A helység kalapácsa

A kockázatelemzés még nem készült el, amikor Tarlós megszavaztatta a mobilgátat

 

Április 5-én a Fővárosi Közgyűlés döntött a Rómia-part sorsáról: mobil gát épül a parton, ez pedig a jelenlegi természetközeli állapot felszámolását jelenti. A főpolgármester szerint nem politikai, hanem szakmai döntés született. A birtokunkban lévő tervezői szerződés ennek ellentmond, hiszen abból kiderül, hogy a megbízó pontosan körülírta, hová kerülhet a védmű – ezzel azt is, hogy mi épülhet a Rómain. Kiderítettük azt is, hogy a tervező nem készített kockázatelemzést és haváriatervet – vagyis a közgyűlés úgy döntött a mobil gátról, hogy nem volt tisztában annak a kockázataival. Pedig nem jelentéktelen a dolog tétje: egy 2013-as haváriaterv szerint a mobilgát sérülése esetén a hullámtérben élők figyelmeztetésére sem lesz elég idő, és néhány óra alatt több méteres víz boríthatja Csillaghegy egy részét, Békásmegyert, és a Pók utcai lakótelepet.

Előzmények

Vakon döntenek a fővárosi képviselők a Római-part sorsáról

A lakosság hangot ad – „társadalmi vita” a Rómaira tervezett mobilgátról

Tüntetés után, döntés előtt: mi várható a Rómain?

Tarlós megköszönheti a civileknek, hogy nem épített eddig gátat

Most kéne abbahagyni? A főpolgármester rugalmas elszakadása a római-parti mobilgát-koncepciótól

Súlyos kockázatokat hallgat el az Országos Vízügyi Főigazgatóság Római-parti jelentése

Zöld-díjat nyert az atlatszo.hu a Római-partról szóló cikksorozattal

Római-parti mobilgát: iszapbirkózás a közmeghallgatáson

“A mobilgát jó találmány, de nem a Rómaira való” – civilek az árvízvédelemről

Káosz a koncepcióban: árvízvédelmi tervek a Római-parton

Katasztrófát okozhat a Római-parti mobilgát – figyelmeztetésre sem lesz idő

Frissen alapított pályázó, összetákolt előterjesztés – így adták el a római-parti csónakházakat

Római-parti mobilgát: Szállodák, házak és lakóparkok a hullámtérben

Római-parti mobilgát: kinek áll érdekében?

Egy hónappal a Fővárosi Közgyűlés döntése előtt, március 8-án kezdtünk levelezgetni az illetékesekkel, hogy megtudjuk, milyen eljárásban választották ki a mobil gát tervezésére a Tér-Team Mérnök Kft-t, illetve hogy megkapjuk a tervezésre vonatkozó szerződést. A közbeszerzésről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a Főváros szerint az szabályos volt – igaz, a szerződés sem a Közbeszerzési Hatóság adatbázisában, sem a projektet bonyolító Főváros Csatornázási Művek (FCsM) honlapján nem lelhető fel.

Ennél érdekesebb kérdésnek tűnt, hogy pontosan mire kapott megbízást a Tér-Team Kft. A tervező többször is hangsúlyozta, hogy a gátnak többek közt azért kell a partra épülnie, vagyis azért kell felszámolni jelenlegi állapotában a Rómait, mert a megrendelő (az FCsM) által előírt peremfeltételek csak ezt a megoldást teszik lehetővé – már csak ezért is látni akartuk a tervezési megbízást.

 

 

A projektgazda FCsM-nek egy hónapjába telt előkeríteni a szerződést, igaz, ekkor is csak a szerződés törzsszövegét kaptuk meg a mellékletek nélkül – márpedig épp abból, a „Műszaki leírásból” derülhet ki a lényeg, azaz hogy pontosan mire is szól a megbízás. Még 10 nap és némi levelezés után végre megkaptuk a konkrét feladatot tartalmazó műszaki leírást is.

 

Szakmai döntés

A megrendelő által a tervezőnek megadott „általános szempontok” többsége magától értetődő követelményeket fogalmaz meg a védmű tervezésével kapcsolatban: a gát legyen biztonságos, figyelembe kell venni a természetvédelmi szempontokat, egyebek. Egy kitétel azonban elég konkrét következményekkel jár: e szerint „a kisajátítás és a kényszer szolgalom alkalmazását minden lehetséges tervezési eszközzel (…) kerülni kell”.

A Római ügyével kapcsolatban a főpolgármester úton-útfélen hangoztatta, hogy a szakemberek érveinek kell döntenie ebben a vitában, szó sincs itt valamiféle magán- vagy csoportérdekről.

