Áldoktor vezeti az országos zöldhatóságot

101_Tolnai Jánosné dr Szatmári Katalin

Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalin az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF), avagy az országos zöldhatóság főigazgatója, az ország első számú környezetügyi közigazgatási szervezetének vezetője. Az egykori SZDSZ-es politikust tavaly még a szakminiszter is kitüntette „közigazgatási tevékenysége elismeréseként”, miközben az általa vezetett hatóság kritikán aluli működése parlamenti interpellációk tucatját inspirálta, a főigazgatónak pedig még a doktori címe sem valódi, azt egy állovagrend kamuegyetemén szerezte.

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség – a  főfelügyelőség, ahogy szakmai körökben nevezik – működésével és a szervezet vezetőjének szakmai felkészültségével kapcsolatban az Átlátszónak nyilatkozó, korábban vagy jelenleg is a szakmában dolgozó megkérdezettek számos negatív tapasztalatról számoltak be. Több esetben felháborodással nyilatkoztak a többek által korábbi vállalkozásai miatt „Tüzépes Kati”-ként ismert, korábban az SZDSZ országos tanácsának és ügyvivő testületének tagjaként is megjelenő Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalin kinevezéséről, de a véleményét névvel senki nem vállalta.

Egy korábban a környezetvédelem területén is dolgozó korábbi párttársa úgy fogalmazott: „Amikor meghallottam, hogy kinevezték, teljesen megdöbbentem… azt hittem viccel valaki… én még azzal sem bíznám meg, hogy iratokat átvigyen az egyik szobából a másikba”. Ez a nyilatkozó hozzátette: „A környezetvédelem is nagy zsákmányszerző terület, ezért fontos hogy kulcsemberek legyenek ott. Ráadásul nagy uniós pénzeket lehet megszerezni a fejlesztési projektekben.” Több megkérdezett is úgy vélte, Tolnainét több politikai oldalról is védik az érintett pártokkal fennálló jó kapcsolata miatt.

Egy korábbi főfelügyelőségi dolgozó arról számolt be, hogy akkoriban ők úgy látták, Tolnainé teljesen váratlanul került a zöldhatósághoz: egyik napról a másikra ürítettek ki számára egy irodát, és senki nem tudta mi lesz a feladata, ahogy osztályvezetői kinevezéséről sem tudták melyik osztályhoz is tartozik. Egy barlangász kutatócsoport vezetője négy pert indított a főfelügyelőség ellen azt követően, hogy egy a Molnár János barlangnál bekövetkezett halálesetet követően őt és csapatát a főfelügyelőség kizárta a barlangból. Szerinte az országos hatóság egyáltalán nem vizsgálja érdemben az elsőfokú (regionális) környezeti hatóságok döntéseit, egyszerűen rábólint azokra.

Lefagyott a kvótakereskedelem

Molnár József, a szaktárca (KVVM) korábbi kabinetfőnöke, aki Tolnainét szintén még Pest megyei Tüzépes vállalkozó korából ismeri, azt állítja: a főfelügyelőség  megbénította a zöldgazdaság klímavédelemhez kötődő részét azzal, hogy közel egy éven át nem írta alá az ún. “kibocsátási egységeket”, miközben  a kvótaegységek világpiaci ára óriásit zuhant. A Magyarország által is aláírt Kiotói Megállapodás egyik fontos kiegészítő mechanizmusa az ún. Együttes Végrehajtás, amelynek révén adott országok más országokban finanszírozhatnak – Magyarországon is – kibocsátás csökkentési beruházásokat Cserébe az adott ország illetékes hatósága kibocsátási kvótákat hagy jóvá a beruházó cégnek, amit utóbbi értékesíthet.

