel 1,5 milliárd forintos uniós pénzből újul meg a vár

A kisvárdai vár turisztikai célú fejlesztésével eredetileg 2016-ra kellett volna elkészülni, de hatalmas csúszás után csak most találtak rá kivitelezőt. Az 1,4 milliárdos beruházás során a vár 20. századi részeit elbontják, egy új kiállítóépületet is létrehoznak, valamint megszüntetik a vár mellett éktelenkedő focipályát. A vár a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében újulhat meg a volt fejlesztési miniszter, Seszták Miklós városában, ahová az elmúlt évtizedben csak úgy ömlöttek az adófizetői milliárdok.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

Az egykor szebb napokat is megélt kisvárdai vár 1,4 milliárdos európai uniós forrásból újul meg a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében. A munka eredetileg becsült összértéke 1,2 milliárd forint volt – derül ki az európai uniós közbeszerzési közlöny legfrissebb számából.

A közbeszerzést a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. és a Kisvárdai Várfürdő Fejlesztő Nonprofit Kft. közösen írta ki.

A közbeszerzésre négy pályázat érkezett, amelyek közül a Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. lett a befutó.

A cég korábban már dolgozott Kisvárdán: a kisvárdai zsinagóga néven ismert Rétközi Múzeum felújításában vettek részt egy 364 millió forintos beruházás keretében. Emellett szerepet kaptak az esztergomi Hotel Adalberthez tartozó Szent Tamás Ház befejező munkálataiban is. A létesítmény a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra újult meg 1 milliárd 275 millió forint kormányzati támogatásból.

A cégadatbázis szerint a budapesti székhelyű cég tulajdonosa Vozák László. A cég 2019-es 258 milliós nettó árbevétele 69 milliós nyereséggel társult. 2018-ban a Kft. nettó árbevétele 537 millió forint volt, akkor 67 milliós adózás előtti eredményt ért el.

Búcsú a focipályától

Kisvárda vára 1470 körül épült téglából, a várat mély vizesárok és mocsaras terep vette körül. Az értékes téglát – amíg ezt  meg nem tiltották az 1800-as években – a környékbeli lakosság hordta el. Napjainkra az eredeti téglavárból nem sok maradt. 1954-ben a várrom mellé tervezett futballpálya építésekor állították részlegesen helyre a várat, a jelenlegi – alapvetően továbbra is romos – állapot ennek a rekonstrukciónak köszönhető.

A Kisvárdára látogatók jelenleg a 20. században felújított délkeleti tornyot láthatják: az egykori, eredeti palotaszárny szabadon álló téglafalként maradt fenn. A várat északról két kör alakú bástya és téglakerítés határolja, amelyek szintén rekonstrukciók.

A tervek szerint a vár 20. századi részeit elbontják, a romokat konzerválják, valamint egy új, kétszintes épületszárnyat építenek hozzá, ami kiállítótérként fog funkcionálni több mint 1200 négyzetméteres alapterülettel. A beruházás a vár környezetének rendezésére is kiterjed: elég abszurd, de mellette jelenleg egy NB1-es edzőpálya található. A focipálya, kiszolgáló létesítményeivel és közműveivel együtt elbontandó – áll a leírásban.

A focipálya elbontását tervezik. Fotó: Átlátszó

A kisvárdai vár az eredeti tervek szerint 2016-ra újult volna meg. Az országban számos romos vár és kastély szorul felújításra, az elég szűk műemléki jegyzékre a megfelelő összeköttetésekkel is fel lehetett kerülni.

„Seszták Miklós városa”

Kisvárdáról 2020 elején készítettünk drónvideót. Amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba, a fejlesztések létjogosultsága azonban nem minden esetben vitathatatlan.

Felsorolni is nehéz, mi minden valósult meg eddig a városban közpénzekből: stadion, focicsarnok, tanuszoda, atlétikai centrum. A sport mellett jutott pénz vízicsúszdaparkra, moziparkra, jégtörőhajóra, ökoturisztikai attrakcióra, díszlet utcára, termálvizes lórehabilitációs központra is.

Drónfelvétel: megnéztük a kisvárdai NER-Disneylandet

Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a „kelet Felcsútja”  címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba.

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Kisvárdai vár 2020-as drónfelvételen. (Fotó: Átlátszó)

Megosztás