Római-parti mobilgát: Szállodák, házak és lakóparkok a hullámtérben

arterelado

A vitatott mobilgátról szóló cikksorozatunk következő darabjában a Rómain található jelentősebb ingatlanok és vendéglátóipari egységek, illetve a gát ügyében magukat exponáló aktivisták érdekeltségi viszonyait próbáljuk feltárni. Ehhez – többek között – a III. kerület nyilvános adatbázisából kigyűjtöttük a parton található szállodákat, tulajdonosaikat pedig kikerestük a cégadatbázisból, és helyszíni szemlét is tartottunk.

Nehéz elképzelni a Római-part mostani látványa alapján, mik azok a rendkívüli értékek, amiket a főpolgármester szerint a keletkezésük körülményeitől függetlenül is meg kell védeni a közvetlenül a partra tervezett mobilgáttal. A Rómain ma ugyanis leginkább a pusztulás különböző fázisait lehet látni: az éttermek és szállodák többsége zárva van, és jó részük már a szezonban sem nyit ki. Forrásaink szerint jelenleg két, néhány száz méteres szakasz van, ahol meg tud élni a vendéglátóipar, a part többi részén általában egynél több szezont nem érnek meg az újonnan nyíló helyek. Olyan közismert és jó nevű vendéglők is bezártak az elmúlt egy-két évben, mint a Bivalyos a Nánási úton, vagy a környék egyik legnépszerűbb rendezvény étterme, a Monte Christo – vele a hasonló néven üzemelő szálloda-, és a volt vállalti üdülőkből privatizált háromcsillagos szállodák többsége sem fogad már vendégeket. Van persze néhány kivétel is, de például az éjjel-nappal nyitva tartó bár/panzió jellegű egységek a helyiek szerint más jellegű szolgáltatások kínálatával tudnak a felszínen maradni.

Római-parti mobilgát: Kinek áll érdekében?

Február 22-én a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Római-partra építendő mobil árvízi védmű tervét. Ha a terv megvalósul, akkor nem építik meg az előírásoknak megfelelő fővédvonalat, helyette úgynevezett mobil gát lesz a Duna hullámterében. „Közpénzen magánérdekeket szolgál a főváros – mondják erre az ellenzők-, és a megoldás járulékos károk tömegét zúdítja a környékre.” „Olyan értékek vannak ott, amelyeket meg kell menteni, függetlenül a létrejöttük körülményeitől.”– állítja a főpolgármester. A mobilgát-projekt támogatóinak és ellenzőinek álláspontja áthidalhatatlanul messze van egymástól. Most induló sorozatunkban számba vesszük az érveket, és megpróbáljuk feltárni azokat az okokat, amelyek a jelenlegi helyzet kialakulásához vezettek. Tovább az előző részre.

A Római-part utánozhatatlan hangulatát többek közt azok a part menti vendéglátóhelyek adják, ahol hekktől a kisfröccsig minden kapható. A tervezett mobilgátépítéssel azonban ezek többségének is vége lesz, hiszen az alépítményen, azaz a mostani sétány helyére tervezett földtöltésen a mobilgát kiépítéséhez szükséges négy méter széles út halad majd: ezeknek a büféknek és kocsmáknak a többsége szó szerint is útban van. De ha ez nem is lenne így, az a gyalogos és turistaforgalom, amit a Rómaira tervezetthez hasonló jellegű békásmegyeri gáton lévő sétány, vagy az észak-pesti Marina-part produkál, vendéglátóipari szempontból nem tűnik túl csábítónak. A vendéglátósok mégsem tiltakoznak. Passzivitásukat magyarázza, hogy többségük bérlő, ebből következően nem akar nyílt konfliktust a tulajdonos önkormányzattal. (A kerület fenntartás nélkül támogatja a fővárosi terveket.) Persze nem mindegyik hely retróban ragadt, műanyagszékes büfé, vannak igényesebb vevőkört megcélzó objektumok is. Ilyen például a 2003-ban megnyitott Cziniel cukrászda, melynek tulajdonosa Ésik Zsolt, a mobilgátért évek óta elszántan küzdő Egyesület a Római Partért civil szervezet egyik képviselője. Tény ugyanakkor, hogy Ésik cukrászdája a Nánási úton van, így közvetlenül nem érdekelt a mobilgát megépítésében.

