Bezárás
atomszemét

Megromolhat a viszony a radioaktívhulladék-tárolókkal érintett települések és a kormány között

Úgy tűnik, már nem eveznek egy hajóban a radioaktívhulladék-tárolókkal érintett települések és a kormány. A korábbi jó viszonyt a kompenzációs pénz felhasználási feltételeinek szigorítása ronthatja el Bátaapátin. A lakossági elégedetlenség az atomlétesítmények ellen fordíthatja a közhangulatot, éppen akkor, amikor a Baranya megyei Bodán újrakezdődtek az ország első atomtemetőjének kutatófúrásai. A baranyai atomtemető terve nem mindenhol egyformán népszerű. A legtöbb ellenzője a megyeszékhely Pécsett van, ahol azt a módszert is kritikával illetik, amellyel a kutatófúrásokkal érintett településeket igyekszik “megpuhítani” az állam. Szerintük ugyanis egyszerűen lefizetik, megvásárolják az önkormányzatokat és azok vezetőit, hogy megelőzzék a lakossági ellenállást.

Támogatási kampány

Bátaapáti egy négyszáz fős kis település Baranya és Tolna megye határán. Gyönyörű környezetben fekszik, saját kilátója van – mégsem erről híres igazán. A néha atomfaluként is emlegetett község akkor lett országosan ismert, amikor a határában megépült a paksi atomerőmű kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékainak elhelyezésére szolgáló tárolója.

A település lakossága 2005-ben mondott igent a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóra (NRHT) a képviselő-testület kezdeményezésére kiírt szavazáson. A létesítmény felszíni része 2008-ban, míg az első földalatti tárolókamra 2012-ben nyílt meg. Azóta egy kamra már meg is telt, jelenleg 6535 radioaktív hulladékkal teli hordó található Bátaapátiban.

A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Bátaapátiban.

Annak ellenére, hogy közvetlen bevételük nem származik a létesítményből, a falu és a környező települések sokat profitáltak a tároló működéséből. Legalábbis eddig.

Már nem keresik a kegyeiket

– A faluból jelenleg 25 fő dolgozik a létesítményben, ami jelentős létszám, de mivel a tároló állami létesítmény, mentesül az iparűzési- és az építményadó alól is – magyarázta Krachun Szilárd, amikor októberben felkerestük őt a polgármesteri hivatalban.

Bátaapáti (független) polgármestere öt cikluson át vezette a községet, majd 9 év kihagyás után tavaly újra indult a választáson. Erre nyomós oka volt.

– Amikor a kutatások elkezdődtek, kötöttünk egy szerződést. Ebben rögzítve lett, hogy a település a kutatási fázisban bármikor azt mondhatja, hogy nem, méghozzá indoklás nélkül. Emellett a beruházás öt, később hat százalékát megkapják a TETT (Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás) települések. Majd amikor a beruházás befejeződik, akkor 300 millió forintot fogunk kapni évente, ami minden évben az inflációval megegyezően fog növekedni. Idén összesen 470 millió forinttal gazdálkodhatnak a társulási települések. Az összeg 40 százaléka Bátaapátié, a fennmaradó 60 százalékot pedig a többi 7 település között arányosan osztjuk szét. A felhasználási feltételek azonban megváltoztak – mutat rá Krachun Szilárd.

A Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) (kezdetben hat, majd) nyolc település: Bátaapáti, Bátaszék, Cikó, Feked, Mórágy, Mőcsény, Ófalu és Véménd közreműködésével jött létre 1997-ben azzal a céllal, hogy naprakész, friss információkkal lássa el a lakosságot a kis- és közepes radioaktivitású hulladék-elhelyezéssel kapcsolatban. A Társulás feladatai közé tartozik többek között az NRHT környezetében „és a beszállított hulladékcsomagokon” a radioaktív sugárzás szintjének független ellenőrzése, a mérési eredményekről információ szolgáltatása a területileg illetékes lakosságnak, a tájékoztatás, a kapcsolattartás, de a társult önkormányzatok településeinek fejlesztése, beruházások, bővítések, felújítások támogatása, valamint a működési feltételeik javítása is.

Kezdetben a kompenzációs pénz valóban sokat segített a településeknek, így Bátaapátinak is. Rendbetették belőle a meglévő utakat, járdákat, vízelvezető árkokat, felújították az önkormányzati épületeket, önrészként pedig más pályázati forrásból megvalósuló beruházásokhoz is fel tudták használni. Mostanra azonban minden olyan felújítást elvégeztek, amelyre felhasználható lenne a keret.

– Korábban volt arra lehetőség, hogy a lakosság pályázzon. Lehetett igényelni például lakásfelújításra támogatást. A Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány adott 500 ezer forintot, az önkormányzat is 500 ezer forintot és a pályázó is ugyanennyit. Ha ez önerőből nem ment, akkor az önkormányzat biztosított hozzá kamatmentes hitelt. Ebből az összegből, amiből el tudták végezni a szükséges munkálatokat. Mostanra ez megszűnt – hangsúlyozza a polgármester.

Már nem keresik a radioaktívhulladék-tárolókkal érintett települések kegyeit from atlatszo.hu on Vimeo.

Krachun Szilárd szerint arra, ami a lakosságot közvetlenül érintené, már nem kapnak támogatást. Se életminőség javításra, se szociális támogatásra vagy akár energetikai felújításra. A község vezetője szerint annak idején, amikor a helyiek hozzájárultak ahhoz, hogy a házaiktól nem messze egy radioaktívhulladék-tároló épüljön, azért tették, mert az ígérték nekik, hogy munkahelyeket teremtenek, és a településnek – és így a lakosságnak is – lesz pénze.

“Ma azt látom, hogy korábban keresték a kegyeinket, addig, amíg meg nem épült a tároló. Most pedig el akarják lehetetleníteni, hogy azt a pénzt, amit kapunk, ésszerűen felhasználjuk”

– véli a polgármester.

A falu első embere úgy látja, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) már nem evez velük egy hajóban. Bármire kérnek ugyanis tőlük jóváhagyást, nem kapják meg. Pedig több ötletük is lenne, mire fordíthatnák a támogatást.

– Szerettünk volna az önkormányzat számára bevételt termelő ingatlanokba fektetni, napelemparkot létrehozni, vagy olyan felújítási hozzájárulást adni a lakosságnak, amiért cserébe legalább öt évig hirdetniük kellene, hogy a beruházás ebből a forrásból valósult meg. Ez reklámnak is jó lenne. De nem, ezeket nem lehet. Ha fel akarnánk szedni a kicsit megkopott térkövet és újat rakni a helyére, azt lehetne – de minek? – teszi fel a kérdést Krachun Szilárd.

Bátaapáti főutcája a felújított önkormányzati épületekkel.

A polgármester úgy véli, ez a szemlélet nem lesz célravezető az új, bodai térségbe tervezett radioaktívhulladék-tároló építése során. Addig nyilván megfelel majd, amíg az összes infrastrukturális beruházás el nem készül. Utána viszont az érintett települések lakó felteszik majd a kérdés, miért jó ez nekik, ha nem költhetik arra a támogatást, amire igazán szükségük lenne.

“Egy település akkor működik jól, ha a település gazdasági helyzete arányban van az ott élőkével. Az egy szerencsétlen dolog, ha van egy gazdag település, de szegények a polgárok”

– szögezi le Bátaapáti vezetője.

A polgármester hozzáteszi, az engedélyeket kiadók azzal érvelnek, a szigorításra azért van szükség, hogy megelőzzék az esetleges visszaéléseket, de szerinte már most is olyan szűrőkön mennek keresztül, hogy rémálom az ügyintézés. Ő jobbnak látná például, ha a pénz bekerülne a költségvetésbe, és Magyar Önkormányzati Törvény szerint számolnának el vele. De egyelőre nem kaptak válaszokat a minisztériumtól.

