Túl korán nyitottak a szlovákok, romlottak az adatok, de még így is jobbak, mint nálunk

Alighogy megjelent cikkünk a szlovák-magyar koronavírus adatok összehasonlításáról, északi szomszédunk komoly szigorításokba kezdett. Pedig decemberben lakosságarányosan kevesebb volt a fertőzött, mint itthon, a halottak számában pedig ennél is jobban álltak. A miértekre az ujszo.com újságírójával és hazai szakemberekkel kerestük a választ.

Két cím a szlovákiai ujszo.com-ról 2020. december 8-án:

• 09:00 „Egy hét alatt 60 százalékkal csökkent a fertőzöttségi ráta Szlovákiában az országos tesztelésnek köszönhetően”
• 13:47 „Marek Krajčí (OľaNO) egészségügyi miniszter szerint súlyos a járványhelyzet Szlovákiában, a kórházak rekordszámú pácienst jelentenek.”

Mindkét írás aznap jelent meg, amikor összehasonlítottuk, hogyan változtak a szlovák és a magyar fertőzöttségi adatok, melyik ország milyen lépéseket hozott a koronavírus ellen. Cikkünkben bemutattuk, hogyan változott az aktív fertőzöttek száma Magyarországon és északi szomszédunknál, még az október 15-én bejelentett szigorítások óta.

Szlovákiában országos teszt, itthon ingyen parkolás – ez a különbség a vírusterjedésben

Látványos ábrán mutatjuk be, hogyan alakultak a számok itthon és Szlovákiában. A rendelkezésre álló adatok alapján összehasonlítottuk, hogyan változott az aktív fertőzöttek száma Magyarországon és északi szomszédunknál, még az október 15-én bejelentett szigorítások óta. Lakosságarányosan közel egy szintről kezdett terjedni a koronavírusfertőzés a két országban, aztán valami történt: a különböző döntések különböző eredményeket hoztak.

December 8-a után viszont úgy tűnt, Szlovákiában nagyobb a baj, mint azt a hatóságok gondolták. Egy nappal korábban még iskola újraindításról volt szó, negatív COVID-19 antigénes vagy RT-PCR-teszttel.

„Pozsonyból és Kassáról is rekordszámú pácienst jelentenek a kórházak – tudatta a miniszter az Expres rádió műsorában. Krajčí szerint az emberek fáradtak, és már nem tartják be az intézkedéseket” – írta az ujszo.com december 8-án. Még aznap este bejelentették, hogy lezárások jöhetnek.

Először december 11-én szigorítottak: „az éttermek teraszain tilos a fogyasztás, szigorú szabályokhoz kötik a szállodák és a síközpontok működését”. Majd jött a lezárás.

„A kijárási tilalom már szombaton, december 19-én megkezdődik, minden üzlet bezár, kivéve a létfontosságúakat.” Két nappal később a szlovák tiszti főorvos arról beszélt, hogy „a kórházak az összeomlás szélére sodródtak”. Még az év vége előtt meghosszabbították a szükségállapotot és ezzel a kijárási tilalmat is.

Mi történhetett akkor a szlovák sikersztorival? 

A szlovák és a magyar aktív fertőzöttek száma így néz ki lakosságarányosan. Jól látszik, Magyarországon december 20-ig folyamatosan nőtt a szám, majd csökkenni kezdett, Szlovákiában viszont januárig nőtt.

 

„Bár első ránézésre talán úgy tűnhet, hogy a járványhelyzet nem romlott akkorát, hiszen a fertőzöttek száma nem ugrott nagyot, de sajnos más a helyzet” – ezt már az ujszo.com újságírója, Nagy Roland írta kérdésünkre.

A felvidéki online napilapot kértük segítségül, hogy jobban megértsük, mi és miért történik északi szomszédunknál.

„Először is azt kell figyelembe venni, hogy Szlovákiában november 20-ától már közzéteszik az antigéntesztek eredményeit is. Az egészségügyi minisztérium ugye elrendelte, hogy minden egyes járásban nyissanak egy mintavételi pontot, ahová bárki mehet, és ingyen letesztelik. Ezek eredményeit is figyelembe véve jócskán megugrottak a számok”.

Nagy Roland szerint Marek Krajčí egészségügyi miniszter és a tárca szakértői elsősorban

nem a fertőzöttek számát veszik figyelembe, hanem a kórházak telítettségét.

„November 19-én valóban még szabad volt a kórházi ágyak fele (akkoriban 1778 beteg feküdt kórházban), mostanra viszont ezerrel nőtt a kórházban fekvő betegek száma (a mai adat szerint 2729 személyt tartanak bent). Ha ehhez hozzáadjuk, hogy 3231 egészségügyi dolgozó van karanténban, akkor láthatjuk, hogy a kórházak valóban nagyon leterheltek, ezért is kellettek a szigorítások” – írta kérdésünkre.

De arányaiban még így is kevesebb fertőzött volt náluk.

Nem titkolóznak

A szlovák egészségügyi hatóság heti-kétheti rendszerességgel tesz közzé visszakereshető összefoglalót a pandémiáról. Olyan adatokat közölnek, amelyről itthon a nem kormánypárti újságíróknak csak találgatni lehet. A január 8-i például bemutatja, hogy a kórházi ágyak 62 százaléka foglalt. De ez a fertőzöttebb Nyitrai járásban 84,6 százalék.

