Az érdi járás tisztifőorvosa szerint jogosulatlan adatkezelésnek minősülne, ha kiadná az érdi koronavírusos halottak számát. Az országos tisztifőorvos viszont közölte az érdi polgármesterrel ezeket az adatokat – derül ki az Átlátszó birtokába került dokumentumokból. Müller Cecília válaszára így is tizennégy napot kellett várnia Csőzik Lászlónak: a kormányzattól addig nem kaptak semmilyen adatot a halálesetekről. Eközben a helyi ellenzék azért verte el a port az összellenzéki városvezetésen, mert nem tájékoztatták az érdieket a járványügyi helyzet számairól.
“Jogellenes adatkezelést, jogalap nélküli adattovábbítást valósítana meg”, ha – kérésére – közölnék Érd polgármesterével a koronavírus-fertőzés miatt meghalt városlakók számát – ezt Katona Ildikó járási tisztifőorvos írta levélben Csőzik Lászlónak május 27-én.
A járási hivatal jogértelmezéséből kiindulva az országos tisztifőorvos, Müller Cecília jogellenes adatkezelést követett el, hiszen egy nappal korábban, május 26-án eleget tett Csőzik László kérésének, és írásban közölte: május 24-ig Érden hatan haltak meg. (Csőzik az adatigénylést nem az operatív törzsnek, hanem a Nemzeti Népegészségügyi Központnak küldte el, amelynek Müller Cecília az első embere.)
Fontos adalék a kormányzati szervek jogértelmezési tragikomédiájához, hogy:
Csőzik mindkét tisztifőorvosnak – a fejlécet, a címzést és a megszólítást kivéve – szóról szóra ugyanazt az adatigénylést küldte el. A két, egymásnak ellentmondó választ nagyjából két héttel később kapta meg az érdi politikus.
A helyzet bizarr jellegét fokozta Müller Cecília megjegyzése a levélben, amely szerint kivételes alkalom, hogy válaszolt egy ilyen adatigénylésre. “Az egyes települések, területek vonatkozásában rendszeres adatlekérdezést nem áll módunkban biztosítani, ilyen jellegű esetleges együttműködés kialakítása érdekében javasolt a helyi népegészségügyi hatósággal felvenni a kapcsolatot” – olvasható az Átlátszó birtokába került dokumentumban.
Vagyis az újabb, későbbi adatigényléssel tessék a kormány- vagy a járási hivatalhoz fordulni. Ez a járási hivatal és annak tisztifőorvosa volt az, aki Müller Cecília levelének megírása utáni másnapon megtagadta az adatok kiadását Csőziknek. Ezzel a kör bezárult.
Megkértük a járási tisztifőorvost, hogy adjon magyarázatot az ő és az országos tisztifőorvos jogi álláspontja közötti szöges ellentétre. A járási hivatal vezetője a megyei kormányhivatal sajtórészlegéhez továbbította nyilatkozatkérő levelünket: ahhoz a sajtóshoz, aki május 18. óta nem válaszol egyetlen megkeresésünkre az érdi halálesetek ügyében. (A járási hivatalok, így a járási tisztifőorvosok a kormányhivatali hierarchia részei.)
Ez a jogértelmezési káosz és hivatali packázás inkább tragikus, mint komikus. Veszélyhelyzet idején a helyi védekezéssel összefüggő döntéseket a polgármesternek egy személyben kell meghoznia. Ha viszont a döntésekhez nem áll rendelkezésre minden szükséges adat, akkor a rossz döntés meghozatala vagy a késlekedés önmagában emberéleteket veszélyeztethet.
Csőzik pár nappal azelőtt, hogy megkapta volna a tisztifőorvosok válaszlevelét, azt mondta az Átlátszónak:
ha hivatalos forrásból kapott volna információt a halálesetekről, akkor az adott esetben befolyásolta volna a járványügyi válság során hozott védekezési döntéseit.
