Eredménytelen lett a hírhedt Sámándob újjáépítésére kiírt tender, mert nem elég a kormány által erre adott támogatás. Karcag arra kérte a Belügyminisztériumot, hogy emelje meg az összeget, de a tárca kétszer is visszautasította a város kérését. Az expopavilon felépítésének költsége Milánóban 2,3 milliárd volt, a karcagi feltámasztása viszont 2,6 milliárd forintba kerülne. A nyilvános adatok szerint 1,5 milliárd forint hiányozhat, hogy a Sámándob csontváza újból életre keljen.
A pavilon a 2015-ös milánói világkiállításra készült, és már akkor közfelháborodást váltott ki az ára. Az épületet a sajtó kezdte el Sámándobnak hívni az alakja miatt, hivatalosan viszont az Életkert nevet viseli. Az építmény első elemei 2017-ben érkeztek meg Karcagra, hogy a fürdővel szembeni Erzsébet-liget rendezvény- és konferenciaközpontja legyen.
Az újjáépítésére kiírt tenderfelhívást az ajánlatkérő Karcag Városi Önkormányzat jelentette meg az uniós közbeszerzési értesítőben tavaly november végén.
A dokumentum szerint a pavilon eredetileg ideiglenes létesítménynek épült, és az egykori rendeltetése is alapvetően eltér a tervezett épületétől, ezért most már csak a teherhordó szerkezetet lehet felhasználni. Az épület méretei sem megfelelőek, ezért pinceszinttel és előcsarnokkal tervezik kibővíteni. A földszinten kap helyet a rendezvényterem, az emeleten pedig két kiállítóterem és egy, a karcagi fürdőre néző terasz lesz majd. Emellett az épület egyik oldalán szabadtéri színpadot terveznek kisebb előadások megtartására, és a pavilonhoz kapcsolódóan egy vízparti látványstég is épül mellette. Mindehhez jelentős terepmunka szükséges: a tájékoztató szerint az egész Sámándobot körülbelül 1,5 méterrel ki kell emelni a környező terepszinttől.
Azonban Karcagnak még várnia kell, hogy a milánói pavilon csontvázából rendezvényközpont legyen a város szélén. Az uniós közbeszerzési értesítő szerint ugyanis érvénytelenné nyilvánították a tendert, mert az önkormányzatnak nem áll rendelkezésére elegendő fedezet a projekt megvalósításához.
Karcag több alkalommal is írásban kérte a korábban támogatást biztosító Belügyminisztériumot, hogy a támogatás összegét „szíveskedjenek megemelni”, de a tárca a kérést két alkalommal is visszautasította.
A közbeszerzési értesítőből az nem derül ki, hogy a karcagi önkormányzat előzetesen mennyire becsülte a költségeket. Egy Magyar Közlönyben megjelent határozatból annyit lehet tudni, hogy 2018-ban 1 milliárd 108 millió forint költségvetési támogatást biztosított a kormány a pavilon újjáépítésére Karcagon.
Most négyen pályáztak a Sámándob felépítésére:
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai között megtalálható egy összegzés az ajánlatok elbírálásáról, amiből kiderül, hogy csak az Euro Campus és a Maxicargó párosa, illetve a Horváth Építőmester és a Via Nouve párosa adott be érvényes ajánlatot.
Az Euro Campus és Maxicargó árajánlata nettó 2 619 509 105 forint volt, a kecskeméti cégeké pedig 2 636 616 156 forint. A két ajánlat között csupán 17 millió forint különbség volt.
A 2018-as 1,1 milliárd forintos támogatással számolva tehát 1,5 milliárd forint hiányozhat ahhoz, hogy a pavilont újjáélesszék Karcagon.
Az egri székhelyű Euro Campus neve a masszívan veszteséges, s az építkezés közben négyszeresére drágult szilvásváradi lovasközpontról lehet ismerős, ami végül 6,8 milliárd forintba került az adófizetőknek. Az építési tendert 2015-ben a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen nyerte el a cég.
Az Euro Campus Kft. tulajdonosa az FK Invest Befektető Kft., ami Kovács Imre és Forró Zoltán tulajdonában van. Forró a VálaszOnline cikke szerint egyike azoknak a „balliberális” üzletembereknek, akiket bebocsátottak a NER elitklubjaiba. Korábban ő volt Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármesteri kabinetfőnöke, aki a Magyar Nemzet 2010-es írása szerint BKV-s igazgatósági tagként lobbizott azért, hogy az általa favorizált cégeket hirdessék ki győztesnek az FKF közlekedésirányítási rendszerének kialakítására kiírt milliárdos tenderén.
A Sámándob botrányokkal kísért élete már eddig is többmilliárd forint közpénzt emésztett fel.
A pavilon története összefonódik Szőcs Géza, az expo magyar részvételért felelős kormánybiztos nevével. Akkoriban nagy port kavart, hogy a kormánybiztosi döntés szerint nem a pályázat első díjas terve valósult meg, hanem a második díjas elképzelés. Az épület itthon elég heves kritikákat kapott, a BME tanárai sem estek hasra tőle, akkori közleményük szerint a terv „giccsbe hajló építészeti paródia„. A pavilonnak nem sok köze volt az eredeti tervekhez, még az építészek is elhatárolódtak tőle, és végül a nevüket sem voltak hajlandók adni a projekthez.