– Egy ilyen létesítmény esetén két dolog fontos: az ismertség és az elfogadottság. A legutóbbi felmérések szerint itt az előbbi 100 százalékos, utóbbi 92 százalékos. Ez az arány olyan magas, hogy ez csak romolhat – mutat rá a község vezetője. – Márpedig én nem kertelek és elmondom a lakosságnak, hogy közvetlenül nekik nem tudunk támogatást adni. És ha ezek után valaki megkérdezi tőlem, hogy akkor minek nekünk ez a tároló, akkor mit mondjak neki? Akik annak idején végigvitték a tároló építését nálunk – és előtte megjárták a poklot Ófaluban – megtanulták, hogy a lakosság hozzáállásán múlik minden. Ezt nem szabadna elfelejteni.

Radioaktív hulladéktároló: Baranyában kétszer is visszaverték a beruházást a helyiek

„A mi országunk alkalmatlan a kiégett fűtőelemek végleges tárolására.” A kijelentés Maróthy Lászlótól, a Paksi Atomerőmű akkori nukleáris igazgatójától hangzott el 1988.

Krachun Szilárd ugyanakkor hangsúlyozza, nem akar “háborút”, békés megoldásra törekszik, olyanra, ami mindenkinek jó. Ennek érdekében próbál majd további lépéseket tenni.

“Miért tiltakoznánk?”

A Baranya megyei Boda és térsége még csak az elején jár annak a hosszú folyamatnak, amin Bátaapáti már részben keresztülment. Itt még csak a kutatások zajlanak, nincs semmilyen létesítmény, éppen ezért nem is aggódnak különösebben a befolyó támogatások miatt. Sőt, attól sem félnek, inkább egy lehetőségnek, fejlődésnek tekintik, hogy az ország első atomtemetője (atomhulladéktárolója) épülhet meg a közelükben, ha a kutatások igazolják a helyszín alkalmasságát.

Kijelölték az új fúrások helyszíneit a Nyugat-Mecsekben.

– Hangsúlyozom, még csak kutatás zajlik, mert ez az, amit mindig összekevernek mindenhol – kezdi Kovács Győző, Boda polgármestere, amikor leülünk vele beszélgetni a községházán. – Kutatásról van szó, nem hulladéktároló építésről. A kutatás olyan hosszú időintervallum még, hogy úgy gondolom, én már abban nem veszek részt, vagy legalábbis nem leszek itt fizikailag.

A 464 fős falu vezetője ezután kérdésünkre elismeri, ők is kapnak támogatást, majd elsorolja, hogy a hozzájuk érkező évi 15 millió forintból mi mindent kell elvégezniük. Többek között tájékoztató újságot kell kiadniuk, információs parkot kell fenntartaniuk, fórumokat kell tartaniuk és ellenőrző bizottságot kell működtetniük.

A Boda környéki kutatásokkal érintett települések szintén társulást alkotnak, a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Ellenőrzési és Településfejlesztési Önkormányzati Társulást (NYMTIT). Az NYMTIT honlapja szerint a társulásban résztvevő települések célja, hogy “a PART RT és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. kutatási tevékenységével összefüggő munkálatokról objektív tájékoztatást nyújtson, ehhez megfelelő eszközöket biztosítson, erősítse a civil társadalmi kontrolt, valamint közreműködjön a területfejlesztésben.”

Újrakezdődtek Bodán az ország első atomtemetőjének kutatófúrásai from atlatszo.hu on Vimeo.

Hogy ez utóbbi mit takar, azaz pontosan milyen fejlesztések valósulhattak meg eddig például Bodán, a polgármester konkrétumként az infóparkot említi. Elmondása szerint ugyanis nem csak a nukleáris pénzügyi alapból fejlesztenek, hanem többségében különböző kormányzati pályázatok révén.

A polgármesteri hivatal folyosóján mindenesetre egy táblán az áll, hogy

“a nemzeti projekt (…) mindhárom fél számára gyümölcsöző”, hiszen a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból befolyó támogatásnak köszönhetően a fejlesztések gördülékennyé váltak, és az infrastruktúra, valamint a turizmus látványos fejlődésen ment keresztül.