Ezt a jóváhagyást mulasztotta el és halasztotta egyes esetekben több mint egy évig a főfelügyelőség. Szabó Imre országgyűlési képviselő (MSZP) ezt kérte számon a főfelügyelőséget is felügyelő vidékfejlesztési minisztertől „Miért bénult meg az országos Természetvédelmi és Környezetvédelmi Felügyelőség szakmai munkája” címmel benyújtott írásbeli kérdésében 2012 októberében. Ugyanezt kifogásolta Jávor Benedek (független, korábban LMP): „A kormányzati mulasztás következtében olyan beruházások, amelyek kormányzati támogatására és a keletkező kibocsátás csökkentési egységek, ERU-k átadására Magyarország a Letter of Approval, Jóváhagyó levélben foglalt kötelezettséget vállalt, megvalósítói nem kapják meg az őket jogszerűen megillető kibocsátási egységeket, annak ellenére, hogy a beruházást megvalósították, a kibocsátás csökkentési jelentést elkészítették és azt hitelesítették, és azt rendben benyújtották. A projektek kibocsátás csökkentési egységeinek jóváírását az OKTVF elutasítás vagy indoklás nélkül mulasztja el (vagyis a “döntés” ellen fellebbezni sem lehet). Mivel azóta jelentős áresés következett be, így a jogszerűtlen visszatartás miatt, még ha a késedelmes átadás utólag megtörténik is, a beruházót mindenképp jelentős kár érte.”

Horváth András Tibor szocialista képviselő a hulladékszállítások ellenőrzésének módját kifogásolta az országos zöldhatóság tevékenysége kapcsán, a szintén szocialista Baracskai József pedig írásbeli kérdést tett fel a vidékfejlesztési miniszternek azzal kapcsolatban, hogyan fordulhatott elő hogy az egyik regionális felügyelet élére annak idején Illés Zoltán államtitkár korábbi személyi titkárát, az általános iskolai tanár végzettségű Zay Andreát nevezték ki. Ez a felügyelőség ellenőrizte két héttel a gátszakadás előtt a MAL vörösiszaptározóját.

Az országos zöldhatóság súlyos működési zavarára utal, hogy a szervezet weboldala meglehetősen hiányos: az üvegzseb rovat és a zöldhatósági közlemények rovat csak 2010 tavaszáig  frissült, a hírek és a sajtóközlemények rovatok teljesen üresek. Az emisszió-kereskedelemmel kapcsolatos legutóbbi bejegyzés is másfél évvel ezelőtt íródott. Mindezek ellenére a főfelügyelőség megbízott főigazgatójának Fazekas Sándor tavaly március 15-én Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott.

Jogerős ítélet ellenére sem nyilvános a környezetszennyezők listája

2011. februárja, tehát több mint két éve húzódik egy közérdekű adatigényléses ügy, melyben első- és másodfokon is pert vesztett az országos zöldhatóság. Horn Gabriella újságíró azt szerette volna megtudni, hogy a 2010-es év során kikre szabott ki környezetvédelmi bírságot a hatóság, illetve ezek a bírságok milyen mértékűek voltak. A hatóság felügyeleti szerve, a Vidékfejlesztési Minisztérium két hónappal később reagált a kérésre, majd további két hónappal később elküldött egy nevek nélküli összesítést a kirótt bírságokról, illetve jelezte hogy a bírságok, és azok indoklása megtalálható egy központi online nyilvántartásban és a regionális hatóságok internetes oldalán. Ám ezek nem teljes listák, különös tekintettel a jogerős, másodfokú határozatokra, ezért volt szükség az adatkérésre.

Ezt követően az újságíró érdemi válasz hiányában a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet segítségével pert indított az adatok megszerzésére. A per során több, a bíróság által később elutasított érvre hivatkozott a hatóság: hogy nincsenek birtokában a kért adatok, hogy ésszerűtlen az adatkérés,  hogy azért nem adható ki a másodfokú környezetvédelmi bírságok listája az újságírónak, mert a közigazgatási eljárási törvény nem engedélyezi másolat készítését ezekről. Azt is állította a felügyelőség, hogy az újságíró az adatkéréssel visszaélésszerűen használta a tájékoztatáshoz való jogot, és hogy a kiszabott bírságokkal kapcsolatos dokumentumok egy részét anonimizálni kellene, s ez a munka ellehetetlenítenené a hatóság munkáját. A bíróságot mindez nem hatotta meg és az újságíró javára ítélt, ám a főfelügyelőség a jogerős ítélet után sem adta ki a környezetszennyezők listáját. Az ügyben jelenleg végrehajtás folyik.