Igazi nagyágyúja a mobilgátért lobbizó egyesületnek a száz leggazdagabb magyar közt szereplő Egri Gábor. Egri szállodája, a Holiday Beach Budapest árvízi szempontból a leginkább érintett ingatlanok egyike. A szálloda épületei közvetlenül a parti sétányon állnak, és – szemben több más, értékes helyi ingatlannal – nem védi őket saját gát: földtöltés vagy betonfal. Szakértők a szállodával kapcsolatban megjegyzik, hogy az első fokú építési hatóságnak az engedélyezési folyamatban legkésőbb a használatba vételi engedély kiadását meg kellett volna tagadnia, hiszen az ártéren álló épület alsó szintje is „használati szintnek” épült, azaz szállodai funkciókat szolgál. Márpedig ez a vonatkozó szabályok szerint – épp az árvízveszély miatt – tilos. Az engedélyeztetési procedúra idején Tarlós István volt a kerületi polgármester, a törvényességért felelős kerületi jegyző pedig Budapest mai főjegyzője, Sárádi Kálmánné. Ezek alapján teljesen érthető, hogy mind a főpolgármester, mind a főjegyző olyan megoldást keres, ami elfogadható árvízi védelmet jelent a Holiday Beachnek és a többi, hasonló módon megépült és használt épületnek. (Az MTA illetékes bizottsága a gát tervezett nyomvonalában lévő galériaerdőt védelemre érdemesnek nyilvánította: a megvalósuló helyi védettség pedig nagyban akadályozná a partélre tervezett gát megépítését. A sors fintora, hogy a kérdésben a végső szót éppen a főjegyző, Sárádi Kálmánné fogja kimondani.) A szabályokat megszegő alapterület-optimalizálás ellenére a Holiday Beach Idegenforgalmi Szolgáltató Kft. sem mondható sikeres vállalkozásnak: 2010 júniusa óta felszámolás alatt áll. A céget Egri egy másik cégén, a Storechem Kft-n keresztül birtokolja. A Holiday Beach a felszámolási eljárás mellett is üzemel.

A Római-parton az elmúlt évtizedekben több szálloda is épült – jó részüket volt vállalati üdülőkből építették át. Itt van például a volt Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatóságának (MKÜOF) volt Üdülési Központja a Királyok útja 261. alatt – ma Hotel Dunapart. A MKÜOF jogutódja 2004-ben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság lett, az üdülővagyont pedig a Human-Jövő 2000 Kht. kezelte. A kht. fióktelepei között még szerepelt a III. kerületi Királyok útja 261. szám alatti ingatlan, a Dunapart Hotel, egy másik volt üdülővel, a Kossuth Lajos üdülőpart 15-17. alatti ingatlannal együtt. A Human-Jövő 2000 átalakulással megszűnt. A 2012. augusztus 1-től a helyébe lépő Erzsébet Szállodák Táborok Vendégházak Nonprofit Kft. telephelyei között még szintén megtalálható a két római-parti ingatlan – egészen tavaly november 5-ig, amikor azokat törölték a kft telephelyei közül. Egyelőre nem tudjuk, mi lett a két értékes ingatlan sorsa, de a Hotel Dunapart két éve nem üzemel.