A hivatal épületének külső falán pedig két felirat is hirdeti egymás mellett, hogy “a fejlesztéshez a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból nyújtott támogatással járult hozzá a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.”.

Bár hivatalos szavazás nem volt, a bodaiak döntő többsége támogatja a kutatásokat Kovács Győző elmondása szerint. Szerinte ez így van jól, sőt, az lenne káros, ha nem így lenne.

– A kutatások ellen miért tiltakoznánk? Ez a nagy baj szerintem, hogy itt, ha valami új van, akkor mindenki minden ellen tiltakozik. Ha nem lett volna a világban kutatás máshol, akkor lehetett volna előrehaladni? Akár a technológiában, akár az űrkutatásban… kell, hogy kutassanak! – fogalmaz a polgármester.

Közel egymilliárd négy év alatt

A baranyai atomtemető terve nem mindenhol egyformán népszerű. A legtöbb ellenzője a megyeszékhely Pécsett van, ahol azt a módszert is kritikával illetik, amellyel a kutatófúrásokkal érintett településeket igyekszik “megpuhítani” az állam. Szerintük ugyanis egyszerűen lefizetik, megvásárolják az önkormányzatokat és azok vezetőit, hogy megelőzzék a lakossági ellenállást.

Hogy megtudjuk, pontosan mekkora összegről van szó, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. Az arra adott válaszból kiderült, hogy

a NYMTIT-hez és az azt alkotó 11 településhez a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból 2016 és 2019 között összesen 709 millió forint folyt be.

Bár az RHK egy 2018-as közvéleménykutatása alapján a lakosság jelentős része nem tud arról, hogy a pénz honnan jött, szinte minden településen történt már valami látványos beruházás az Alapból származó támogatásnak köszönhetően.

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Bakonyán utat újítottak fel, Bodán kolumbárium épült, Cserkúton parkoló, illetve járda- és autóbeálló felújításra került sor, Kővágószőlősön megépítették az 56-osok terét, felújították az árkot valamint a Polgármesteri Hivatalt, Kővágótöttösön önkormányzati tulajdonú ingatlanokat renováltak, Bükkösdön a közvilágítást korszerűsítették, Helesfán pedig az árok kapott burkolatot – olvasható a dokumentumban.

A felmérés emellett többek között arra is rámutat, hogy a válaszadók 30 százaléka fogadja el teljes mértékben a Nyugat-Mecsek térségébe tervezett további, tárolóval kapcsolatos kutatásokat, 31 százalék csak megfelelő vizsgálati eredmények mellett fogadná el az újabb vizsgálatokat, míg 9 százalék elutasítja azt, 16 százalék pedig tart tőle (13%-nak nincs elegendő információja a döntéshez, 1% nem válaszolt).

A BAF-3, BAF-3A és BAF-4 mélyfúrás előkészületei Bükkösd és Boda külterületén.

Arra a kérdésre pedig, hogy miért utasítják el a térségbe tervezett nagyaktivitású tárolóval kapcsolatos kutatásokat, a legtöbben a sugárzást fogalmazták meg.

Végleges megoldást keresnek

„A mi országunk alkalmatlan a kiégett fűtőelemek végleges tárolására” – ezt még Maróthy László, a Paksi Atomerőmű akkori nukleáris igazgatója jelentette ki 1988. február 8-án a Baranya megyei Ófaluban, egy népfőiskolai előadáson. Akkor ez még nem jelentett problémát, hiszen a Szovjetunió garantálta, hogy visszaveszi az elsődleges hulladékot az országtól. Azóta azonban sok minden változott, és az oroszok többé nem vállalják a paksi atomerőmű kiégett fűtőelemeinek végleges tárolását.

Ez viszont azt is jelenti, hogy Magyarországon belül kell megoldást találni az elhelyezésükre, ami nem egyszerű feladat. A 2015 áprilisában az Országgyűlés által jóváhagyott nemzeti politika szerint

a nagy aktivitású hulladékot egy stabil, mélységi geológiai formációban kialakítandó tárolóban kell elhelyezni.

