“Nagyon jó vagyok” – Kálomista Gábor és az állam pénze

kalomista_gabor1

A Kálomista házaspár által tulajdonolt filmes és médiavállalkozások számításaink szerint több mint négymilliárd forint támogatásra és megrendelésre tettek szert különböző állami intézmények révén 1998 óta, főleg a Magyar Mozgókép Közalapítvány – Magyar Nemzeti Filmalap, a Duna TV – MTVA, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület – Médiatanács irányából. Több mint egymilliárd forintról a 2010-es kormányváltás óta született döntés. A magyar filmiparba ölt közpénzekről szóló cikksorozatunk nem lenne teljes a sikerember pályaképe nélkül.

Számos állami pénzosztó szervezet vezetőjével épített ki szoros, baráti kapcsolatokat Kálomista Gábor, aki húsz éve sofőrként kezdte a Duna Televíziónál. Ma már több mint két évtizedes barátság fűzi Szalai Annamáriához, aki előbb az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fideszes delegáltja volt, majd a Médiatanács elnöke lett. Barátjának tekinti Andy Vajnát, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztost, a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) teljhatalmú urát. Több éves ismeretség köti Böröcz Istvánhoz, a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójához, és Gazsó L. Ferenchez, az MTVA vezérigazgató-helyetteséhez. Továbbá nagyon jóban van Vincze Lászlóval, aki a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) finanszírozási igazgatójáként a milliárdos adóssághegyet felhalmozó intézmény erős emberei közé tartozott.

Érdekeltségein keresztül Kálomista az ORTT-nél, a Médiatanácsnál, az MMKA-nál és az MNF-nél is a legtámogatottabb producerekek egyike, az MTVA-nak pedig az egyik legnagyobb alvállalkozójává vált. A közpénzmilliárdokból a Kálomista-érdekeltségek több mint húsz mozifilmet és öt tévésorozatot készítettek. A 2010-es kormányváltás után főhősünk mezei támogatottból maga is a közpénzekről döntő elit tagjává lépett elő: 2011 decemberében a Thália Színház menedzserigazgatójává nevezték ki, egy hónappal később pedig megkapta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Kulturális Fesztiválok Kollégiumának vezetői posztját is.

Portrécikkünkben annak járunk utána, honnan indult, és hogyan jutott ilyen magasra Kálomista Gábor. Ennek érdekében az elmúlt hónapok során rengeteg közadatot igényeltünk a fent említett intézményektől, és számos háttérbeszélgetést folytattunk le az MMKA-hoz közel álló források, a filmes ügyekben jártas döntéshozók, és a producert évek óta ismerő rendezők, producerek körében, akik szinte mindannyian nevük elhallgatását kérték. Kálomista Gáborral mintegy kétórás személyes interjút készítettünk, amelynek során produceri pályájáról, a pénzosztó szervezetekkel és a politikával való kapcsolatairól faggattuk.

A szőlőtőke mellől

A gyökerek Gyöngyösig nyúlnak vissza, Kálomista itt született 1964-ben egy szénbánya-igazgató gyermekeként. Ahogyan ő maga mesélte több mint tíz éve Gazsó L. Ferencnek, fiatalkora igen kellemes volt, jó körülmények között éltek, “a jól eleresztett ifjak” közé tartozott. Bár apja őt is a bányász-pályára szánta, inkább a mezőgazdaság felé fordult: előbb a gyöngyösi agrárfőiskolán tanult, majd bekerült a kővágőörsi Béke Termelőszövetkezetbe, mint kertészeti ágazatvezető. Filmes karrierje is innen, a Káli-medencéből indult, itt ismerte meg Sára Sándort és családját, akik később bevitték a Duna televízióhoz.

