“Úgy érezzük, az életünk árán is ki kell tartanunk” – mentőtiszt mesélt a munkakörülményeiről

Nincs idő alapos fertőtlenítésre, nincs védőital, se rendes felszerelés. Az Átlátszónak nyilatkozott egy mentőtiszt, aki úgy érzi, az ő bőrükre megy a látszat fenntartása, amely szerint a mentők bírják a fokozott terhelést, mert biztosították számukra a megfelelő körülményeket. Ő azt tapasztalja, hogy lenne min javítani, az OMSZ egyelőre nem kommentálta az elmondottakat.

 

Jól mutatja a kiszolgáltatottságot és a félelmet, hogy még email-ben sem akart információkat megosztani az Átlátszóval az a mentőtiszt, aki arról mesélt, érzése szerint hogyan veszélyeztetik az egészségüket az OMSZ-nél, kizárólag azért, hogy bemutassák: a mentőszolgálat képes ellátni a feladatát. A tiszt végül személyesen, neve elhallgatását kérve mesélt a körülményekről.

Orvosok, ápolók, mentősök, és medikusok a járvánnyal kapcsolatos beszámolóit várjuk

Szeretnénk bemutatni, hogy milyen ellátásban részesülnek a koronavírus miatt kórházi ellátásra szorulók, és milyen körülmények között végzik munkájukat az orvosok, ápolók, valamint a tesztelést végző mentősök és egyetemisták. Kérjük az egészségügyi dolgozókat, hogy küldjenek fotókat és szöveges beszámolókat a munkájukról az Átlátszónak – kérésre névtelenséget is biztosítunk, hogy ne érje őket semmilyen retorzió.

“Az országos mentőszolgálat a második hullámban veszélyezteti a mentőszolgálat a saját dolgozóit” – kezdte a beszélgetést a tizenéve az OMSZ-nél dolgozó mentőtiszt. Ő azért kereste meg az Átlátszót, mert úgy érzi, nincs átgondolva a munka: az egyetlen cél, hogy megmutassák, nincs gond a mentőszolgálatnál. Ez azonban egyáltalán nincs így.

Az első hullámban minden igazolt covidos vagy covid-gyanús után fertőtlenítésre került sor, majd az ózongenerátorokat begyűjtötték a mentőállomásokról, hogy azokat az úgynevezett Red Zone fertőtlenítő állomásokon tudják használni. Budapesten jelenleg három állomás van, az egyik a IX. kerületben, a Vágóhíd utcában, a másik a XIII. kerületi Dévai utcában (itt azokat a mentőket fertőtlenítik, amelyeket tesztelésre használnak), illetve egy kisebb egység a Szilágyi Erzsébet fasorban.

“Egy mentő fertőtlenítése fél óra, amit 20 perc szellőztetés követ, mert az ózon veszélyes. Mi addig várunk, átvesszük az új ruhákat, amivel újabb betegekhez mehetünk. Ezeket akkor vesszük fel, ha covid-gyanús esetet jeleznek nekünk, egyébként a normál ruhában megyünk.”

Van, hogy két órára kiesik egy mentő csak a fertőtlenítés miatt, egyszerűen azért, mert Észak-Budára kell visszajutni a IX. kerületből.

Ami, figyelembe véve, hogy mennyire kevés mentő van, tud gondokat okozni.

Hamar elmúlt aztán a „lelkesedés”, azaz változott az eljárásrend: most már csak minden negyedik covidos szállítása után, vagy 200 kilométeren túli igazolt covidos szállítása után, vagy olyan covidos után lehet bevonulni fertőtleníteni, aki intubálva volt. A kiegészítőnek ajánlott fertőtlenítés mellett lemosós fertőtlenítést kell alkalmazni.

“A fertőzés a levegőben terjed, több napig megél a felületeken, megbújik a sarkokban. Nem lehet úgy fertőtleníteni a kocsit, hogy mindent elpusztítsuk. Mit kellene tennünk? Mossam ki a használt ruhámban, amivel a fertőzést akár terjeszthetem, vagy mossam az egyenruhámban a fertőzött autót? Plusz ruhát ugyanis nem kapunk erre a célra” – magyarázta a mentőtiszt.

Hideg van, védőital nincs

A körülmények finoman szólva sem ideálisak. A Vágóhíd utcában hideg van, nincs meleg védőital. Ráadásul a mentők, akik teleizzadják a covidos védőruhát, leveszik, és ott várakoznak a hidegben 50-60 percen át. A másik véglet a Szilágyi Erzsébet fasor, ahol egy kis konténerben várakoznak összezsúfolva. Ott biztosan nincs meg a másfél méteres távolság, ha tele van a Red Zone.

“Most úgy tűnik, hogy felesleges az ózonos fertőtlenítés, mert a mentést veszélyezteti a hosszú idő, amíg kiesik egy kocsi, akkor kérdezem én, hogy ki a felelős azért, mert az első hullámban folyamatosan estek ki a kocsik, ha ez nem szükséges? Miért kellett akkor, ha most nincs rá szükség?” – teszi fel a költői kérdést a mentőtiszt.

FFP2-es maszk csak a védőfelszerelés részeként jár, egyébként a sima maszkot vehetik fel a mentőn szolgálók.

“Volt olyan beteg, akit kardiális szövődménnyel hat órán át utaztattam, mire megvették (befogadta egy kórház – a szerk.), több helyen azért nem fogadták, mert féltek, hogy covidos, pedig a jelzés szerint negatív tesztje volt. Mire bekerült egy kórházba, kiderült, nem volt negatív, két nappal korábban pozitív tesztet produkált. Én meg ott ültem mellette hat órán át egy sima maszkban. Ezért mondom, hogy úgy érezzük, az életünk árán is ki kell tartanunk, és nincs más választásunk. Bár eddig is a bizonytalanságban dolgoztunk, de most végképp kiszámíthatatlanná vált az egész” – mutatott rá a mentőtiszt.

Kértük, de nem reagáltak

December elsején fordultunk az Országos Mentőszolgálat sajtóosztályához, hogy erősítsék vagy cáfolják meg értesüléseinket. Többek között szerettük volna tudni, hogy pontosan mit mond az eljárásrend a Covid-19 fertőzött vagy fertőzés gyanús betegek utáni fertőtlenítésről, van-e védőital a Red Zone állomásokon, hány ilyen állomás létezik Magyarországon, és mikor milyen védőfelszerelésben dolgoznak a mentőknél szolgálatot teljesítők. Négy nappal később telefonon érdeklődtünk kérdéseinkkel kapcsolatban, de még arra sem tudtak (vagy akartak) mit mondani, hogy milyen határidővel várhatjuk a kért információkat.

Cikkünk megjelenéséig így nem kaptunk választ. Ha később mégis megérkezik, frissítjük cikkünket.

A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége mindenesetre egyre több kollégájuk haláláról számol be a Facbookon, legutóbb december 3-án jelentettek be egy gyászhírt.

Log into Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

Zimre Zsuzsa

Nyitókép: Az egyik „Red Zone” állomás Budapesten. A mentőtiszt fotója.