Egy ilyen tároló befogadására alkalmas terület (kőzet) földtani kutatása, kijelölése és megfelelőségének igazolása, valamint a hulladékcsomagok végleges elhelyezése során alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozása – a nemzetközi példák alapján – azonban hosszú, évtizedekig tartó folyamat. Az értékelések során a létesítmény hosszú távú (akár többszázezer év) biztonságát is bizonyítani kell.

Egy, az ország egész területére kiterjedő értékelés szerint a Nyugat-Mecsekben található Bodai Agyagkő Formáció (BAF) bizonyult a legígéretesebb befogadó kőzetnek, ezért ott folytattak feltáró kutatásokat. Az első ciklus 2010-ben, a második 2017-ben zárult. 2019. július 10-én aztán az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) ismét megadta az engedélyt a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-nek (RHK) az újabb telephelykutatási keretprogram indítására, így folytatódhatnak a vizsgálatok Boda határában.

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) felelős az országban keletkezett radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséért. Az ehhez szükséges forrásokat a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) fedezi. A KNPA-val az OAH felügyeletét ellátó miniszter (jelenleg az innovációs és technológiai miniszter) rendelkezik, a KNPA kezelője az általa vezetett minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az RHK Kft. feladatainak tervezésékor minden évre egy éves munkaprogramot készít, amelyet a KNPA Szakbizottsága terjeszt a miniszter számára elfogadásra. A mindenkori éves munkaprogram rögzíti a költségvetési törvény által meghatározott összegek felhasználását. Tavaly “a nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely” kiválasztásának folyamatára szánt összeget 1,7 milliárd forintban határozták meg.

A Közgép most kimaradt

Az engedély kiadásával párhuzamosan az RHK tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki BAF-3, BAF-3A és BAF-4 mélyfúrás kivitelezésére, vizsgálatára Bükkösd és Boda külterületén. A pályázat nyerteseinek 2 fúrási helyszínen 3 mélyfúrás kivitelezése lesz a feladatuk helyszíni mérésekkel, mintázásokkal, laboratóriumi vizsgálatokkal, dokumentálással és értékeléssel együtt. A szerződés 32 hónapra szól.

A közbeszerzés kiírására azért került sor, mert a 2018 augusztusában lejáró kutatási szerződést az RHK Kft.-nek nem sikerült meghosszabbítania a partnereivel. Tavaly rákérdeztünk a társaságnál, melyek voltak ezek a cégek, mi volt a sikertelenség oka, és nem fogja-e hátráltatni a kutatást, ha esetleg új cégek nyernek a pályázaton.

Az RHK tájékoztatása szerint a 2013-2018 közötti időszak földtani kutatását a Mecsekérc Zrt. és a Közgép Zrt. végezte széles alvállalkozói kör bevonásával. A tervezetthez képest visszafogottabb finanszírozási lehetőségek miatt a szerződés határidejéig a tervezett fúrási programnak csak mintegy harmada valósulhatott meg, ezért új közbeszerzési eljárás kiírása vált szükségessé.

Az RHK Kft. tizennyolcadik közép- és hosszú távú tervében szereplő BAF-3, BAF-3A és BAF-4 fúrásokhoz szükséges összegre a minisztérium megadta a fedezetigazolást, így a részvételi felhívás 2019. június 6-án meg is jelenhetett.

Atomtemető: újrakezdődnek a munkálatok Bodán, több mint 3 milliárd forintot költenek rá

A kivitelezőt és a műszaki ellenőrt is kiválaszották, így nincs akadálya, hogy tovább folytatódjanak a kutatófúrások a Baranya megyei Boda határában. Az ott található aleurolit formáció ugyanis a szakértők szerint alkalmas lehet egy atomtemető befogadására. A munkálatokra több mint 3 milliárd forintot költ az állam az elkövetkező időszakban.

A közbeszerzés határidejét azonban többször kitolták, és végül csak 2020. augusztusában kötötték meg a szerződést a nyertes Mecsekérc Zrt-vel. A ma már Szíjj László érdekeltségébe tartozó Közgép ezúttal nem kapott szerepet a munkálatokban.

