Adócsalás miatt vitték el a milliárdos üzletembert, de a cégiratokban nincs nyoma zárolásnak

A NAV szerint több mint 1 milliárd forintnyi vagyont zároltak a balatoni villájából elvitt debreceni vállalkozó ügyében, de ennek a cégiratokban egyelőre nincs nyoma. Ráadásul a külföldi adózással kapcsolatos jogszabályi háttér és gyakorlat nem mindig fedi egymást. 

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A sajtószabadságért nem elég tüntetni, fizetni is kell érte – kattints ide a támogatási lehetőségekért!

“Közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost vettek őrizetbe Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói Debrecenben. A vállalkozó egy év alatt 3,6 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót. A milliárdos üzletember jelenleg letartóztatásban van, ügyvédje is gyanúsított” – közölte augusztus elején az adóhatóság. A cégvezetőt a sajtó gyorsan azonosította: a 100 leggazdagabb magyar között is szereplő K. Ferenc az ebesi Szálka ‘96 Kft. tulajdonosa.

A NAV szerint a férfi az ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedést, egy arab fedővállalkozást és hivatalos lakcímet, hogy ezekkel a hamis adatokkal elkerülje több mint 540 millió forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon. A nyomozás azonban kiderítette, hogy a vállalkozó külföldi életvitele csak álca, valójában itthon él, Magyarországról irányítja üzleteit, így az adómentességre sem jogosult – áll a közleményben.

Az ékszerteknősnek is költöznie kell

Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint nem lehet azonnal adócsalónak minősíteni azt, aki külföldi cégen keresztül veszi fel az osztalékot. Az adószakértő közösségi oldalán arról írt, hogy szerinte adózási illetékességről van szó, ami a szakember megfogalmazásában “nem bűncselekmény.”

Security Check Required

null

Ruszin Zsolt a FairConto Zrt. tulajdonosa, gyakran nyilatkozik adózási kérdésekben. 2011-ben például bírálta a kormány éppen offshore-cégekre szabott adóamnesztiáját, amivel a cégtulajdonosok büntetés nélkül hoztak haza 29 milliárd forintnyi vagyont.

Ruszin az Egyesült Arab Emírséggel hazai egyezményre hivatkozva azt állítja, mivel “K. Ferencnek nem volt Magyarországon lakóhelye (jelenleg sincs, tehát magyar a lakcímkártyáján az áll, hogy külföldön él), viszont volt lakóhelye az Egyesült Arab Emirátusokban”, így megfelelt az ottani adózási szabályoknak. Hangsúlyozta, ehhez elég, ha az illető legalább 2 alkalommal belép 179 naponként az országba. Azt is írta, erre azért van lehetőség, mert “Magyarország több arab országgal kötött néhány éve kettős adóztatást kizáró egyezményt”.

Az adószakértő szerint “a magyar kormány és az Országgyűlés felelőssége, hogy 2010-től olyan országokkal van ilyen Egyezmény, ahol lényegében nincs jövedelemadó rendszer (azt egy összegű illetékszerű tételes adókkal helyettesítik), magánszemélyek esetén még az sincs.”

Ugyanakkor az ado.hu-n megjelent cikkben Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere arra hívja fel a figyelmet, hogy a

„biztonságos illetőségváltáshoz minimum két évre külföldre kell költözni, életvitelszerűen ott kell tartózkodni, évi két hónapnál többet nem illik Magyarországon tölteni.

És ha férj, feleség, gyerek, kutya- macska vagy ékszerteknős is van a családban, nekik is külföldre kell költözniük. Ellenkező esetben nehezen érvelhetne egy, az országot elhagyó magyar állampolgár, hogy a létérdekeinek központja külföldre került. Ha pedig csak a lakcímnyilvántartásban költözött el, akkor már a ténykérdésként vizsgálandó állandó lakóhely kritériumán elvérzik a haditerv.”

A cikkben az is szerepel, hogy a közelmúltban több esetben is vizsgálta az adóhivatal a „külföldre költözött” magánszemélyek adóilletőségét. “Ennek során – a magánszemély telefonjának cellainformációit is elemezve – arra jutott, hogy a személy csak formálisan változtatta meg adóügyi illetőségét. A Kúria pedig döntésével szentesítette az adóhivatal eljárását, ezzel emelve a tétet a játékban.”

Vagyis a két szakértő véleménye alapján a jogszabály és a gyakorlat nem teljesen fedi egymást.

Régi módszer

A külföldi adóoptimalizálás – vagyis, hogy a vállalkozó minél kevesebb vagy akár semennyi adót se fizessen – nem új keletű. Az adóparadicsomoknak nevezett országok – társasági adó szempontjában valahol Magyarország is – pont ezt a célt szolgálják.

És K. Ferenc nemcsak az Egyesült Arab Emírségeken keresztül vett fel osztalékot, de a (Szálka ’96-ot is tulajdonló) debreceni PRO-KER INVEST Kft.-ből is. A tetszhalott cégnek 2019-ben nem volt bevétele, a vállalkozás 2019.12.24-én K. Ferenctől a ciprusi EOTON Real Estate Management Limited-hez került. Mivel a cég tőkehiányos volt, így K. másik cége, a Szálka ‘96 Kft. befizette a hiányzó 3 millió forintot 2020. február 3-án. Az elektronikus cégadatok szerint a ciprusi cég alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat a K. látja el.

Az eddig sem nagyon működő cég vegyes rendelkezései közé bekerült, hogy “Az alapító a veszteségek fedezésére a tag számára pótbefizetést előírhat. A pótbefizetés legmagasabb összege: 2 000 000 000 Ft. A pótbefizetés legfeljebb üzleti évenként 2 alkalommal írható elő.” A 2019-es mérleg szerint a Kft. 993,9 millió forint adózási eredményt ért el, ebből 960 millió forint osztalékba került – ami a ciprusi adószabályok szerint – akár adómentes is lehet.

A Szálka ‘96 Kft. 2019-es beszámolója szerint a cégből 2 milliárd forint osztalékot vettek fel, a bankszámlán több mint 3 milliárd forint volt. A cégiratokban azonban nincs nyoma zárolásnak, ezért a NAV-nál érdeklődtünk az ügyben.

A NAV az Átlátszó kérdésére elmondta, “nyomozói az akcióban ingatlanokat zároltak és számlapénzt foglaltak, a biztosított vagyon értéke megközelíti az egymilliárd forintot.” Ez viszont cikkünk megjelenéséig nem jelent meg a cégiratokban.

A Debreceni Törvényszék érdeklődésünkre azt írta, “a Debreceni Járásbíróság 2020. augusztus 7-én az ügyészi indítvánnyal egyetértésben döntött a gyanúsított vagyona zár alá vételének elrendeléséről 342.000.000 forint erejéig. A bíróság végzése nem végleges, a döntés ellen a gyanúsított és a védője törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be.”

Segesvári Csaba

Fotó: A NAV emberei Balatoni villájából vitték el K. Ferencet. Forrás: NAV

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!