Az információhiánytól nem csak az ellenzéki polgármesterek szenvednek. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere nemrég hasonló szellemben nyilatkozott az index.hu-nak. Kijelentette, hogy jó lett volna, ha tudják, hányan betegedtek meg a településeken.
2020. május 12-én egy, a helyi Fideszhez közelállónak tekintett blog nagy feltűnést keltő hírrel hozakodott elő. A “NÉGY SZEMÉLY HUNYT EL EDDIG ÉRDEN A KORONAVÍRUS KÖVETKEZTÉBEN! Miért nem tájékoztatja az érdieket a városvezetés?” című poszt névtelen szerzője azzal vádolta meg Csőzikéket, hogy elhallgatják a várost érintő járványügyi adatokat.
Az Érden felállított politikai csapda a következő elemekből állt: kormányzati szinten elhallgatják a helyi, járási szintek halálozási adatait, aztán a helyi Fidesz elveri a port az ellenzéki városvezetésen a halálozási adatok elhallgatása miatt.
Jó előre érdemes leszögezni: ezek az adatok nem eltitkolhatóak, közérdekű adatnak minősülnek. Jóri András adatvédelmi védelmi ügyekkel foglalkozó ügyvéd, aki 2008 és 2012 között adatvédelmi ombudsman volt, az Átlátszónak elmondta, hogy az ilyen halálesetekről szóló adat közérdekű adat, és arra legkésőbb – a május 4-i kormányrendelet értelmében – legkésőbb 45 nap múlva válaszolnia kell az adatokat kezelő hatóságnak.
A 45 napos szabály másik feltétele: a meghosszabbított határidőt akkor kell alkalmazni, ha ez eredeti, 15 napos betartása veszélyeztetné a veszélyhelyzettől összefüggő közfeladatok ellátását.
“Egy hetvenezres település esetében például a négy, nem azonosítható áldozatról szóló adat statisztikai, tehát egyértelműen közérdekű adatnak minősül”
– nyilatkozta az infószabadsággal és adatvédelemmel foglalkozó szakjogász az Átlátszónak.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az InfoRádiónak március közepén hasonló szellemben azt mondta: azok az adatok, amelyek révén nem azonosítható egyértelműen egy konkrét személy, nem tekinthetők személyes adatnak.
Ennek ellenére a kormányzati szervek kőkeményen ellenálltak, amikor szóra akartuk bírni őket az érdi halálesetekről. A kormányhivatal, a járási hivatal vagy az operatív törzs egyáltalán nem reagált a megkereséseinkre.
Az érdi városvezetés még a négy érdi halottról szóló poszt megjelenése napján adatigénylést küldött a két tisztifőorvosnak. Csőzik ugyanakkor megkereste írásban a saját jegyzőjét, Konkoly Zitát, aki még aznap, május 12-én arról tájékoztatta a polgármestert, hogy a levél keltezésének napjáig „illetékességi területünkön (…) halotti bizonyítványokban halál okaként COVID-19, új típusú koronavírus-fertőzés…” a veszélyhelyzet kihirdetése óta „…egyetlen esetben sem került megjelölésre”.
Árnyalja a képet, hogy Konkoly Zita május 21-én írásban azt nyilatkozta az Átlátszónak, a halottvizsgálati bizonyítvány jegyzőnek küldött példányát úgy kell kiállítani, hogy a halál okát az anyakönyvvezető és a jegyző „ne ismerhesse meg”… „A fenti jogszabályhely értelmében a halál okáról a jegyző nem rendelkezik információval.” [A jegyző által meghivatkozott jogszabály a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendelet, valamint annak 42. § (9) bekezdése.)]
Egy, a temetkezési jogszabályokat ismerő forrásunk így fordította le a jegyző sorait: Érden érdi lakos nem halt meg május 12-ig koronavírus-fertőzés következtében. Érden nincs kórház, annak pedig csekély a valószínűsége, hogy kórházi ellátás nélkül valaki – például az érdi lakásán – belehaljon az igencsak heves tüneteket produkáló COVID-19-be.