Az országos zöldhatóság működési zavarairól írt a HVG is, a múlt heti cikk szerint sorozatos személycserék, szabálytalanságok jellemzik a szervezet működését, gondok vannak a határozatok közzétételével, és az engedélyért a hatósághoz fordulók iratbetekintési jogának gyakorlását is korlátozzák. A kormányváltás óta az ott dolgozó szakemberek nagy részét lecserélték, Tolnainé is negyedik vezetője a hatóságnak  2010 óta. Gyakori a  hatóság működésébe történő „felsőbb beavatkozás”:  két évvel ezelőtt Illés környezetügyekért felelős államtitkár írásban igazította el a megbízott főigazgatót, hogyan járjon el egy négymillió eurónyi uniós pénzből finanszírozott terv engedélyezésekor.

2012. áprilisában Oláh Lajos független (korábban MSZP-s) országgyűlési képviselő  a következő kérdést intézte a vidékfejlesztési miniszterhez, hivatkozva a közszolgálati tisztségviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletre: „Megfelelnek-e a környezetvédelmi felügyelőségek és a nemzeti park igazgatóságok munkatársainak végzettségei a kormányrendeletnek?” A képviselő az Aggteleki Nemzeti Park élére a 2010-es kormányváltás után pályáztatás nélkül kinevezett Veress Balázs végzettsége kapcsán interpellált: az igazgató alapdiplomáját a Miskolci Bölcsész Egyesület adta ki, ami a kinevezés jogosságát megkérdőjelező képviselő szerint nem akkreditált intézmény.

Válaszában Fazekas miniszter a pályáztatást „álságos, visszaélésekre alkalmat adó” procedúrának nevezte, és leszögezte azt is, hogy szerinte „a felügyelőségek és nemzeti park igazgatóságok valamennyi munkatársa magas szintű képzettséggel rendelkezik, a szakterületére és feladatára nézve felelős beosztásban tevékenykedik, és nincs köztük olyan személy, aki a rendelet szerint nem tölthetné be az állását”.

Baloldali állovagok kamuegyetemének doktora

Valamennyi új munkatársnak nem néztünk utána, de Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalin iskolai végzettsége mindenképpen rendhagyónak tekinthető ezen a pályán. Egyetlen nyilvánosan elérhető önéletrajza szerint középfokú és felsőfokú kereskedelmi képesítést szerzett, valamint díszdoktori oklevelet a Pro Deo University nevű szervezettől. Minden bizonnyal ez az oklevél a néhány éve a Tolnainé által jegyzett cégek irataiban is megjelenő doktori cím alapja, ám Magyarországon a „dr. h. c.” (és nem pedig a „dr.”) rövidítést is csak az használhatja jogszerűen a személyi igazolványában 1994 óta, aki ezt a címet akkreditált felsőoktatási intézménytől kapta.

Márpedig a Pro Deo University nem ilyen felsőoktatási intézmény, de még az is kétséges, hogy felsőoktatási intézménynek lehet-e tekinteni egyáltalán. Az intézmény honlapjai (itt és itt) szerint „a múlt század hetvenes évei elején alapította egyházi egyetemként a New York-i Ortodox Egyház”, ám a „magyarországi intézeten” kívül semmi nyoma nincsen ilyen nevű egyetemnek az interneten, sem az Egyesült Államokban, sem másutt. A magyarországi intézményt fenntartó Pro Deo State University Közép-Európai Tudományos Alapítvány a civil szervezetek névjegyzéke szerint 2012-es bejegyzésű, a kuratórium elnöke Kertész-Bakos Ferenc. A prodeosu.org-ot a domain-adatbázisok tanúsága szerint 2005-ben jegyezte be Popper Ádám, míg a pdsu.eu szintén 2012-es bejegyzésű.

