Bezárás
Cikkek

Ő a Fidesz Baja Ferije? Tombor András az online médiába tart

Régi politikai háttérmotoros szerezne tulajdont a mérsékelt konzervatív fiatalok fórumaként számon tartott Mandiner portálban. Tombor András, az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója formálisan régóta nem része a politikai életnek, de befolyása nem elhanyagolható. Éppen ezért tűnik nehezen elképzelhetőnek a hivatalos magyarázat, miszerint a tervezett bevásárlással kizárólag az általa alapított konzervatív elitképző Mathias Corvinus Collegiumnak akar felületet biztosítani.

A Multireklám közterületi reklámcégétől startolt, jelenleg a legjobban teljesítő kockázati tőkealap-kihelyező Morando Zrt.-ben közvetett résztulajdonos, az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságát erősíti, s elnököl a Tokaj-Hegyalja Fejlesztési Tanácsban – ez Tombor András üzleti névjegye. A politikabefolyásoló szerep érdekesebb: az első Orbán-kormány idején a kormányfő biztonságpolitikai főtanácsadója volt, de a szélesebb nyilvánosságban csak később vetette észre magát, mint egy 2006-os állítólagos Orbán-ellenes konzervatív puccs, illetve a Dávid Ibolya-féle MDF-vezetés elleni nagyon is valóságos puccs egyik részese.

Újabban arról szólnak a hírek, hogy a Mandiner tőkeemelésével beszáll a médiaüzletbe. Nem teljesen egyértelmű azonban, hogy a reménybeli befektető képvisel-e mást is saját személyén kívül – éppen akkor, amikor a jobbos sajtó, az Orbán-Simicska viaskodás, illetve a Habony-Vajna-közeli közmédia-biturbó tervei nyomán felbolydult méhkashoz hasonlít.

A 2006-os Gyurcsány-győzelem után állítólag szövetkező nagytőkéseknek-értelmiségieknek a jelek szerint mára megbocsájtott a hatalom. Spéder Zoltán, az OTP Bank egykori második embere például, akit a takarékszövetkezet-államosítás szellemi atyjának tartanak, az FHB Bankban lévő tekintélyes pakettje révén tízmilliárdos magánvagyonnal rendelkezik, főképp az online-piacon érdekelt – egyebek mellett az Indexet is magába foglaló – befolyásos médiabirodalom ura, Stumpf István volt kancelláriaminiszter jelenleg alkotmánybíró, Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója nemrég tett hűségesküt Orbánnak, miszerint a kormányfő „politikai krédója a bátorság”.

A csapat egykori megfontolásainak ismerői Tombort is köztük említi, bár e forrásunk szerint a puccs kifejezés erős túlzás az akkori szervezkedésre, szerintük pusztán hazafias – és befektetéseik feletti – aggodalomról volt szó a Fidesz által másodjára is elvesztett választások miatt, az idő azonban Orbánt igazolta, s ezt ma már a jobbos mágnások is elismerik.

Tombor annak idején annyival volt pechesebb társainál, hogy az Orbán-elleni szervezkedés vihara után belekeveredett az emlékezetes, pereket és büntetőeljárásokat eredményező UD-botrányba is. A két egykori III/III-as tiszt által alapított UD Zrt. nevű biztonsági cég akkori társtulajdonosa, Tóth János egy 2008-ban nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés szerint azzal hívta föl Csányi Sándort, az UD-t foglalkoztató OTP Bank első emberét, hogy – ki tudja, miért amúgy – jelentsen neki egy, az OTP-t formálisan nem is érintő ajánlatot, és Csányi tanácsát kérje, elfogadják-e. Tóth akkori közlése szerint Tombor kereste meg cégüket azzal, hogy az éppen tisztújítás előtt álló MDF-ben ő Dávid Ibolya kihívójának dolgozik. A politikai bennfentesek máig vitatják a puccs célját: a szövetkezők, miként 2006-ban, konzervatív ellen-Fideszt vagy ellenkezőleg: a dávidi vezetésnél Orbánhoz lojálisabb pártot terveztek.

Szokás szerint mindenki tagadott mindent, de azt máig nem tudni, mi érdeke lett volna Tóthnak ezzel a „mesével” kábítani Csányit. Ráadásul úgy, hogy tudnia kellett – alighanem tudta is: a felvételen becenéven, Andrisnak nevezi Tombort -, hogy a sztori percek alatt csekkolható, hiszen Tombor és a bankár között is volt kapcsolat: a volt főtanácsadó Csányi érdekeltségének adta el a Multireklámot.

Ha viszont mégis puhatolózott Tombor az UD-nél, az egy nemrég leköszönt biztonsági főtanácsadóhoz méltatlan elővigyázatlanság lett volna: az UD-ről tudható volt, utóbb, a botrány kapcsán nyilvánvalóvá is vált, hogy nem csak Csányihoz, de az akkor ellenzékben lévő Fidesz nemzetbiztonsági szakpolitikusaihoz, Kövér Lászlóhoz és Demeter Ervinhez is be voltak kötve. Márpedig a formálisan szövetséges MDF-beli hatalomátvétel aligha az, amire Kövérék nem figyelnek oda.

A Tomborral akkor együtt mozgó, egykori HÖOK-vezető Almássy egyebekben is érdekes politikai figura: 1999-ben a Jobbik szellemi előde, a Jobboldali Ifjúsági Közösség alapításánál bábáskodott, jelenleg pedig a BKK Közút Zrt.-t vezeti és az FTC jégkorong szakosztályában elnököl.

Tombor a Fidesz egy másik, meghatározó háttércsapatával már korábban alaposan összerúgta a port. A Multireklám-üzlettel Tombor veszélyes területre merészkedett: Simicska Lajos közterületi reklámos territóriumába. Úgy tudni, az ereje teljében lévő főoligarcha szemet is vetett a cégre, közvetítőt küldött Tomborhoz, akinek fenyegetésként is értelmezhetőnek tűnt az ajánlat, miszerint Simicska átvenné a céget. A részvények ezek után kerültek a Csányi féle Bonitás 2000-hez: Tombornak állítólag nem jött be Simicskáék keresetlen üzleti stílusa.

A közelmúltban fordult a kocka: a HVG tavalyi elemzése például éppenséggel Tombort említette, mint az egyik lehetséges utódot a pártközeli háttérmacheri poszton. Erre főképp informális szerepe utal: Tombor ma Lázár János kancelláriaminiszter egyik fő bizalmasa, igaz, formális közigazgatási szerepe nincsen.

Az Index minapi, a harmadik Fidesz-kormány külpolitikai stratégiáját elemző írása ugyanakkor őt és a fivérét, a Mikola István államtitkár kabinetfőnökeként tevékenykedő Tombor Bálintot a kormányzat moszkvabarát szárnyához sorolja. Amennyiben az értékelés valós, Tombor kiváló fedésben lobbizik: nemzetközi közgazdaságtant hallgatott a Johns Hopkins egyetemen az USA-ban mások mellett Charles Gati tanítványaként, s az MCC előadói között is felülreprezentáltak az angolszász országok tudósai. Kormányberkekben ugyanakkor emlékeztetnek: a tokaji borok hagyományos felvevőpiaca Oroszország és a FÁK államai – amennyiben az állami borászcég uniós élelmiszerembargó idején ezt a piacot szeretné visszatornázni, valóban szükséges lehet némi keleti elkötelezettségre.

„Pont mint Baja Ferenc a szociknál: mindig a háttérben marad, de rálát a legfontosabb dolgokra” – jellemezte Tombort egy kormányközeli forrásunk. Fő erénye az egyeztetés, például a korábban egymásnak feszülő Csányi és Lázár, illetve Lázár és Tarlós István főpolgármester környezete között.

A valaha nagybefolyású, régi vágású holdudvaroncok közül egyet mindenesetre már bizonyosan beelőzött: az egykor még Orbán feleségével, Lévai Anikóval üzletelő volt párizsi magyar nagykövet Kékessy Dezsőt – akinek valahai nagy befolyása a Tokaj-hegyaljai borászügyekre minimumra csökkent információink szerint. Ráadásul az üzletei sem pörögnek úgy, mint egykor, amikor például az Élet és Irodalom tokaji riportsorozatából elhíresült „nemtaggyűlésen” maga Orbán mondta, hogy „ne mi nyerjük a legtöbbet”.

Az Orbánnak érzelmileg a labdarúgáshoz hasonlatosan fontos területen Tombor jelenleg teljhatalommal rendelkezik, küldetése, hogy luxusmárkává tegye a tokaji bort. Ezen van még mit dolgozni még akkor is, ha az állam 3 milliárdot szán brandépítésre, a Tokaj Kereskedőház 2013 mérlege ugyanis félmilliárdos, az egy évvel korábbi pedig 2,6 milliárdos veszteséget mutatott.

A saját cégek sem pörögnek igazán, még a Morando is veszteséges volt 2013-ban, s a Morando-tulajdonos Tombor-cég, az Emptio Investment is. Morando-tulajdonos még közvetve a kormányközeli agytröszt Századvég szellemi köréhez tartozó Herbst Árpád gödöllői egyetemi tanár, illetve a történetesen az Almássyt is foglalkoztató BKK megbízott informatikai főnöke, Jutasi Zoltán, aki amúgy korábban szintén dolgoztatta az UD-t: az akkoriban általa vezetett KÉSZ Zrt.-nél saját volt középvezetői dolgainak nézetett utána.

A Morando egyébként sikeres alapkihelyező volt, a HVG 2013. augusztusi közlése szerint akkor már 5,5 milliárd forintot folyósított 15 kis- és középvállalatnak, s további egymilliárdról folytattak ígéretes tárgyalásokat, honlapjuk közlése szerint ma már csak portfoliókezelést végeznek, a kihelyezés 2013 végén lezárult.

A Mandinerbe mindenesetre aligha kell milliárdokat ölni: a kiadó kft kétmillió forint jegyzett tőkéjű cég, amely 37 millió forintos árbevétel mellett négymilliós veszteséget produkált 2013-ban, az alkalmazottak létszáma 3 fő. Jobban teljesít ugyanakkor – a 7,7 milliós nyeresége egy az egyben osztalékba fordult 2013-ban – a Mandiner 30 százalékos tulajdonosa, a Vármegye Média Kft., amelyről 2012-ben megjelent: e cég üzemelteti a miniszterelnök honlapját (a szerződés 2013-ban kifutott, jelenleg állami-önkormányzati megbízásuk nincsen, tájékoztattak a cégnél).

Szerettük volna tudni, miért nem a Vármegye emel tőkét a Mandinerben – csak hogy „házon belül” maradjon a befolyás. Balogh Ákos Gergely, a Vármegye tulajdonosa és a Mandiner főszerkesztője azt válaszolta, hogy a cég mikrovállalkozás, amelynek kereteit messze meghaladja az ilyen nagyságrendű befektetés. Ezt egyébként Balogh 60-120 millió forint körüli összegre taksálja, hozzátéve: korábban évente dinamikusan, akár száz százalékkal is nőtt a Mandiner árbevétele, megragadt azonban az évi 35-40 millió forintos szinten, a továbblépéshez szükséges a tőkebevonás.

A napi 25-50 ezres egyedi látogatottságú, alapvetően véleményalapú tartalmakat közlő oldalnak és a köré szerveződő értelmiségi társaságnak éppenséggel a jobbos sajtóban szinte unikumnak számító függetlensége, adott esetben kormánykritikus következetessége volt a szexepilje. „A mai huszonévesek szabadok” – ezzel támasztották alá Tombor környezetében, hogy a tanácsadó-üzletember nem akar rátenyerelni a stábra, ellenkezőleg, mennyire tiszteli a mandineres csapat függetlenségét.

Tombor maga saját korábbi közlését erősítette meg az Átlátszónak: az MCC-nek, hallgatóinak és előadóinak keres felületet elsősorban, ráadásul a tervezett üzletet még nem kötötték meg, az ígéretes tárgyalások szakaszában tartanak. Balogh is bízik az együttműködésben, mint közölte, az MCC-vel régóta együttműködnek, Tombort is egy kolozsvári MCC-rendezvényről ismeri. A tárgyalások csaknem egy éve tartanak közöttük, a jobbos sajtó változásai később kezdődtek – cáfolja Balogh a felvetést, hogy a tervezett ügylet az aktuális átalakulás része volna.

Amúgy a profilt szerinte nem befolyásolja a szakkollégiummal való majdani szorosabb együttműködés, a mandineresek jelenleg is szívesen dolgoznak alig huszonéves egyetemistákkal – most is van MCC-s, illetve a Rajk László Szakkollégiumból, a Jezsuita Roma Szakkollégiumból gyakornokaik, munkatársaik -, generációs szakadék sincsen a törzsgárdával: a mandineresek átlagéletkora bőven harminc alatt van.

Rádi Antónia

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom