A kockázatelemzés még nem készült el, amikor Tarlós megszavaztatta a mobilgátat

tarlos22

 

Április 5-én a Fővárosi Közgyűlés döntött a Rómia-part sorsáról: mobil gát épül a parton, ez pedig a jelenlegi természetközeli állapot felszámolását jelenti. A főpolgármester szerint nem politikai, hanem szakmai döntés született. A birtokunkban lévő tervezői szerződés ennek ellentmond, hiszen abból kiderül, hogy a megbízó pontosan körülírta, hová kerülhet a védmű – ezzel azt is, hogy mi épülhet a Rómain. Kiderítettük azt is, hogy a tervező nem készített kockázatelemzést és haváriatervet – vagyis a közgyűlés úgy döntött a mobil gátról, hogy nem volt tisztában annak a kockázataival. Pedig nem jelentéktelen a dolog tétje: egy 2013-as haváriaterv szerint a mobilgát sérülése esetén a hullámtérben élők figyelmeztetésére sem lesz elég idő, és néhány óra alatt több méteres víz boríthatja Csillaghegy egy részét, Békásmegyert, és a Pók utcai lakótelepet.

 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

zsivanymutyi_res1

Részletek, támogatási lehetőségek itt

 

Előzmények

Vakon döntenek a fővárosi képviselők a Római-part sorsáról

A lakosság hangot ad – „társadalmi vita” a Rómaira tervezett mobilgátról

Tüntetés után, döntés előtt: mi várható a Rómain?

Tarlós megköszönheti a civileknek, hogy nem épített eddig gátat

Most kéne abbahagyni? A főpolgármester rugalmas elszakadása a római-parti mobilgát-koncepciótól

Súlyos kockázatokat hallgat el az Országos Vízügyi Főigazgatóság Római-parti jelentése

Zöld-díjat nyert az atlatszo.hu a Római-partról szóló cikksorozattal

Római-parti mobilgát: iszapbirkózás a közmeghallgatáson

“A mobilgát jó találmány, de nem a Rómaira való” – civilek az árvízvédelemről

Káosz a koncepcióban: árvízvédelmi tervek a Római-parton

Katasztrófát okozhat a Római-parti mobilgát – figyelmeztetésre sem lesz idő

Frissen alapított pályázó, összetákolt előterjesztés – így adták el a római-parti csónakházakat

Római-parti mobilgát: Szállodák, házak és lakóparkok a hullámtérben

Római-parti mobilgát: kinek áll érdekében?

Egy hónappal a Fővárosi Közgyűlés döntése előtt, március 8-án kezdtünk levelezgetni az illetékesekkel, hogy megtudjuk, milyen eljárásban választották ki a mobil gát tervezésére a Tér-Team Mérnök Kft-t, illetve hogy megkapjuk a tervezésre vonatkozó szerződést. A közbeszerzésről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a Főváros szerint az szabályos volt – igaz, a szerződés sem a Közbeszerzési Hatóság adatbázisában, sem a projektet bonyolító Főváros Csatornázási Művek (FCsM) honlapján nem lelhető fel.

Ennél érdekesebb kérdésnek tűnt, hogy pontosan mire kapott megbízást a Tér-Team Kft. A tervező többször is hangsúlyozta, hogy a gátnak többek közt azért kell a partra épülnie, vagyis azért kell felszámolni jelenlegi állapotában a Rómait, mert a megrendelő (az FCsM) által előírt peremfeltételek csak ezt a megoldást teszik lehetővé – már csak ezért is látni akartuk a tervezési megbízást.

 

 

A projektgazda FCsM-nek egy hónapjába telt előkeríteni a szerződést, igaz, ekkor is csak a szerződés törzsszövegét kaptuk meg a mellékletek nélkül – márpedig épp abból, a „Műszaki leírásból” derülhet ki a lényeg, azaz hogy pontosan mire is szól a megbízás. Még 10 nap és némi levelezés után végre megkaptuk a konkrét feladatot tartalmazó műszaki leírást is.