A III. kerület nyilvános adatbázisából a többi szállodatulajdonost is kigyűjtöttük: A néhány jelenleg is működő szálloda egyike a három csillagos Alfa Art Superior. Ez az épület is közel van a Dunához, de a tulajdonosok a telken belül körbefutó töltés segítségével megoldották az épület árvízvédelmét: igaz, így az alsó szint kissé szuterén jellegűvé vált. A szálloda tulajdonosa a Pannon Váltó Nyrt., vagyis Scheier Gyula és családja. Az egykori Vasas-üdülőből lett háromcsillagos Monte Christo Hotel Manyik Károly tulajdonában van, szintén a Nánási út Duna felőli oldalán, a hullámtérben – zárva van, és a hírek szerint nyáron sem tervezik az üzemeltetését. Szintén érintett a megoldatlan árvízi helyzetben a háromcsillagos Hotel Római; tulajdonosa Erőss László. A Nánási útról nyíló, most is üzemelő Duna-Party Panzió Bóka Gabriella és Horváth Tibor tulajdona. A Lido Hotel Budapest a szállodaüzemeltetéssel foglalkozó Boldizsár Zoltán és Balázs tulajdona – jelenleg a Lidó sem fogad vendégeket. A Hotel Noé – szemben az előzőekkel – ugyan a Rómain van, de a Békásmegyert védő nagygát mögött. Tulajdonosa a Vörösvár Kft.-n keresztül Breier László, a CBA igazgatóságának tagja.

A büfék mellett a Római hangulatához néhány éve hozzátartoznak a soklakásos lakóparkok is – ezekből hatot találtunk. Közös jellemzőjük, hogy modernek, fényűzőek, és területeiket feltöltötték, így vásárlóikat – legalábbis a Mértékadó Árvízszintet meg nem haladó árvizekig – teljes védelemmel csábítják. A hat lakóparkból kettő, a Római Terasse és a WResidence helyezkedik el a megszavazott mobilgát hatókörében, mindkettő a Rozgonyi-Kadosa utcák közötti szakaszon. A teljesség kedvéért nemcsak ezek, hanem a többi négy tulajdonosának is utánajártunk. A Nánási-kert beruházója az ingatlanpiacon jól ismert, a Csepel SC Alapítvány kapcsán gyanús ingatlanügyben érintett Jellinek Dániel tulajdonában lévő Indotek Zrt. A Platánliget beruházója a Monument 2000 Kft., melynek közvetett tulajdonosai Heiszer Zsolt és Kostyál Ferenc György. A Riverport beruházója a Római Horizon Kft., melynek tulajdonosa az amerikai Santal Internatioanl Llc és az izraeli Lir Danube Ltd., míg a Római Terasse beruházója a spanyol Bruesa csoport. A Római Wellness Otthon I-II. beruházója a fűtésszerelőből lett milliárdos, a Miskolc leggazdagabb embereként ismert Wicha József tulajdonában lévő Wis Rt., míg a WResidence tulajdonosa a dunakeszi ingatlanháborúval elhíresült Winkler Márton bőrgyáros.

Meghatározó jelentőségű intézmény a környéken a Római Teniszakadémia. A 2006-os nagy árvíz jelentős pusztítást végzett a két hektáros sportközpontban. Ekkor a létesítmény tulajdonosa, a Római Teniszakadémia Center Kft. 170 milliós kedvezményes hitelt kapott az MFB-től a helyreállításra. A Kft. tulajdonosa, az építőmérnök Márky Jenő saját védművet hozott létre a létesítmény körül, és a magángát kiállta a 2010-es árvíz próbáját. A Teniszakadémia érdekeltsége a parti gátban tehát minimálisnak mondható.

Ezzel szemben nyilvánvalóan érdekelt a gátépítésben a gátért küzdő egyesület vezetőségének másik tagja, Galgóczi Csaba, aki jelentős értékű lakóingatlannal rendelkezik a hullámtérben. Galgóczi 2009-ben a Blikkben tette közzé a gátépítés elmaradása miatt felháborodását: „Nem fizetünk ingatlanadót, amíg meg nem építik ide a gátat, állampolgári engedetlenségi mozgalmat indítok! – jelentette ki (…). Ez nemcsak egy üdülőövezet, hanem itt emberek laknak immár 80 éve. Az államnak vagy az önkormányzatnak pedig kötelessége megvédeni az állampolgárok otthonát. ” Az igazság az, hogy Galgóczi a kilencvenes évek végén vásárolt itt egy házat, amelyről pontosan tudhatta, hogy a földszinti helyiségek padlószintje az ún. MÁSZ, azaz a mértékadó árvízszint alatt van. Mivel elég nagy volt a helyiségek belmagassága, fel is töltette azokat a MÁSZ feletti szintre, de a kertet már 8 méteres vízmagasságnál is elönti a Duna. Most tehát a hullámtéren épült ingatlan, illetve az oda vezető utca teljes árvízmentesítését követeli. Galgóczi cége, a Kossuth Lajos üdülőpartra bejegyzett Tátra Kft. 1981-ben alakult. A cég kezdetben ipari alpinista munkákat kivitelezett, majd áttért a reklámpiacra. Érdekesség, hogy referenciái között első helyen szerepel az Europlakát Kft., amely a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Publimont korábbi neve.

