Nyilvános az összehasonlító elemzés, amely eldöntheti a Római-part sorsát

romaituntetes-gyerekes-1024x674

 

Kikerült a főváros honlapjára az a szakértői összehasonlító elemzés, amely alapján a fővárosi közgyűlés hamarosan dönteni fog a Római-part sorsáról. Bár az elemzés készítőinek pártatlanságával kapcsolatban vannak kétségek, az biztos, hogy a tanulmány a helyenként érezhető elfogultság dacára sem ad halálos fegyvert egyik álláspont híveinek kezébe sem. A politikusok igyekeznek a „bízzuk a szakértőkre”-fedezékbe vonulni, ám épp a szakértői elemzés alapján egyértelmű, hogy március végén politikai döntést fog hozni a fővárosi közgyűlés.

 

Atlatszo_800x600_1szKoszonet2017

 

Megjelent a főpolgármester által megrendelt tanulmány (PDF) (Összehasonlító szakértői értékelés a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi fejlesztésének kérdéseiről), amelyről úgy tartottak egy hete lakossági fórumot, hogy az anyagot sem előtte, sem ott helyben nem látta senki.

A dokumentumról referáló Nagy László anekdotákkal tarkított előadása sem adott alkalmat arra, hogy a teremben jelen lévő szakértők érdemben vitatkozhassanak a dolgozat konkrét állításaival. Holott a nyilvánosságra került dokumentumból jól látszik, hogy a legfontosabb állításokat néhány egyszerű dián is be lehetett volna mutatni.

A tanulmányt, amely eldönteni hivatott a Római-part sorsát, két geotechnikai mérnök jegyzi: dr. Móczár Balázs és dr. Farkas József. Móczár a BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékének docense, itt tanít professor emeritusként a másik szerző, Farkas József, a főpolgármester régi ismerőse.

Nem szerepel a szerzők között a harmadik mérnök a tanszékről, Nagy László korábbi tanszékvezető, dacára annak, hogy a lakossági fórumon ő képviselte a szerzőgárdát. Nagy mobilgátas elkötelezettsége közismert, a korábbi tanulmányok elkészítésében külső szakértőként részt is vett.

Más szakterületek (tájépítészet, városszociológia, ökológia sat) szakértőinek közreműködéséről nem tesz említést a dolgozat.

A dolgozat szerzői maguk is elismerik, hogy az elemzés komoly módszertani hiányosságokkal küzd. Például mert nincs súlyozás a az értékelés 60 szempontja között: „Valóban nem könnyű az embernek hatvan eltérő szempontot egyesítenie önmaga ítéletalkotásához” – utal a problémára a szöveg egyik talányos mondata.

Kétséges az is, hogy egy majdnem kész engedélyezési tervet össze lehet-e hasonlítani egy kidolgozatlan koncepcióval:

Kétségtelen tény, hogy a parti nyomvonal kidolgozottsága előrébb tart, mint az N-K (Nánási út-Királyok útja) nyomvonalé, (…) de véleményünk szerint ez nem jelenti a tartalmas összehasonlítás elvégezhetetlenségét.” Ez az alig burkoltan szubjektív értékelés a szövegben többször is visszatér. („Társadalmi hatás: Nehéz becsülni, felmérés nem áll rendelkezésre. (…) Sokszor úgy lehet érezni, mintha minden ellen tüntetnének…”)

Gombhoz a kabát

Az összehasonlító elemzés által vizsgált 60 szempont közül 41 kifejezetten műszaki-árvízvédelmi jellegű – vagyis a súlyozatlanság miatt dominálnak a technokrata, mérnöki szempontok. A tanulmány végkövetkeztetése ugyanakkor a műszaki megvalósíthatóság tekintetében egyértelmű: „Az árvízvédelem mind a parton, mind a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon műszakilag megvalósítható.”

Vagyis a szerzők a kompetenciájukba tartozó szakterületen döntetlenre hozzák ki az eredményt a versengő nyomvonalak között. Sajátos fordulat, hogy a dolgozat végén a szerzők mégis állást foglalnak a parti nyomvonal mellett, éppen azon szempontok alapján, amelyek nem tartoznak a mérnöki kompetenciába.

Korábbi cikkeink a mobilgátról

Tüntetés után, döntés előtt: mi várható a Rómain?

Tarlós megköszönheti a civileknek, hogy nem épített eddig gátat

Most kéne abbahagyni? A főpolgármester rugalmas elszakadása a római-parti mobilgát-koncepciótól

Súlyos kockázatokat hallgat el az Országos Vízügyi Főigazgatóság Római-parti jelentése

Zöld-díjat nyert az atlatszo.hu a Római-partról szóló cikksorozattal

Római-parti mobilgát: iszapbirkózás a közmeghallgatáson

“A mobilgát jó találmány, de nem a Rómaira való” – civilek az árvízvédelemről

Káosz a koncepcióban: árvízvédelmi tervek a Római-parton

Katasztrófát okozhat a Római-parti mobilgát – figyelmeztetésre sem lesz idő

Frissen alapított pályázó, összetákolt előterjesztés – így adták el a római-parti csónakházakat

Római-parti mobilgát: Szállodák, házak és lakóparkok a hullámtérben

Római-parti mobilgát: kinek áll érdekében?