 

Szakmai döntés

A megrendelő által a tervezőnek megadott „általános szempontok” többsége magától értetődő követelményeket fogalmaz meg a védmű tervezésével kapcsolatban: a gát legyen biztonságos, figyelembe kell venni a természetvédelmi szempontokat, egyebek. Egy kitétel azonban elég konkrét következményekkel jár: e szerint „a kisajátítás és a kényszer szolgalom alkalmazását minden lehetséges tervezési eszközzel (…) kerülni kell”.

A Római ügyével kapcsolatban a főpolgármester úton-útfélen hangoztatta, hogy a szakemberek érveinek kell döntenie ebben a vitában, szó sincs itt valamiféle magán- vagy csoportérdekről.

A tervezőnek adott megbízás műszaki leírás fenti pontjából ugyanakkor világosan látszik, hogy valójában a parti telkek tulajdonosainak érdeke volt a prioritás, és csak ez után jöttek a „szakmai szempontok”. Hiszen a megrendelő eleve kizárta, hogy a partéltől távolabb építsék meg a gátat, minél inkább megóvva a Római jelenlegi természetközeli állapotát – igaz, ebben az esetben a parti telkekből kellett volna értékes területeket kisajátítani.

(A főpolgármester által legtöbbször emlegetett szakmai véleményt, a  BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszéke által készített „összehasonlító tanulmány”-t, amelyik a legfőbb hivatkozási alap a part menti nyomvonal mellett, tudományos-szakmai szempontból nem lehet komolyan venni.)

A szerződés szövegében van még egy pont, amelyik nyilvánvalóan cáfolja a főpolgármester által hajtogatott „szakmai döntés”-narratívát, és egyben arra is rávilágít, mennyire tekinthető felelős döntésnek a partra építendő mobil gátról szóló közgyűlési határozat. A szerződés 1.3.4. pontja a tervezés során elvégzendő feladatok közt nevesíti a kockázatelemzés elkészítését.

Mint emlékezetes, az előző tervező is készített már egy ilyet („Havária-terv”), ezt éppen négy évvel ezelőtt hoztuk nyilvánosságra. Az akkori dokumentumból az derült ki, hogy „a védmű tönkremenetele esetén a római parti ingatlanok nagyon rövid időn belül elöntésre kerülnek, a rendelkezésre álló időelőny még a figyelmeztetésre sem elegendő”, és néhány órán belül a teljes Csillaghegy-Békásmegyer-térséget 1-5 méter magas víz fogja borítani.

Mivel a mostani tervezői szerződés egyértelműen nevesíti a kockázatelemzési terv elkészítését, szerettük volna megismerni a Tér-Team Kft. elöntési számításait is. Ilyenek azonban sajnos nincsenek, a tervező ugyanis nem készült el ezekkel. Április közepén kértük a Főpolgármesteri Hivataltól a kockázatelemzési terv megküldését, két héttel később az alábbi válasz érkezett:

„(…) tájékoztatom, hogy a Tér-Team Kft. által tervezett Római parti védműhöz kapcsolódó kockázatkezelési tanulmány készítése folyamatban van, az még nem áll rendelkezésre. A tanulmány elkészítésére vonatkozó részteljesítési határidő 2017. május 15-re módosult.” Vagyis egy hónappal korábban a Fővárosi Közgyűlés úgy kötelezte el magát a partmenti mobilgát mellett, hogy nem állt rendelkezésére egyetlen adat sem a védmű kockázatairól.

tajekoz

Annak persze nem nagy az esélye, hogy a tervező vállalhatatlanul kockázatosnak minősíti majd az általa tervezett védművet. Az viszont érdekes kérdés, hogy a kockázatelemzés milyen intézkedéseket javasol kritikusan magas vízállás esetére: az előző tervező nemcsak a terület evakuálását, de a régi földgát megerősítését is szükségesnek tartotta, merthogy e nélkül a mobilgát 10 méteres sérülése esetén 6 óra alatt „kiegyenlítődik a vízszint”, vagyis a teljes Csillaghegyi öblözetben a Duna vízszintjével megegyező magasságú víz fog állni.