Szőcs Géza, a 2015-ös milánói világkiállításon való magyar részvételért felelős kormánybiztos és Rétfalvi Flóra, a világkiállítás magyar pavilonjának leendő kommunikációs igazgatója bemutatja a világkiállítás magyar pavilonját a budapesti Olasz Kultúrintézetben 2015. március 23-án. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
A világkiállításon való részvételnek becsült értékei vannak: az esemény összesen 5,2 milliárd forintnyi közpénzbe került, amiből a Sámándob felépítésére 2,3 milliárdot, az egyéb programokra 2 milliárdot költöttek, és a maradék 900 millió forint volt a pótköltségvetés.
Szőcs Géza 2015-ben azt nyilatkozta, hogy bruttó 5-6 milliárd forint közötti összeget költöttek a terveztetéstől a hazahozatalig a pavilonra és az expo programjaira.
Két évbe telt, mire eldőlt, hogy mi lesz a pavilon sorsa. Végül 2017-ben jelentették be, hogy a pavilon Karcagra kerül, ahol az épület a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait fogja bemutatni.
A pavilon Milánóból való hazaköltöztetését az eredetileg Carpathia Kft. nevű, majd Kárpátok-Alpok Zrt.-re keresztelt, jelenleg pedig Valor Hungariae Zrt. néven futó állami cég intézte, amelynek Szőcs Géza állandó tagja, de felbukkant benne Nógrádi György fideszes “biztonságpolitikai szakértő” is.
A Kárpátok-Alpok Kft. 2017 áprilisában ajánlatkérőként szerződést kötött nettó 307 millió forintért a KÉSZ Zrt.-vel a milánói pavilon bontására, a terület rekultivációjára és a pavilon Karcagra szállítására, míg a kapcsolódó műszaki ellenőri és tervellenőri feladatok ellátására 29,6 millió forintért a közbeszerzésen közösen induló Kömi Kft.-vel és Főber Zrt.-vel.
Körülbelül negyven kamion hozta haza a sámándob darabjait Milánóból, az első darabok 2017 nyarán érkeztek meg.
Az épületet Karcagon, a város szélén lévő Fürdő utcában, a 2934/1. helyrajzi számú telken szeretnék újraépíteni. A Google Térképen már látszik az előzetes terepmunka nyoma. Karcagnak már azért is fájna elengedni a Sámándobot, mert az előkészítő projekt keretében az önkormányzat nettó 298 millió forintot (bruttó 378 millió forintot) fizet területrendezésére és közművesítésre a Maxicargó Kft.-nek.
Karcagon már előkészítették a Sámándob helyét. Forrás: Google Earth
A pavilon tervezője, Sárkány Sándor tavaly feljelentést tett az Életkert ügyében, egyebek mellett hűtlen kezelés, költségvetési csalás és közokirat-hamisítás gyanúja miatt.
A „Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt
A 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon tervezője szerint bő 1 milliárd forintos kárt okoz az állami költségvetésnek, hogy a „Sámándob” néven elhíresült épület Karcagra kerül. Sárkány Sándor szerint ezt a városból származó két fideszes miniszter, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter intézte el, pedig az épület üzemeltetésére korábban három másik település is pályázott.
A feljelentés szerint gyanús, hogy Karcag utolsónak pályázott a Sámándobra, ráadásul a leggyengébb ajánlattal, mégis ők nyertek. Sárkány szerint azért, mert az Orbán-kormány 2 tárcavezetője is a városban született: Varga Mihály pénzügyminiszter és Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter.
A Sámándob nagy része fából készült, ami a tervező szerint szétrohadt, ezért Milánóból csak a pavilon fém tartószerkezetét vitték Karcagra, s ezeket a szabadban, egymásra dobálva tárolta az önkormányzat. A pavilon tervezőjének feljelentése szerint ez a közvagyon hűtlen kezelése, mert jelenlegi állapotában az acélszerkezet nem visszaépíthető, és a helyrehozatala további közel 400 millió forintba fog kerülni az adófizetőknek.
A pavilon tervezője legutóbb a Magyar Hangnak azt nyilatkozta, hogy az acélszerkezet megfelelő kezelése közel annyiba kerülne, mint újra legyártani az egészet.
Sárkány Sándor arról is tájékoztatta a lapot, hogy a magyar hatóságok nem nyomoznak az ügyben.
A Szoljon.hu megyei hírportál 2017-ben tudta meg, hogy az elemek tárolását egy karcagi cég nyerte el. Ennek a vállalkozásnak a Szivárvány úti telephelyére kerültek raktározásra a pavilonelemek, s itt lesznek a felépítésükig. A Hír TV 2017-ben rejtett kamerával tudta rögzíteni, hogy akkoriban a szabadban helyezték el a pavilon elemeit, azóta az elemek tárolásáról nincs frissebb információ.
Zsilák Szilvia
A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A magyar pavilon a milánói világkiállításon 2015. május 5-én. (MTI/EPA/Stefano Porta)
Ha már egyszer itt vagy… Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
150 ezerről 800 ezer forintra nőtt két év alatt a MÁV felügyelőbizottsági tagok juttatása Lázár miniszterségével. És nem csak ott ugrottak meg a kifizetések.
A jogszabály szerint a minisztereknek alapból "első osztálynak megfelelő árú" repülőjegy jár, de ettől el lehet térni. Szijjártó meg is teszi rendszeresen.
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új épülete egyszerre hajaz majd templomra, csűrre és palotára is az ígéret szerint.
A honvédségi gépek pont nem értek rá, amikor a külügyminiszternek dolga akadt New Yorkban és Brüsszelben, ezért béreltek neki egy luxusrepülőt.