Több egymástól független forrásunk ezt úgy mesélte, hogy az ifjú Kálomista füvet nyírt Sáráéknál, akik felfigyeltek a fiú szorgalmára, de főhősünk másként emlékszik: az Átlátszónak adott interjúban azt mondta, hogy Sáráéknál nem füvet nyírt, hanem szőlőt segített telepíteni. A Duna Televízióhoz Sára Sándor fia, Balázs vitte be 1993-ban, ekkor 29 éves volt. A tévénél sofőrként kezdte, majd egészen a gyártásvezető posztig jutott, és 1995-ben tovább is lépett: megalapította a Megafilm Kft.-t, és nem sokkal később pedig már Tímár Péter filmrendezővel dolgozott élete első nagyjátékfilmjén, a Zimmer Ferin.

Az első filmre fordított több mint százmillió forint eredete azóta is homályos, a filmes világban többféle pletyka is kering arról, hogy kik dobhatták össze a pénzt és mi célból. Erre vonatkozó kérdésünkre Kálomista azt mondta, hogy “nagyon sok ember szállt be pénzzel: volt olyan aki befektetési, volt aki baráti, és volt aki szponzorációs alapon”, a főszponzor a Royal Sped volt. A Zimmer Feri rögtön elsőre nagy dobásnak bizonyult, a közönség imádta, a film a hazai viszonyok közt magas, majdnem 200 ezres nézőszámot hozott, Kálomista pedig azóta szinte minden évben megcsinál egy új filmet.

“Nem kentem”

A 2010-es kormányváltásig a Kálomista-filmek egyik fő szponzora a tavaly kormányhatározattal megszüntetett állami filmfinanszírozó szervezet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) volt, ahol a Megafilm kiemelkedő eredménnyel zárt a közpénzvadászat terén: 23 filmalkotással összefüggésben összesen 1,1 milliárd forint állami támogatást hívott le az MMKA nyilvános adatai szerint (az MMKA által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokat itt böngészheti át). A producer felesége, Kálomista Zsuzsanna egy másik céggel, a Hungaricom Kft.-vel pályázott ugyanoda, ez a cég filmforgalmazásra, külföldi filmfesztiválokon való részvételre 391 millió forintot kapott. Ez így összesen mintegy másfél milliárd forint: a Kálomista házaspár érdekeltségei úgy voltak toplistás támogatottak az MKKA-nál, hogy közben főhősünk folyamatosan kritizálta a közalapítványt, például a támogatott filmek alacsony nézőszáma miatt.

Forrásaink szerint az MMKA-nál Vincze László finanszírozási igazgató volt a támogatási döntések kulcsfigurája, amit Kálomista Gábor is megerősített számunkra: „az MMKA-nál Vincze egy olyan ember volt, aki ha azt akarta hogy egy film elkészüljön, akkor az el is készült”. Az iparági pletykát, miszerint kifejezetten jó viszonyt ápolt Vinczével, a producer megerősítette számunkra, ám úgy vélte hogy ez nem játszott szerepet abban, hogy ő volt a legtámogatottabb producerek egyike. “Tegye fel konkrétan a kérdést, hogy kentem-e Vincze Lászlót. Nem kentem.” – szögezte le.

A Hungaricom a filmforgalmazás mellett a magyar filmek nemzetközi népszerűsítésére, fesztiválokon való jelenlétre (American Film Market, Berlini filmfesztivál, Berlini filmvásár, Cannes) is kapott pénzt, ez nem normatív támogatás volt, a cégnek az MMKA kuratóriuma ítélt meg ilyen célokra összesen 77,5 millió forintot. Méghozzá egy olyan területen, ahol állami, sőt saját tulajdonú cége is tevékenykedett, az MMKA által alapított Magyar Filmunió. Kálomista Gábor ennek ellenére azt nyilatkozta, hogy “a Hungaricom az egyetlen esélye a magyar filmeknek, hogy külföldön is elérhetőek legyenek”.

A Megafilm az MMKA-s támogatásokból főleg közönségfilmeket gyártott. A Filmtörvény 2008-as módosítása óta azonban az állami támogatás feltétele valamiféle kulturális érték felmutatása a műalkotásban. “Sokkal többet nyert, mint akik kulturális értékeket csináltak. Jancsó remekműveit húsz év múlva is nézni fogják, a Csak szexet meg nem biztos” – lamentált lapunknak egy neve elhallgatását kérő filmproducer. Kálomista Gábor szerint viszont a Megafilm a legtöbb nemzetközi díjat nyert magyar produceri iroda – állítja ezt annak ellenére, hogy a Filmunió adatai szerint egyedül a Vakvagányok tudott nyerni „A kategóriás” filmfesztiválon, tizenkét évvel ezelőtt. A film a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál FIPRESCI-díját hozta el. A közpénzekkel kevésbé megtámogatott Inforg Stúdió Kft., vagy a Print KMH ugyanennyi idő alatt öt-hat díjat hozott el ugyanezekről a fesztiválokról.

A Megafilm által gyártott filmek népszerűsége a közönség körében egyébként hullámzó, voltak nagy bukások (A rózsa vére), voltak 30-50 ezer körüli nézőszámot hozó alkotások (A herceg haladéka, Zuhanórepülés, Buhera Mátrix) ahogy 100 ezer felettiek is (Tibor vagyok, de hódítani akarok, Ámbár tanár úr, 6:3, avagy játsz újra Tutti, Kaméleon) A Megafilm által bemutatott 23 mozifilmből Andy Vajna mércéjével mérve igazi siker egyedül a Valami Amerika volt, ennek a filmnek a nézettsége meghaladta a félmillió főt. A Csak szex és más semmi  400 ezres nézőszámot hozott.

Az MMKA 2006-2010 közötti filmtámogatási gyakorlatának visszásságait 2011-ben lesújtó eredménnyel vizsgálta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI). A hivatal 1,1 milliárd forintnyi támogatás megítélését és felhasználását vizsgálta, és bár a magáncégek között a Megafilm volt az egyik legtámogatottabb ebben az időszakban, a cég pályázatai mégis teljesen kimaradtak a vizsgálati szórásból – ráadásul úgy, hogy a Megafilmnek a KEHI által ellenőrzött támogatástípusok szinte mindegyikében volt nyertes pályázata. A KEHI illetékese arra a kérdésünkre, hogy hogy maradhatott ki teljesen a Megafilm a vizsgálatból, azt közölte: “az Ön által említett gazdasági társaság pályázatai mellett további 2957 pályázat sem került kiválasztásra, tekintettel arra, hogy a rétegen belüli kiválasztás az ellenőrzési szakmai szabályoknak megfelelően véletlenszerűen történt.”

Mint korábban már beszámoltunk róla, az MMKA 2006-2010-es adatai szerint a közalapítvány visszatérítendő támogatásokból származó követelése a Megafilm felé 98,65 millió forint volt, és ezek közül semmit nem fizetett vissza határidőre a Kálomista-cég. A producer ezt kikéri magának:  “Ilyen nincs, hogy egyáltalán nem törlesztettünk. Készpénzben fizettünk vissza pénzeket. Visszautaltunk, van róla bankszámlakivonatunk” – magyarázta. Az MMKA-tól kikért szerződés (PDF) tanúsága szerint viszont a Megafilm visszatérítendő támogatásokból eredő tartozása 108 millió forint volt, amit a normatív támogatási igényekkel való összevezetéssel rendeztek a felek.

“Nagyon jó vagyok”

Az MMKA mellett a Kálomista-cégek másik állami pénzforrása a 2010-es kormányváltásig az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) volt. A producer ide a Rethimno Kft.-vel pályázott, 2000-ben ez a cég 38 nyertes pályázattal az ORTT favoritja volt. Hogy a Rethimo Kft. összesen mennyi pénzt kapott, azt nem lehet tudni, erre vonatkozó adatot nem találtunk, és Kálomistáékat is hiába kérdeztük, írásban csak annyit közöltek, hogy “nem áll rendelkezésünkre adat”.  Az ORTT-t a Mega Film Kft. és Kálomista másik érdekeltsége, a Megafilm Service Kft. is megcélozta, hasonló eredménnyel: az Átlátszó közérdekű adatigényléssel kikérte az ORTT és a Médiatanács döntései alapján a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (korábban Műsorszolgáltatási Alap) forrásai terhére folyósított állami támogatásokat, és eszerint a Kálomista-érdeltségek 647 millió forintot kaptak az ORTT-től (támogatások, XLS).

Kálomista Gábor arra a kérdésünkre, hogy mit gondol, mi lehetett az oka annak, hogy az MMKA mellett az ORTT-nél is a legtámogatottabb producerek egyike volt, csak annyit válaszolt, hogy “nagyon jó vagyok”. “Nem ápoltam jó kapcsolatot sem az ORTT szocialista elnökével, sem a tagjával. Pályáztunk, és ezeken a pályázatokon nyertünk, mint ahogy más. Engem baloldali elhajlással vádolni barokkos túlzásnak tartom” – közölte Kálomista, arról viszont nem tett említést, hogy ennek a támogatásnak majdnem a felét nem a szocialista érában ítélték meg a Megafilmnek, hanem az első Fidesz-kormány regnálásának idején.


Kálomista Gábor állami kitüntetést vesz át 2012. március 15-én
 

Az ORTT 1997-2004 közötti működését, gazdálkodását 2005-ben vizsgálta (PDF) az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A jelentésből kiderül, hogy a Megafilm Kft. az úgynevezett 8 filmes pályázatára 3 filmmel pályázott, a cégnek nyújtott támogatások pedig mindhárom esetben eltértek a pályázati kiírástól. Egy filmalkotás elkészítéséhez maximum 25 millió forintot ítélhettek volna meg, ehhez képest a Megafilm ennek az összegnek a dupláját kapta ezekre a filmekre. A pályázatokról az ORTT politikai pártok által delegált testületi tagjai döntöttek egy előzetes bírálóbizottsági ajánlás után.

Az ORTT-ben Kálomistának két ismerőse volt: az egyik Szalai Annamária, a Fidesz által delegált testületi tag, a másik pedig Vitézy László rendező, aki esetenként bírálóbizottsági tag, esetenként bírálóbizottsági elnök volt. Vitézyvel két tévéfilmet is forgatott Kálomista, a 2007-as A Hortobágy legendáját 110 millió forinttal, a 2011-es Égi Madár című filmet pedig 80 millió forinttal támogatta az ORTT. A Médiahatóság jelenlegi elnöke, Szalai Annamária 2004-ben lett az ORTT fideszes delegáltja, Kálomista Gábort viszont sokkal régebbről ismeri: 1985-ben ismerkedtek meg Zalaegerszegen, ahol Szalai egy kulturális intézményt vezetett, amelyben Kálomista egy másik barátja, a néhai Cseh Tamás sokat koncertezett.

A 2010-es kormányváltás után az ORTT támogatási feladatait a Médiatanács vette át, a szervezet élére Szalai Annamária került, és a Kálomista-érdekeltségek sikerszériája is folytatódott a közpénzszerzés terén. A Médiatanács irányából az összes pályázó közül a Megafilm kapta a második legtöbb támogatást (122,5 millió forintot), az összes támogatás majdnem felét három vállalkozás nyerte el, köztük a Megafilm. A támogatást a Pillangó című film elkészítésével összefüggésben ítélték meg a cégnek, amelynek a rendezője furcsa módon szintén Vitézy László, aki az új rendszerben megintcsak mint a pályázatokat elbíráló egyik bizottság elnöke vesz részt a pénzosztó szervezet munkájában

A Médiatanács Szóvivői Irodája kérdésünkre, hogy Szalai Annamáriával való szoros barátsága hozzájárulhatott-e ahhoz, hogy Kálomista Gábor volt az egyik legtámogatottabb producer mind az ORTT-nél, mind a Médiatanácsnál, írásban azt közölte: „az ORTT és a Médiatanács támogatási programjainak döntés-előkészítési folyamataiban nyilvános összetételű szakmai bíráló bizottságok vettek és vesznek részt, a kedvezményezetti határozatok az ő javaslataik alapján születnek. […] Az ORTT és a Médiatanács támogatási döntései alkotások megvalósulását, nem producerek támogatását szolgálták, szolgálják.”

„Vajna úr a barátom”

Ahogyan az ORTT pénzosztó funkcióit 2010 után a Médiatanács örökölte, az MMKA támogatási feladatait részben a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) vette át. Ezzel párhuzamosan Andy Vajnát nevezték ki a filmiparért felelős kormánybiztosnak. Az MNF-et átmenetileg Havas Ágnes, Vajna korábbi tanácsadója vezeti, a filmtámogatási pályázatok elbírálásáról egy öttagú bizottság dönt, melynek Vajna is tagja. “Vajna úrral kitűnő, nagyon jó a kapcsolatom, kvázi azt mondhatom, hogy a barátom” – fogalmazott érdeklődésünke Kálomista Gábor, aki még lobbizott is azért, hogy Vajna a kormányváltás után pozícióba kerüljön.

A Vajna-féle filmalap a Megafilm-cégeknek 2011-től eddig összesen 286,8 millió forintot ítélt meg, ez alapján a cég itt is bekerült a top három legtámogatottabb magánvállalkozás közé. Havas Ágnes, az MNF vezérigazgatója kérdésünkre, hogy az, hogy Andy Vajna és Kálomista Gábor baráti kapcsolatot ápol, mennyiben járult hozzá ahhoz, hogy a producer az MNF egyik legtámogatottabb producere, írásban azt közölte: „a támogatásokról a Filmszakmai Döntőbizottság tagjai szavazás alapján, a döntőbizottság saját szabályzata alapján döntenek, és a döntőbizottság döntésében kizárólagosan szakmai szempontok érvényesülnek, a Filmalapnál favorizált producerek nincsenek”.

A filmalap döntőbizottságának tagja Divinyi Réka forgatókönyvíró is, aki több filmen dolgozott együtt Kálomista Gáborral. Helyettes tag a bizottságban Medveczky Balázs, az MTV vezérigazgatója, akivel Kálomista úgyszintén baráti viszonyban van. Szalain és Medveczkyn kívül forrásaink szerint Kálomista belső köréhez tartozik még Belénessy Csaba (2012 októberéig az MTI vezérigazgatója) és Gazsó L. Ferenc, régről ismeri emellett Böröcz Istvánt, az MTVA vezérigazgatóját. Kálomista arra a felvetésünkre, hogy forrásaink arról számoltak be, hogy mindenki, aki a magyar közszolgálati médiában döntéshozó pozícióban van, rendszeresen ott bulizik Révfülöpön ahol főhősünk önkormányzati képviselő is, azt válaszolta hogy nem tudja hogy ki hol bulizik, és a felsoroltak közül csak Medveczkynek van ingatlana Révfülöpön.

Hosszú dilemma

A 2010-es kormányváltás után mind Böröcz István, mind Gazsó L. Ferenc pozícióba került, egyikük vezérigazgató, másikuk vezérigazgató-helyettes az MTVA-nál. Ezzel párhuzamosan Kálomista cége, a Megafilm Service Kft. lett az MTVA egyik legnagyobb alvállalkozója: ez a cég gyártja a Hacktion és a Munkaügyek című sorozatot a köztelevízió számára. Kálomista Gábor az Átlátszónak azt mondta, hogy a Hacktion 22 millió forintból, míg a Munkaügyek 9 millió forintból készül epizódonként. A Wikipedia szerint a Hacktionból eddig 43 részt adtak le, ami 946 millió forintos költség, a Munkaügyekből pedig 44 rész készült el, ami további 396 millió forintot jelent. A két tévésorozat tehát eddig 1,3 milliárd forintba került az adófizetőknek. Az MTVA tavaly annak ellenére rendelte meg a Hacktion második évadát, hogy az első 14 rész egyetlen kivétellel nem teljesítette még az m1 heti nézettségi átlagát sem a 18-49-es korosztályban.

Pontos adat a költségekről nincs, mivel az MTVA nem hozta nyilvánosságra, Kálomista Gábor pedig nem bocsátotta rendelkezésünkre a tévésorozatok elkészítéséről szóló szerződéseket. Az MTVA azokra a közérdekű adatigényléseinkre, melyben azt kérdeztük, hogy az MTVA illetve a Duna TV mennyi pénzt fizetett ki a Megafilm Kft.-nek és a Megafilm Service Kft.-nek, cikkünk megjelenéséig nem válaszolt, Kálomista Gábor pedig először azt mondta hogy a szerződések fent vannak az MTVA honlapján. Miután jeleztük, hogy állításával ellentétben az MTVA-val kötött alvállalkozó szerződései nem nyilvánosak, azt a választ kaptuk hogy ők sem mutathatják meg azokat, mert ezzel „a Megafilm szerződésszegést követne el”.

Kálomista arra a felvetésünkre, hogy mindkét sorozatnak rossz a nézettsége, úgy vélekedett: hogy túl sokan, vagy túl kevesen nézik, „ezek szubjektív dolgok”.  A Megafilm tévésorozatainak már az előtörténete is meglehetősen botrányos, Cselényi László, a Duna Tv azóta lemondott elnöke 2010. januárjában kötött szerződést elkészítésükre két fantomcéggel, amelyek aztán a Megafilmmel szerződtek a munkára, ám jóval alacsonyabb áron.

Kálomista Gábor nem csak alvállalkozóként kötődik az MTVA-hoz, itt dolgozik két fia (egyikük felvételvezető, másikuk szerkesztő), és felesége, Kálomista Zsuzsanna is, méghozzá archívum- és tartalomkereskedelmi igazgatóként. Az összeférhetetlenséget firtató kérdésünkre a producer azt mondta, „hosszú dilemmát” okozott ez számára, végül azonban tisztázták, hogy a férje miatt nem lehet valakit büntetni, ezért felesége elvállalta a posztot. “Ha én az MTVA-nak gyártok, ő akkor találkozik velem első körben, amikor archiválják a filmet. Tehát se nem megrendel, se nem tartozik abba a döntési körbe, aki eldönti, hogy mi kerüljön be a köztévébe, közrádióba” – hangsúlyozta.

Mint az cikkünkből is kiviláglik, Kálomistának sok barátja van a filmes szakma és a közmédia döntéshozói körében, de ma már ez az életének csak az egyik része. A filmeseken, médiásokon túl más jobboldali üzletemberekkel is kapcsolatba került – cikksorozatunk következő részében azt fogjuk bemutatni, hogy ezek a kapcsolatok mennyire voltak gyümölcsözőek.

Oroszi Babett

(Fotó: Huszti István. Infografika: D. Kovács Ildikó. Előzmények: MMKA-dosszié, MTVA-dosszié, Andy Vajna)

 

  • buttercake

    Ezután mondja még valaki, hogy ebben az országban nem lehet feljebb kapaszkodni.
    A tehetség, és a jó ízlés nem kizáró ok, nem is előny, de ennél sokkal fontosabb a jó helyezkedés, és a kellő gátlástalanság.

  • Marsi Gábor

    Igazából kitartjuk ezt a dagadt fszt 20 éve, és cserébe szr filmeket csinál.

    • György Vámos

      Mocskos szájú ostoba ember vagy , nézd a páholyt , Ő egy kultúra ember,

  • uti

    tipikus korunk hőse, megkérdőjelezhető szakmai háttérrel és homályos, de szigorúan csak állami “versenyben” megméretett vállalkozással/munkával