Az Egyesület a Római Partért másik képviselője Búzás Antal Győző. Búzás 2010 előtt függetlenként, az utolsó választáson pedig az MSZP jelöltjeként indult az önkormányzati választáson – húsz százalékot éppen meghaladó eredménnyel. Búzás családi háza a Nánási út Duna felőli oldalán áll. Ez a ház is a MÁSZ alatti szintre épült, így Búzáséknak már a 8 méter körüli árvizek is komoly problémát okoznak.

Az említett ingatlanokon felül a Rómain talán két tucat olyan családi ház és néhány nagyobb üres telek található, amelyeket komolyan fenyeget az elmúlt évtizedben tapasztaltakhoz hasonló magasságú árvíz – a lakóingatlanként használt épületek többsége vagy feltöltésre épült, vagy előírásszerűen garázsnak, illetve tárolónak használják a földszinti helyiségeket.

Mindezek alapján az látszik, hogy a mobilgátas megoldással megvédeni kívánt ingatlanok jelentős részének megoldott az árvízvédelme, a szállodák, vendéglátóhelyek többsége pedig ettől függetlenül sem képes nyereségesen működni. Kérdés tehát, hogy a néhány kedvezményezett ingatlantulajdonos magánérdekén kívül milyen problémára jelent megoldást a mobilgát. Lehetnek persze nyertesei is az ügynek: egy ingatlanszakértői becslés a 60003/1 számú – helyiek szerint évek óta lakatlan – ingatlant például teljes egészében kisajátítandónak tartja, és kisajátítási értékként 370 millió forintot határoz meg. Az ingatlan tulajdonosa a tulajdoni lap alapján Bódis Lajos XV. kerületi lakos, akinek jelentős vendéglátó-ipari érdekeltségei vannak.

Sajátos járulékos következménye lesz ugyanakkor a gátépítésnek, hogy a beépíteni tervezett 170 ezer köbméteres feltöltés révén legalább három hektár új, közvetlen vízparti terület jön létre. Ennek a tulajdonviszonyairól, illetve a terület hasznosításának a lehetőségeiről egyelőre semmit nem tudunk. Jelen állás szerint ugyanis úgy készül a part arculatát, jellegét radikálisan megváltoztató védmű, hogy nemcsak helyi szabályozási terv, de a Római jövőjére vonatkozó területfejlesztési koncepció sincs. Az pedig nyilvánvaló, hogy körvonalazott elképzelések híján könnyebben érvényesülnek az ad hoc-döntéseket eredményező részérdekek. Gát lesz tehát, de hogy milyen lesz mögötte a Római, azt egyelőre senki nem tudja.

Becker András – Erdélyi Katalin

(Fotók: Becker András)

 

  • A mobilgát vészes közelsége miatt végigfotóztam a Római-part régi üdülőit (hűlt helyét), csónakházakat, amelyek gyerekkoromban már álltak, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy a BMSK Zrt. 100% állami tulajdonú cég (felettese a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) birtokolja a Bíbic-től az elhagyott hatalmas területű ingatlanokig a part legalább 60 %-át. Így az állami ingatlanvagyon felértékelődése is indokolhatja a mobilgát megépítését!

  • Ányos László

    atlatszo.hu: Megerősitettem!