Csőzikék megkeresték ugyanakkor a helyi köztemetőt üzemeltető közterület-fenntartó intézményt (ÉKF), ahonnan szintén arról tájékoztatták a városvezetést, hogy nem tudnak koronavírusos érdi halottról.
Az érdi városvezetés ezután a Pest megyei rendőrségen feljelentést tett rémhírterjesztés miatt. Csőzikék azt állították – a jegyző és az ÉKF tájékoztatása alapján -, hogy a blog híre hazugság, és alkalmas arra, hogy a lakosságban riadalmat keltsen és hiteltelenítse a védekezésben résztvevő hivatalos szervek közléseit.
A négy halott hírét nyilvánosságra hozó, az érdi összellenzéki politikusok által fideszes heccblogként számon tartott Érdioldal később azt írta: “Az út, amire Érd polgármestere lépett, visszataszító és aljas, és ami a legfontosabb, elárulja az egykori SZDSZ-es politikus valódi énjét”. Érdi liberálisokban szintén visszatetszést keltett, hogy a polgármester a büntetőjog eszközét akarja bevetni egy főleg politikai véleményeket közlő blog ellen.
A rendőrség Csőzik feljelentését elutasította, mert – ahogy az Átlátszónak fogalmazott a főkapitányság kommunikációs osztálya – “a cselekmény nem bűncselekmény”. Értesülésünk szerint a rendőrség határozatából nem derül ki, hogy voltak-e érdi halottak. Müller Cecília öt nappal később keltezett leveléből pedig az nem derül ki, hogy mikor haltak meg az érdiek – az elhíresült poszt megjelenése, május 12. előtt vagy azután.
Müller Cecília adatközlő levelével aligha került nyugvópontra az érdi koronavírusos halottak aggasztóan ellentmondásos története. Majdnem minden hozzáértő a fertőzés második hullámának hónapokon belüli visszatérésétől tart. Ha az országos tisztifőorvos ezután nem ad tájékoztatást, akkor ki teszi meg?
Legfeljebb abban lehet bízni – ha már a jogállamra jellemző alkotmányos biztosítékok nem működnek -, hogy a kormányzat változtatni fog a közérdekű adatok kiszolgáltatásával kapcsolatos politikáján.
Az álláspontok változására volt már példa a vírusválság eddigi történetében. Márciusban Müller Cecília még azzal hárította el a területi adatokat hiányoló kérdéseket a sajtótól, hogy azok kiadása sértené a személyiségi jogokat. Aztán később nemcsak azokat jelentették meg, de olyan részletességgel számoltak be az elhunytakról, hogy egyes betegek beazonosíthatóvá váltak.
Ezt követően már a Pesti úti idősotthonban történt halálesetekről is közöltek adatokat, amelyek legelőször április 10-én bukkantak fel a Miniszterelnöki Kabinetiroda által megjelentetett honlapon. Ez az ügy az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzat és a kormány közötti legsúlyosabb konfliktusok egyikét robbantotta ki a magyarországi COVID-19-válság eddigi történetében.
Kis Zoltán
Fotó: Budapest, 2020. május 8. A kormany.hu által közreadott képen Müller Cecília országos tisztifőorvos a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján 2020. május 8-án. MTI/kormany.hu/Botár Gergely
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Érden is kampánykasszába folyhat a közpénz a fideszes álcivileket tápláló állami pénzcsapból, bár Kardosné Gyurkó Katalin jelölését egyelőre nem jelentették be.
A rendőrség a feljelentésben kért kilenc tanú helyett mindössze egyet hallgatott ki. Az ügyészség a nyomozás teljes körű lefolytatására utasította őket.
Másfél millió forintra büntette szerdán az Érdi Járásbíróság T. Mészáros Andrást, Érd fideszes volt polgármesterét.
Egy gyerek 2019-ben nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett a játszótéren, amit hivatalosan át sem adtak az önkormányzati választás véghajrájában.