 

Azon a bizonyos lakossági fórumon többen is felhívták a jelenlevő mérnökök és politikusok figyelmét, hogy amíg nincs a közösséggel egyetértésben kidolgozott fejlesztési koncepció a partról, addig eleve vakrepülés bármilyen árvízvédelmi mű megvalósítása.

Ezt mintha a szerzők maguk is éreznék, a szöveg többször is felhívja a figyelmet a „tudatos partépítés” szükségességére. Igaz, sokszor épp itt vált át lírába a mérnökök álláspontja:

„A terveket ki kell egészíteni kertépítészeti, part-rehabilitációs tervekkel”; „Ez a projekt nem egyszerűen fairtásról szól, hanem egy tudatos partépítésről”

És persze vannak a szakvéleményben  a túlérvelésből adódó vicces megállapítások is: például, hogy a parti nyomvonal esetén a Nánási-Királyok vonalon meg lehet szüntetni a földgátat, és a helyére bicikliutat építeni „csökkentve a parti kerékpározás veszélyeit”; „a Nánási út-Királyok útjánál nagyobb a természetbe való beavatkozás”; „[az N-K nyomvonal megvalósítása esetén] félő, hogy a fejlesztési pénzek a partot nem fogják elérni, konzerválódik a part állapota” vagy hogy „[a sok vita miatt] felértékelődnek azok a vélemények, amelyek folyamatosan egy irányba tartanak”.

A megbízott szakértő láthatóan beleadott apait-anyait, hogy meg tudjon felelni a megbízó nem túl burkolt álláspontjának, de a saját szűkebb szakterületén nem tudott elköteleződni a megrendelő által preferált parti nyomvonal mellett.

Az emlékezetes bős-nagymarosi vízlépcsőterv körüli küzdelemben is eljött egy pont, amikor az akkori pártállami vezetés próbálta a szakemberekre tolni a döntés felelősségét – valami nagyon hasonlót láthatunk most is, pedig ahogy azt a vitát, ezt is politikai döntés fogja lezárni.

Becker András

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Fehalo Faja

    2017. 03. 28.

    Hát, hogy finom legyek és nőies, qrvára felhúztam magam ma reggel. A tegnapi Városháza előtti tüntetés kapcsán hallottam egy beszélgetést a főpolgármesterrel.

    Az, hogy minősíthetetlen, lekezelő és lenéző stílusban nyilatkozott, már nem újdonság számomra.

    Az, hogy “ad hominem” érvelt, vagyis nem azzal foglalkozott, hogy amit a Duna parti nyomvonal ellenzői mondtak, az megállja-e a helyét, hanem azzal, hogy kik mondták (pszichológus, tájépítő, filmrendező, matematikus stb.), szintén nem újdonság.

    Azonban az, hogy a cikkben is linkelt összehasonlító tanulmányt lobogtatva a SZAKMÁ-ra hivatkozzon, és a Műegyetem és a Tudományos Akadémia nevét kiabálva söpörjön le minden ellenérvet, enyhén szólva is csúsztatás és felháborító!!!

    Elolvastam az összehasonlító tanulmányt, és az megállapítható volt belőle, hogy a két dr. Úriember arra azért ügyelt, hogy ne legyen túlzottan elfogult a Duna parti nyomvonal mellett. Tulajdonképpen semmi olyat nem írtak le, ami szakmailag alátámasztaná az egyik vagy a másik nyomvonal helyességét.

    Márcsak azért sem, mert mindkét dr. Úriembernek speciálisan GEOTECHNIKAI TERVEZÉSRE és GEOTECHNIKAI SZAKÉRTÉSre van jogosultsága. Jelen esetben ez a jogosultság azt jelenti, hogy ha adott a nyomvonal, és adott a mértékadó árvízszinthez meghatározott magasságú árvízvédelmi létesítmény (legyen az talaj anyagú gáttöltés vagy beton anyagú mobil fal), akkor ezeknek a létesítmények a geotechnikai tervezésében vehetnek részt:

    – vizsgálhatják az altalajt (kellően teherbíró-e)
    – megtervezhetik az alapozását
    – talaj anyagú töltés esetében javaslatot adhatnak a töltés anyagára (vízzáróság)
    – vizsgálhatják a töltésen esetlegesen átszivárgó vizek hatására az állékonyságát
    – vizsgálhatják víznyomásra az állékonyságot, stb.

    Vagyis sok mindent vizsgálhatnak a geotechnikai jogosultságukkal, MIUTÁN a szintén megfelelő jogosultsággal rendelkező vízgazdálkodási és vízépítési szakemberek kijelölték az árvízvédelmi védekezés nyomvonalát és a létesítmények magasságát. Egy dolgot nem tehet ez a két dr. Úriember, nem vizsgálhatja árvízvédelmi szempontból, hogy melyik nyomvonal alkalmasabb.

    Márpedig ezt tették, rányomták a Műegyetem pecsétjét, a főpolgármester pedig, aki magát szintén mérnöknek mondja, a SZAKMÁ-ra és a Műegyetem pecsétjére hivatkozva fog minden ellenérvet lesöpörni…