Akkori információink szerint a védekezésért felelős FCsM vezetői is evidenciaként kezelték, hogy ilyen „kettős védekezésre” kell készülni.

Operettdöntés után operettdemokrácia

Miközben egyre elkeseredettebb a küzdelem a Római körül, nagyszerű kezdeményezés zajlik a III. kerületében: a legmenőbb trendnek megfelelően a helyi közösségek bevonásával, igényfelmérésen alapuló közösségi tervezéssel fog átalakulni Óbuda egyik legfontosabb köztere. Sajnos nem a Római-part, hanem a Flórián tér. Facebookon és plakátokon invitálják a lakosságot, hogy „Gyere le a térre, és tervezzük újra a Flóriánt!”

A Rómaival kapcsolatban viszont egész mást gondol a közösség bevonásáról a kerület polgármestere: „Nem gondolom, hogy ilyen kérdésben népszavazásnak kellene döntenie” – mondta a mobilgátról rendezett fővárosi közgyűlési szavazáson Bús Balázs.

Ennek jegyében a kerületi képviselő-testületi többség sikeresen megfúrta azokat az ellenzéki kezdeményezéseket, amelyek arra irányultak, hogy a helyi népszavazás kiírásához szükséges aláírások mennyiségét 25 százalékról 10 százalékra szállítsák le. Így ha valaki helyi népszavazást akarna kezdeményezni a III. kerületben a Rómairól, ahhoz valamivel több mint 25 ezer aláírást kellene összegyűjtenie – Bús Balázs 2014-ben 23 ezer szavazattal lett polgármester.

Becker András

 

tetszett_a_cikk3

 

  • TZ

    Az eddig értelmetlenül “kerítésesdire” eltapsolt bő HÁROMSZÁZ MILLIÁRD FORINTBÓL megépíthettük volna mondjuk a Duna-Tisza csatornát.

    DUNA-TISZA CSATORNA: http://www.origo.hu/itthon/20100902-ujra-elovettek-a-dunatisza-csatorna-tevet.html#comments

    Már háromszáz éves projekt, melyet mindenki szeretne, de senki sem vág bele. Az eddigi két év “kerítésesdijéből” lassan kitellett volna! Magyarország vízgazdálkodása teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kezd kerülni, nem pusztán a határainkon túlról érkező folyóvizek miatt (Szamos/Tisza ciánszennyezése), de még inkább a klímaváltozás, az éghajlatunk átalakulása okán!
    Miért nem épül már meg végre a Duna-Tisza csatorna? ÉRTHETETLEN!!! Pedig mennyi hasznos következménnyel járhatna:
    – hajózási útvonal;
    – víztartalék (nyáron);
    – kapacitástartalék (árvízkor/belvízkor);
    – mezőgazdaság (földek egyenletes vízellátásának biztosítása, vízigényesebb kultúrák, állattenyésztés támogatása);
    – halgazdálkodás;
    – alkalmas lehetne a Duna visszaduzzasztására (nyári aszály);
    – rekreáció, sport;
    – turizmus…

    Itt van a nyakunkon az éghajlatváltozás, egyre forróbb, egyre aszályosabb nyarakkal. A csapadék egyre hektikusabban, kiszámíthatatlanabbul fog érkezni, vagyis a földeken egyre kevésbé fog hasznosulni. (Még egy érdekesség, amit ajánlott lenne aktualizálni, felkarolni: http://www.origo.hu/kornyezet/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html )