A különleges oktatási intézmény fenntartója az előbbi honlap szerint a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége nevű szervezet, amely a honlapján olvasható önbemutatása szerint „közel ezer éves, világszerte elismert történelmi, nemzetközi lovagrend, amelynek legújabbkori bejegyzése az USA-ban New York Államban van”. Ehhez képest a rendnek megintcsak nincs semmi más nyoma az interneten, a honlapját szintén Popper Ádám jegyezte be 2005-ben. A honlap szerint a lovagrend élén „Nagymester áll, aki jelenleg a portugál  Prince José Manuel Costa da Veiga Cosmelli, helyettese az altábornagyi rangú magyar Prof. Popper György Gróf, aki egyben a  Rendi Szövetségen belüli Szuverén Ciprusi Rend ügyvezető nagykancellárja”.

A Pro-Deo State University imázsvideója

Az Index.hu 2009-es cikke szerint a magát önálló államnak tekintő és saját kormánnyal rendelkező Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségeinek Szövetségének száz magyar lovagja között több országgyűlési és fővárosi szocialista felbukkant, már évekkel ezelőtt lovag lett Bárándy Gergely, a párt országos etikai biztosságának tagja és Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármester is. A lovagrendet egy rivális hazai lovagrend nyilvánosan is baloldali kötödéssel vádolta meg, miután a máltaiak vallásos ágának legmagasabb kitüntetését, a „Lovagi Nagykeresztet” adományozta Gyurcsány Ferencnek és Szili Katalinnak.

A Magyar Királyi Szent László Lovagrend körlevele szerint Popper György 1990 előtt „marxista-leninista egyetemet” végzett, és a minisztertanács protokollfőnöke volt. A rend száz lovagja között pedig Hunvald mellett ott van még egy egész sor baloldali politikus Bárándy Gergelytől Danielisz Bélán keresztül Schmuck Andorig. „A rendben erős vonalat képeznek a biztonsági cégek tulajdonosai. Maga a miniszterelnök, Popper György a Nemzetközi Testőr- és Biztonsági Szolgálatok Szövetségének (IBSSA) elnöke, a lovagok között van Lasz György, az In-Kal Security vezetője és Elek István, az Escort Védelmi Szolgálat, a Top Cop Security és az NBI Security vezérigazgatója is” – írta az Index 2009-ben.

Némi Google-kereséssel kideríthető, hogy a Tolnainéhoz hasonló Pro-Deós díszdoktorok listája szintén illusztris társaság. Az állovagrend által jegyzett kamuegyetemen szerezte doktori címét mások mellett Dr. Lázár László alias VV Laci, Dr. Gyenes Levente gyömrői polgármester, Dr. Vida János exrendőr, biztonsági vállalkozó, a TiniGuard szolgáltatás megalapítója, Dr. Albino Malungo, Angola Dél-Koreába akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, egész sor harcművész, sőt még Dr. Elek István, Monaco tiszteletbeli konzulja, a Diplomata Magazin tulajdonosa, az ATV résztulajdonosa is. Az álegyetem honlapján dékáni ügyvivőként nemrégiben még az a Lengyel Zoltán korábbi fideszes, majd MDF-es országgyűlési képviselő szerepelt, aki 2007-ben összeverekedett az igazoltató rendőrökkel, ezért később felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

A Heti Válasz 2009-es írása szerint a kamulovagrendre a magyar titkosszolgálat is felfigyelt, mert „olyan személyi körről van szó, melynek számos, amai MSZP-hez kötődő tagja a szocializmus kiszolgálója volt, s diplomáciai ismereteit a KGB által felügyelt moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerezte. Megtaláljuk őket a szocialisták gazdasági holdudvarában, egyes baloldali orgánumok mögött, biztonságtechnikai, illetve magánnyomozó cégek közelében. Közös jellemzőjük a hangzatos címek, a történelmi látszatot kölcsönző maskarák és a kétes nemzetközi ügyek iránti vonzalom”.

Nos a jelek szerint mindez ma már nem csak a baloldal privilégiuma, a jobboldali Fidesz-kormány alatt is vezethet országos zöldhatóságot egy állovagrend kamuegyetemének doktora. Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalint emailben és telefonon is kerestük a szakmai önéletrajzát kérve, de elérhetetlennek bizonyult számunkra.

Horn Gabriella – Bodoky Tamás