A tervezőnek adott megbízás műszaki leírás fenti pontjából ugyanakkor világosan látszik, hogy valójában a parti telkek tulajdonosainak érdeke volt a prioritás, és csak ez után jöttek a „szakmai szempontok”. Hiszen a megrendelő eleve kizárta, hogy a partéltől távolabb építsék meg a gátat, minél inkább megóvva a Római jelenlegi természetközeli állapotát – igaz, ebben az esetben a parti telkekből kellett volna értékes területeket kisajátítani.

(A főpolgármester által legtöbbször emlegetett szakmai véleményt, a  BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszéke által készített „összehasonlító tanulmány”-t, amelyik a legfőbb hivatkozási alap a part menti nyomvonal mellett, tudományos-szakmai szempontból nem lehet komolyan venni.)

A szerződés szövegében van még egy pont, amelyik nyilvánvalóan cáfolja a főpolgármester által hajtogatott „szakmai döntés”-narratívát, és egyben arra is rávilágít, mennyire tekinthető felelős döntésnek a partra építendő mobil gátról szóló közgyűlési határozat. A szerződés 1.3.4. pontja a tervezés során elvégzendő feladatok közt nevesíti a kockázatelemzés elkészítését.

Mint emlékezetes, az előző tervező is készített már egy ilyet („Havária-terv”), ezt éppen négy évvel ezelőtt hoztuk nyilvánosságra. Az akkori dokumentumból az derült ki, hogy „a védmű tönkremenetele esetén a római parti ingatlanok nagyon rövid időn belül elöntésre kerülnek, a rendelkezésre álló időelőny még a figyelmeztetésre sem elegendő”, és néhány órán belül a teljes Csillaghegy-Békásmegyer-térséget 1-5 méter magas víz fogja borítani.

Mivel a mostani tervezői szerződés egyértelműen nevesíti a kockázatelemzési terv elkészítését, szerettük volna megismerni a Tér-Team Kft. elöntési számításait is. Ilyenek azonban sajnos nincsenek, a tervező ugyanis nem készült el ezekkel. Április közepén kértük a Főpolgármesteri Hivataltól a kockázatelemzési terv megküldését, két héttel később az alábbi válasz érkezett:

„(…) tájékoztatom, hogy a Tér-Team Kft. által tervezett Római parti védműhöz kapcsolódó kockázatkezelési tanulmány készítése folyamatban van, az még nem áll rendelkezésre. A tanulmány elkészítésére vonatkozó részteljesítési határidő 2017. május 15-re módosult.” Vagyis egy hónappal korábban a Fővárosi Közgyűlés úgy kötelezte el magát a partmenti mobilgát mellett, hogy nem állt rendelkezésére egyetlen adat sem a védmű kockázatairól.

tajekoz

Annak persze nem nagy az esélye, hogy a tervező vállalhatatlanul kockázatosnak minősíti majd az általa tervezett védművet. Az viszont érdekes kérdés, hogy a kockázatelemzés milyen intézkedéseket javasol kritikusan magas vízállás esetére: az előző tervező nemcsak a terület evakuálását, de a régi földgát megerősítését is szükségesnek tartotta, merthogy e nélkül a mobilgát 10 méteres sérülése esetén 6 óra alatt „kiegyenlítődik a vízszint”, vagyis a teljes Csillaghegyi öblözetben a Duna vízszintjével megegyező magasságú víz fog állni.

Akkori információink szerint a védekezésért felelős FCsM vezetői is evidenciaként kezelték, hogy ilyen „kettős védekezésre” kell készülni.

Operettdöntés után operettdemokrácia

Miközben egyre elkeseredettebb a küzdelem a Római körül, nagyszerű kezdeményezés zajlik a III. kerületében: a legmenőbb trendnek megfelelően a helyi közösségek bevonásával, igényfelmérésen alapuló közösségi tervezéssel fog átalakulni Óbuda egyik legfontosabb köztere. Sajnos nem a Római-part, hanem a Flórián tér. Facebookon és plakátokon invitálják a lakosságot, hogy „Gyere le a térre, és tervezzük újra a Flóriánt!”

A Rómaival kapcsolatban viszont egész mást gondol a közösség bevonásáról a kerület polgármestere: „Nem gondolom, hogy ilyen kérdésben népszavazásnak kellene döntenie” – mondta a mobilgátról rendezett fővárosi közgyűlési szavazáson Bús Balázs.

Ennek jegyében a kerületi képviselő-testületi többség sikeresen megfúrta azokat az ellenzéki kezdeményezéseket, amelyek arra irányultak, hogy a helyi népszavazás kiírásához szükséges aláírások mennyiségét 25 százalékról 10 százalékra szállítsák le. Így ha valaki helyi népszavazást akarna kezdeményezni a III. kerületben a Rómairól, ahhoz valamivel több mint 25 ezer aláírást kellene összegyűjtenie – Bús Balázs 2014-ben 23 ezer szavazattal lett polgármester.

Becker András

Megosztás