    Kérem, vessék össze a Duna-Tisza csatorna hasznosságát és fontosságát a jelenlegi kihívásainkkal (menekülthelyzet, klímaváltozás, mezőgazdaság, demográfia), ebben a projektben rejlik megannyi megoldás, csak egyszerűen buták és lusták voltunk, hogy kibontsuk!
    – munkát kínál a helyieknek;
    – a megvalósítása révén fel lehetne szívni akár tízezernyi menekültet is, Earthship Biotecture falvakban letelepítve őket, ezáltal téve gyorsan megvalósíthatóvá, gazdaságossá-fenntarthatóvá, de egyúttal megfelelően szakaszolttá (nemzetbiztonsági szempontok) a beilleszkedésüket, munkát kínálva nekik;
    – bővíti a foglalkoztatási lehetőségeket a mezőgazdaság fejlesztésével;
    – csökkenti a tetemes és folyton visszatérő katasztrófaelhárítási terheket, a vis major kifizetéseket;
    – szorosabb kapcsolatot biztosít az Alföldön át;
    – segít megelőzni az “elsivatagosodás”, szikesedést;
    – tehermentesíti az államot/társadalmat a krízisforrások alól…

    Ui.:

    Épp egy megfelelő méretű és célszerűen működtetett csatorna lehetne képes tehermentesíteni a főváros környékét is árvizek idején – eleve okafogyottá téve a jelenlegi, nagy társadalmi felzúdulást kiváltó beruházást. Olvassanak bele a linkelt hivatkozásba – rengeteg cikket lehet olvasni a Duna-Tisza csatorna jelentőségéről, különféle terveiről, a “történetéről” – ebben a linkelt cikkben egy mérnök becslése alapján (nyilván, ő nem kalkulált a “Mészáros-faktorral”) 350 milliárd forintból megvalósítható lenne (nyilván EU-támogatással még kevesebb). Vagyis az eddigi “kerítésediből” már megépülhetett volna!!!

    Ráadásul számoljanak utána, milyen súlyos anyagi következményei voltak akárcsak a rendszerváltást követően kialakult árvizeknek, belvizeknek, aszályoknak – mind a közvetlen elhárításuk, mind a későbbi hatásuk tekintetében. Ebből is már rég megépülhetett volna ez a csatorna!!! Tehát a Duna-Tisza csatorna megépítésének financiális vonzata légypiszok lenne minden aktuális vagy remélt beruházáshoz képest is – viszont jelentősége országos mértékű, korszakosan meghatározó volna. Egy világ járna a csodájára!

    Siralmasan röhejes továbbá – az idézett hivatkozásban is szerepel – a Duna-Tisza csatorna tervei visszanyúlnak egészen az 1700-as évek elejéig.
    Vagyis mikor még Rákóczi fejedelem Rodostón mondta tollba bánatát Mikes Kelemennek, akkor már nagyban agyaltak ezen! Történelemkönyvek visszatérő témája, és nem kizárólag magyar kiadványoké, de híresebb köteteké is, mint például Norman Davies “Európa története” (Osiris-kiadó) című műve. Az elmúlt 300 (HÁROMSZÁZ!!!) évben jöttek-mentek a hódítók-felszabadítók, az elöltöltős puskától eljutottunk az automata gépfegyverekig, vadászrepülőkig, Gábor Áron rézágyújatól a precíziós bombákig, feltalálták a hatékony fájdalomcsillapítást, érzéstelenítést, altatást, antibiotikumokat, inzulint, folyadékpótlást, speciális csontműtéteket, EKG-t, röntgent, CT-t, MRI-t, transzplantációt, … a postagalamboktól eljutottunk az email-ig (persze akadnak, akik leragadtak a fax-nál)… a nyomkövetőktől a GPS-ig … a paripáktól a benzines autókon át az elektromos robotautókig … Szóval, ha Rákóczi apánk véletlen feléledne, s körültekintene hazánkban, talán csak egyetlen biztos pontra számíthatna rémült hátrahőkölése során: a Duna-Tisza csatorna hiányára! Pedig lehet, ez menthetne meg minket az elkövetkező időszakban…

    Az az igazán elkeserítő az egészben, hogy mindez tényleg CSAK RAJTUNK MÚLIK, de semmi jele a szándéknak! Ez a csatorna egy igazi országos projekt lehetne, egész Európa csodájára járhatna (miközben a menekülthelyzetből ránk eső feladatot játszi könnyedséggel teljesíthetnénk). Vagyis a végelszámolásban még mi lehetnénk hálásak a menekültek áramlásáért.

    ZEMBEREK, ÉBRESZTŐ!!!

  • Fehalo Faja

    2,5 oldalas műszaki leírás?

    Tele olyan általánosságban megfogalmazott mondatokkal, mint hogy:

    ” a tervezett védművek árvízvédelmi szempontból biztonságosak legyenek”
    “A védműnek meg kell felelnie a hatályos jogszabályi előírásoknak”
    “A műszaki szempontból nem megvalósítható megoldásokat ki kell zárni”

    Bocsánat a nem túl mérnöki megfogalmazásért, de ha a tervező az egyik kezét … eldugná, akkor is jobbat kellene írnia. Könyörgöm, a mobilgátat nagyjából 3 méteres vízoszlop megtartására kell méretezni, itt nem elég az, hogy “biztonságosnak kell lennie”!!!

  • Attilla Ráksztedi

    ——– Eredeti üzenet ——–

    Tárgy: nyílt levél – ha egy több méter magas és több ezer méter hosszú mobilgátat átszakítanak, hány ezer ember halhat meg?
    Dátum: 2016-08-20 01:39
    Feladó: hortobagyi@getcomposite.hu
    Címzett: tarlosistvan@budapest.hu, nke@uni-nke.hu, tek@tek.gov.hu, jog@tek.gov.hu, nvsz@nvsz.police.hu

    Tisztelt Tarlós István, Hajdú János, Prof. Dr. Patyi András!

    Szeretném felhívni az önök figyelmét a “római-parti mobilgát” terrorkockázat elemzésének esetleges hiányára. A széleskörű és szakszerű elemzés érdekében, szeretném felkérni Prof. Dr. Patyi András-t az UNI-NKE Rektorát, hogy kezdeményezzen, egy doktori értekezést a “római-parti mobilgát” terror kockázatelemzése kapcsán. (http://index.hu/belfold/budapest/2016/05/26/itt_vannak_a_romai-parti_gat_tervei/)

    ui.: a Nemzeti Védelmi Szolgálatot, a jog szelektív alkalmazásának elkerülése érdekében csatoltam a nyílt levelezésbe.

    Köszönettel
    Hortobágyi Gábor
    06202773984

    ——– Eredeti üzenet ——–

    Tárgy: Római parti védmű terror kockázatelemzése
    Dátum: 2016-09-23 10:20
    Feladó: Santora Erzsébet
    Címzett: “hortobagyi@getcomposite.hu”
    Másolat: Csók László , Madarász Eleonóra

    Tisztelt Hortobágyi Gábor Úr!

    Mellékelten megküldöm a Csillaghegyi öblözet védelmére vonatkozó 2016. augusztus 24-én érkeztetett megkeresésére készített választ.

    Tisztelettel:

    Csók László osztályvezető úr megbízásából:

    Santora Erzsébet

    vezető-főtanácsos

    Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala

    Beruházási és Projektmenedzsment Főosztály

    1052 Budapest, Városház utca 9-11.

    Tel: 1 999-9072

    Fax: 1 327-1896

    e-mail: santora.erzsebet@budapest.hu

    https://uploads.disquscdn.com/images/510fe7978176706d149d92bfd18f9c8384bd4d508e3f3a875802530325462e71.jpg

  • Kornél Cserdey

    Pista,Pista !!