A kivitelezők változása azonban nem jelent problémát, ugyanis a földtani kutatás szakmai irányítását az RHK Kft. látja el – közölte a Társaság. Hozzátették ugyanakkor, hogy az új vizsgálatok aktívabb, látványosabb munkálatokkal jár majd a Nyugat-Mecsekben.

Vizsgálják a földrengések kockázatát is

Eddig az agyagkő általános jellemzése, elterjedésének meghatározása, valamint a biztonsági értékeléshez szükséges földtani adatok és információk összegyűjtése zajlott. A terepi munkák folyamatos része a földtani, vízföldtani és geomorfológiai térképezés, valamint a kutatási megfigyelőrendszer üzemeltetése volt. Ehhez képest az elmúlt éveknél aktívabb tevékenység várható mostantól az érintett területeken – mutatott rá levelében az RHK Kft. Stratégiai és Műszaki Igazgatóságának kutatási osztályvezetője, Molnár Péter.

A tavaly júliusban megkapott keretprogram engedély ugyanis a – felszín alatti kutatólaboratórium indításáig – az összes tervezett kutatási és fejlesztési tevékenységet tartalmazza. A felsorolt mélyfúrások mellett szeretnének egy nagyfelbontású szeizmikus mérést is végezni azon a területen, ahol a legvalószínűbb a felszín alatti tároló megépítése (50 km2-nyi terület).

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.

Rákérdeztünk, hogy amennyiben ezek az eredmények kedvezőtlen lesznek, kizárják-e a bodai térséget, mint lehetséges helyszínt.

Az RHK leszögezte: a telephelynek és a tervezett hulladékelhelyezési rendszernek ki kell elégítenie a 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendeletben előírt biztonsági követelményeket. Ezek teljesülését az OAH bírálja el és a telepítési engedély megadásával hagyja jóvá.

Amennyiben a követelmények teljesülése nem igazolható, a telepítést – azaz a létesítéshez szükséges infrastruktúra és egy felszín alatti kutatólaboratórium kialakítását – a hatóság nem engedélyezi.

A megfelelő helyszín és befogadó kőzet keresését új kutatási engedély alapján lehet más területen folytatni.

Átviszik Pécsen a kiégett fűtőelemeket?

A Boda külterületére tervezett atomtemető kérdése azért különösen fontos, mert a világon sehol nem működik még a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló végleges tároló (csupán átmeneti megoldások léteznek). Így számtalan kérdés akad, amit jelenleg nem lehet megválaszolni, azaz túl sok a bizonytalansági tényező a beruházás körül.

Az egyik ilyen a szállítás kérdése. Jelenleg Paks és Boda nagyjából másfél óra közúton, mivel – útvonaltól függően – 100-130 km-re fekszik egymástól. Minden ma létező útvonal vagy érint egy várost (és több falut) vagy végül rácsatlakozik az egyik legforgalmasabb és legveszélyesebb útra, a 6-os útra.

Hogyan fogják biztosítani a szállítást? – tettük fel a kérdést az RHK-nak.

Az RHK szerint a 2005-ben készült koncepciótervben megvizsgálták a hulladékok szállításának megvalósíthatóságát egy feltételezett nyugat-mecseki tárolóba. A vasúti, közúti és vegyes szállítási módot értékelve, a koncepciótervben a közúti szállításra tettek javaslatot, erre a célra kifejlesztett és engedélyezett speciális szállító konténer alkalmazásával. A BAF telephelykutatási keretprogramja a 2019–2023 közötti kutatási fázisra irányozza elő a nagy aktivitású hulladékok szállítására és a mélységi geológiai tároló telephelyén történő fogadására vonatkozó koncepció felül-vizsgálatát.

A hulladékok beszállítása csak a tároló üzembe helyezése után – a jelenlegi ütem-terv szerint 2064-től – kezdődhet meg.