Azt is nyilvánossá teszik, hogy a kórházi dolgozók közül mennyien kényszerültek karanténba. Az sem titok, hogy mennyi oltást és kik kaptak. Ezek az adatok és a szlovák kormánytagok kommunikációja érthetőbbé teszi a kinti intézkedéseket.

Magyarországon a november 11-i kijárási tilalom után érdemi változás a kormányzati intézkedésekben nem történt. Sőt, karácsonykor egy napra felmentést is adtak a szigor alól. Január harmadikán Orbán Viktor minisztererlnök arról beszélt, „a második hullámot kivédtük, már a földre vittük, már csak le kell szorítani, hogy ne indulhasson el egy harmadik hullám”.

Azt, hogy mi, hogyan és miért történik a magyar egészségügyben, csak találgatni lehet.

Az orvosok korábban csak név nélkül mertek nyilatkozni az Átlátszónak. A magyar koronavírus-kommunikáció alapján nem tudható, mennyi egészségügyi dolgozó került karanténba, a kórházak ágyai mennyire foglaltak.

Érdemes a miniszterelnök szeptember 12-i mondatait idézni, miszerint „minden magyar élet megvédésére képes a magyar egészségügy”, valamint azt, amit szeptember 21-én mondott „ma már nem kell attól tartani, hogy bárki megfelelő ellátás nélkül maradna”. Mindkettőben közös, hogy a háttérben zajló folyamatokról akkor sem lehetett részleteket tudni.

Túl korán lazítottak

A halottak száma lakosságarányosa fele annyi Szlovákiában, mint itthon.

A kórházban ápoltaké pedig így változott.

A grafikonokat – ahogy előző cikkünkben – megmutattuk egészségügyi szakembereknek.

Falus Ferenc egykori tiszti főorvos azt írta az Átlátszónak,

„sajnos a járványt megfogni csak és kizárólag a fertőzőforrások számának csökkentésével, vagy ezeknek a fogékony személyektől történő távolságtartással lehet.

Ezeknek a hatásos eszközei a távolságtartást – ennek legerősebb kikényszerítése a lezárás, valamint a maszk használata. A fogékony személyek számát csak az oltással lehet csökkenteni, vagy úgy, hogy nincs találkozás egészséges és fertőzött között – ez újra lényegében a lezárást jelenti.”

Úgy véli, „Szlovákiában a tömeges tesztelés után túl korán lazítottak, valamint a negatív teszt birtokában plusz mozgásszabadságot engedélyeztek. Sajnos a tesztek csak a pozitív irányban igazán megbízhatóak, ezért nem volt tartós a fertőzöttek számának csökkenése a tömeges tesztelés után. Ez csak arra jó, de arra nagyon jó, hogy a viszonylag kevés tünetmentesen fertőzőt időben megtalálják és elkülönítsék.”

Kunetz Zsombor a grafikon láttán azt írta az Átlátszó kérdésére, hogy „nyilvánvalóan, ha a társas kapcsolatokat csökkentjük, akkor a vírus terjedését is fékezzük. Sajnos azonban a társas kapcsolatok csökkentésével a lezárásokkal, a gyereket is sokszor kiöntjük a fürdővízzel.” Úgy folytatta „kivétel persze egy erős nem futószalagon érlelődött gazdaság, ahol a munkanélkülieknek, az kieső üzleti forgalomnak erős kompenzációja lehetséges.” A szakember szerint ez viszont Magyarországra nem jellemző.

„Ahhoz, hogy hatékony, de kevésbé drasztikus védelmet tudjunk kialakítani, szembe kellene őszintén nézni a számokkal. Sokkal nyíltabb, őszintébb kommunikációval. Nagyarányú tesztelést kellene végezni, és annak alapján dönteni”

– írta.

Szerinte „okos, de hatékony döntéseket kell meghozni, akár tovább fenntartani az iskola zárást (közép, felső), de akár bővíteni is ezt általános 7-8 osztályra kiterjesztve. Kötelezővé tenni a tanórákon és a munkahelyeken a maszkviselést. És tesztelni, tesztelni, a tanárokat és az egészségügyi dolgozókat. Minél szélesebb körben terjeszteni a védőoltás elfogadását, akár pozitív diszkriminációval is, adó, tb jóváírással. De semmiképpen nem fenyegetéssel, tiltással” – hangsúlyozta.

Kunetz szerint azonban a magyar adatok furcsák. Ő ugyanis úgy véli, hogy hosszú távon a halálozási és a kórházi adatoknak együtt kellene mozogniuk, de ez láthatóan megtörik december 13-a után. 

„Vagy az van, hogy az eddigi kórházi ápoltakból, akit lehet, a karácsony közeledtével hazaadtak, és ezért csökkent a kórházi betegek száma, miközben a halottaké folyamatosan emelkedik, vagy megint hasraütés szerinti adatokat látunk” – írta a szakember.

Szlovákia január 17-én bejelentette, újabb tömeges tesztelésre, és a fertőzöttek és kapcsolataik elkülönítésére készülnek a koronavírus-járvány megfékezése érdekében.

 

Segesvári Csaba – Szabó Krisztián

Nyitókép: Debrecen, 2021. január 17. Koronavírusteszthez vesz mintát a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet munkatársa Vas János tanyagondnoktól a szociális szférában dolgozók tesztelésén, az intézet fogászati ügyeletének épületében 2021. január 17-én. MTI/Czeglédi Zsolt