Vagyis jelenleg az sem kizárt, hogy az autók, amelyek a kiégett fűtőelemeket szállítják, áthajtanak majd a megyeszékhely Pécsen. Emiatt és alapvetően a “végleges megoldás” kikiáltásával kapcsolatban is tiltakoznak a civilek Pécsett, szószólójuk a Zöld Fiatalok Egyesülete (ZÖFI) lett.

Újra kell nyitni a vitát!

Konkoly-Thege Júlia, a ZÖFI elnöke az Átlátszó kérdésére elmondta, ők nem szeretnének olyan zöldpolitikát folytatni, ami arról szól, hogy ne a közelükben legyen egy radioaktívhulladék-tároló, hanem azt szeretnék, ha a döntéshozók szembenéznének azzal a realitással, hogy jelenleg nem lehet garanciát vállalni a kiégett fűtőelemek biztonságos elhelyezésére.

– Ha csak úgy állunk hozzá a kérdéshez, hogy ez csak egy tároló, és folyamatos megfigyelést igényel, akkor már a helyszín keresésének a szempontjai is megváltozhatnak, illetve az is, hogy milyen módszereket vagy eszközöket használunk a tároló kialakítása során – hangsúlyozza Konkoly-Thege Júlia. – Szeretnénk, ha tudatosodna a lakosságban, hogy a magyarországi körülmények között nem lehet maximálisan biztonságos végleges tárolót kialakítani.

A Bodai Agyagkő Formáció vízzáró rétege ugyan nagyon jó, de a törékenysége miatt a geológiai mozgások veszélyt jelenthetnek.

A szervezet vezetője szerint a másik legnagyobb gond a tervezett beruházással kapcsolatban az, hogy a tervek szerint mindössze ötven évig figyelik majd csak meg a helyszínt, miután a tárolót feltöltötték és lezárták. Így pedig fennáll a veszélye, hogy ha valami baj történik, csak későn veszik észre.

Konkoly-Thege Júlia, a pécsi ZÖFI elnöke azt szeretné, ha újranyitnák a végleges tárolóról való vitát.

Konkoly-Thege Júlia elismeri, hogy az állami támogatás, valamint a jövőbeli tároló által biztosított előnyök, így a munkalehetőség vagy a további fejlesztések vonzóak lehetnek a környékbeli települések számára, de úgy véli, jelenleg a lakosság tájékoztatása nem megfelelő.

– Láttam a kiadványokat, amelyek úgy számolnak be a dolgokról, mintha egy helyi népszokás lenne az atomszeretet. Ezekben a lapokban olvashatunk arról, hogyan látogattak meg egy külföldi atomerőművet a polgármesterek, megnézhetjük az új játszóterek fényképeit, vagy épp megtudhatjuk a helyi iskola fizikaversenyének eredményét.

Nehéz tájékoztatásnak hívni valamit, ami tisztán propaganda.

Ezen lenne jó változtatni és valódi, érdemi vitát folytatni az atomhulladékól, a kockázatokról, a lehetőségekről. Hogy később a lakosság minden információ birtokában megfelelő döntést hozhasson.

Arról, hogy milyen körülmények között alakították ki az ország első kísérleti izotóptemetőjét Solymáron, és aztán mi lett a sorsa, ebben a cikkben számoltunk be. Azt, hogy hogyan mértünk 30 fok feletti vízhőmérsékleteket egy nyári napon a Paksi Atomerőmű hűtővizének kifolyócsatornája alatt a Dunában, itt írtuk meg. Azzal pedig, hogy milyen problémákkal kell(ett) szembenézni a püspökszilágyi radioaktívhulladék-tárolóban, ebben a cikkben foglalkoztunk:

Tríciumszivárgás és nejlonba csomagolt hulladék: kérdések a püspökszilágyi atomtemető körül

Sugárfertőzés a telepen, fejetlenség a rendszerváltás előtt lerakott hulladékok dokumentálásában, csomagolásában és tárolásában, magas háttérsugárzás, káros anyag szivárgása a talajvízbe – a püspökszilágyi atomtemető körül több rémtörténet is kering.

Katus Eszter

Fotók és videó: Dohi Gabriella

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom