Igazi és AI-generált influencereket is bevet Kína a Tajvan elleni információs háborúban

Megvásárolt influencerek, AI-generált hírolvasók, újrahasznosított biolaboros orosz álhír – többek között ilyen eszközöket is bevetettek kínai ügynökségek a Tajvannal szembeni dezinformáció során. Az Átlátszó tajvani forrásai szerint a TikTok központi szerepet kap abban az információs hadviselésben, amely célja a sziget szuverenitásának aláásása.

A kínai kommunista párt információs hadjáratának fontos célpontjai a 30 év alatti tajvani fiatalok, akiket nem érdekel a politika, de sokat használják a közösségi médiát. Kína egyrészt pozitív országimázst terjeszt magáról az influenszerek segítségével, másrészt hamis állításokat fogalmaz meg a tajvani kormányról és szövetségeseiről.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Május végén nagy figyelmet váltott ki itthon a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) PR-akciója, amely során számos külföldi influencernek (főleg az Instagramon és TikTokon népszerű celebeknek) szerveztek budapesti luxusutazást és bulit, elvileg a magyarországi turizmus fellendítéséért.

Mint később kiderült, a promóció, amelyben valamilyen módon Orbán Ráhel is részt vett, több mint egymilliárd forintba került az államnak. A történtek visszhangja nem volt teljesen pozitív: több influencer nem említette meg, hogy Magyarországon jártak, és volt, aki tévedésből Prágát jelölte meg helyszínként. Ennek ellenére az MTÜ nagy sikerről beszélt, és szeptemberre folytatást ígér: ezúttal ázsiai országok, többek között Kína influencereit hívnák meg.

Orbán Ráhel a budapesti influencertrip egyik résztvevője, Kefaya Abudayyeh videóján (forrás:Kefaya Abudayyeh/Facebook)

Nyomozás a kínai influencertrip miatt

Az Orbán Ráhel-féle influencertrippel csaknem egyidőben, több ezer kilométer távolságra egy másik influencerbotrány is kibontakozóban volt, épp Kínával a középpontban. Június elején ugyanis a tajvani hatóságok nyomozást indítottak, miután 10 tajvani influencer egyszerre utazott a Kínai Népköztársaságba, az utazásról videókat készítve. A gyanú szerint az utazás költségeit a kommunista Kína valamelyik állami ügynöksége fizette, azzal a kevéssé burkolt céllal, hogy Tajvan Kínához csatolását népszerűsítse.

A cikkben a kínai nevek átírásakor – az ismert történelmi személyek neveit leszámítva – a nemzetközi Pinyin helyesírást használjuk.

Az ügyről az egyik legnépszerűbb tajvani youtuber, Chen Jiajin (Potter King) rántotta le a leplet. Mint mondta, több tajvani tartalomgyártó kapott meghívást kínai szervezetektől ingyenes repülőjegy és szállás ígéretével, amiért cserébe a kínai mindennapokat pozitív színben feltüntető videókat kellett gyártaniuk.

Chen bemutatott egy olyan levelet, amellyel

egy pekingi székhelyű kínai produkciós cég több mint 100 millió forintnak megfelelő összeget ígért Kína-párti tartalmak gyártásáért.

Az eset nem előzmény nélküli. Idén májusban mintegy hetven, Tajvanban és a kommunista Kínában is aktív híresség kampányszerűen osztotta meg a Kínai Népköztársaság állami tévéje, a CCTV közleményét, ami Tajvan Kínával való „egyesítésére” hívott fel.

Több tajvani énekes és színész a tajvani szoros mindkét oldalán aktív, de a Népköztársaságban gyakran csak akkor kapnak szereplési lehetőséget, ha tesznek valamilyen kijelentést az „egy Kína” elve mellett. Aki pedig Tajvant véletlenül országnak nevezi, vagy tajvani nemzeti szimbólumokat használ, könnyen feketelistán találja magát.

A levél nyilvánosságra kerülése után két tajvani popsztár, He Yiqi (Alexis Ho) és Hsieh Ho-hsien (művésznevén R-Chord) azt mondta, hogy egy kínai médiavállalattól kaptak megkeresést,

ami egy újonnan alapítandó Kína-barát pártba invitálta őket.

Az állítólagos ajánlat szerint a zenészek a kínai céggel közösen gyártanának reklámokat az új „Tajvani Békéért Pártnak” évi több mint százmillió forintnak megfelelő összegért. A Ho és Hsieh által kapott levél szerint a párt  mintegy 4,5 milliárd forintnyi kezdőtőkével indulna, amit tajvani és tengerentúli kínai üzletemberek dobtak össze.

A kínai cég által megkörnyékezett hírességek, He Yiqi (Alexis Ho) és Hsieh Ho-hsien (R-Chord), forrás: Facebook

A tajvaniak nagy többsége nem akar Peking fennhatósága alá tartozni

Tajvan hivatalos neve Kínai Köztársaság, az 1912 és 1949 között a kontinentális Kínát vezető államalakulat utóda. 1949-ben a nyugati világgal szövetséges Köztársaság kormánya polgárháborúban vereséget szenvedett a szovjetek támogatását élvező kommunistáktól, ezért az elnök, Csang Kaj-sek Tajvan szigetére menekítette az állam székhelyét, miközben a kontinensen a Mao Ce-Tung féle kommunista párt kikiáltotta a Népköztársaságot.

A szigeten Csang Kaj-sek és pártja, a Koumintang (KMT) kemény egypárti diktatúrát vezetett be, ami idővel puha diktatúrává alakult, végül a ’80-as évek végén engedélyezték a szabad választásokat. A KMT először 2000-ben szorult ellenzékbe a Demokratikus Progresszív Párttal (DPP) szemben, azóta főként ez a két nagy párt váltja egymást a választásokon.

A sziget státusza azonban azóta is rendezetlen.

1991-ben Tajvan lényegében elismerte a Népköztársaság fennhatóságát a kontinentális Kína felett azzal, hogy eltörölték azt az alkotmányrészt, amely illegális, lázadó szervezetnek nevezte a Népköztársaságot. Peking azonban ezt nem viszonozta, Tajvant továbbra is saját területeként tartja számon, és egyik fő külpolitikai célja a sziget bekebelezése. Tajvan így de facto független államként működik, de nem kiáltotta ki a függetlenségét Kínától – ezt Peking vörös vonalként jelölte meg, ami háborút jelentene.

A külföldi államok nagy része az „egy Kína” elv alapján nem ismeri el Tajvant független államként, azonban az Egyesült Államok Tajvan szövetségeseként garantálja a status quo-t, és az aktuális törvények alapján köteles Tajvan segítségére sietni egy kínai katonai támadás esetén.

Tajvanon eközben a Kínával való egyesülésnek nincs jelentős támogatottsága:

egy idei felmérés szerint az emberek több mint 80 százaléka a status quo fenntartását támogatja.

A függetlenség azonnali (háborút kockáztató) kikiáltását 3,8 százalék támogatja, a Kínával való egyesülést pedig ennél is kevesebb, csupán 1,2 százalék. Ezzel összefügg, hogy a sziget lakosságának nagy része egyáltalán nem vallja magát kínainak: 61,7 százalék tajvani nemzetiségűként határozta meg magát, és kizárólag a kínai nemzet részének csak 2,4 százalék vallja magát.

Célkeresztben az államigazgatás

A kínai információs hadviselés célja, hogy a Tajvanon rendkívül népszerűtlen „egységfront” gondolatát normalizálja: ennek váltak eszközeivé a közelmúltban az influencerek, célpontjaivá pedig – rajtuk keresztül – a 30 év alatti fiatalok.

Az Átlátszónak nyilatkozó tajvani szakértők szerint a kínai információs kampányok két fő korcsoportot céloznak: a tévéből tájékozódó, jelentős részben kínai identitású idősek és a közösségi médiát használó, jórészt apolitikus 30 alatti fiatalok.

„A tajvani fiatalok politikailag kevéssé aktívak. Emiatt arra Kína nem tudná rávenni őket, hogy például az egyesülés mellett tüntessenek, azt viszont el tudja érni, hogy aláássa a fiatalok bizalmát az állami intézményekben”

– mondta az Átlátszónak Billion Lee, a Cofacts projekt társalapítója.

Billion Lee (jobbra), a Cofacts társalapítója (forrás: Facebook/NTUCSSIntern)

A Cofacts egy olyan AI-chatbotot fejleszt, amely tajvani fórumokon válaszol automatikusan a felhasználók által dezinformációként megjelölt üzenetekre, és frissülő adatbázisa alapján mutatja be az állítások hátterét.

A fiatalokat célzó kínai kampányok nem mostanában indultak: Lee felidézte, hogy frissdiplomás politológusként ő is kapott kedvezményes utazást biztosító meghívót a Sanghaji Világkiállításra – mind később kiderült, akkor a kínai szervek olyan fiatalokkal igyekeztek kapcsolatokat építeni, akik a jövőben a tajvani államigazgatásban dolgozhatnak.

„A frissdiplomásoknak ma is több hasonló, csereprogramként feltüntetett akciót szerveznek. De kulturális csereprogram címszóval szerveznek turistautakat faluvezetőknek is, akiknek a szava az országos választásokon rendkívül fontos.” A faluvezetőnek nincs pontos magyar megfelelője: Tajvanban a 100-4000 háztartást magába foglaló közigazgatási egységeket nevezik „falunak” (beleértve városok kerületeit is), ezekben a faluvezető a polgármesterekhez hasonló jogkörökkel rendelkezik.

Influencer-hadviselés

Lee megerősítette, hogy hasonló módon online influencereket is megkeresnek kínai ügynökségek. „Főleg a kevésbé ismert tartalomgyártók vehetők rá az együttműködésre. Azok, akiknek igazán nagy közönségük van, és az influencerkedésből élnek, nehezebben vehetők meg, hiszen nekik a hosszú távú karrierjükre is gondolniuk kell.”

Hozzátette: „Felmérések alapján a fiatalabb generációk egyre nagyobb arányban tajvani és nem kínai identitásúak, ezért is fontos Peking számára, hogy minél nagyobb arányban próbálják őket megszólítani. Ennek egyik módja lehet az olcsó, akár államilag támogatott turizmus.” Bár Kína nem a legnépszerűbb turisztikai célpont a tajvaniak között (a legtöbben Japánba utaznak), a kispénzű fiatalok számára vonzó lehet, mint a legolcsóbb opció.

Yang Shun-Ching, a DoubleThink Lab dezinformációt kutató tajvani civil szervezet vezető elemzője az Átlátszónak elmondta: a mostani influencerkampány nem előzmény nélküli.

A közelmúltban arra is volt példa, hogy Kína nemcsak pozitív országimázsra, hanem kifejezetten a Tajvannal szembeni dezinformációs hadviselésre használt influencereket.

„Az idei tajvani elnökválasztás előtt és után több kis követőbázisú TikTok-videógyártó, akik eddig jellemzően a divatról és sminkről készítettek videókat, hirtelen elkezdtek arról beszélni, hogy a választásokat elcsalták. A hamis állításokat láthatóan egységes szövegkönyv alapján terjesztették” – mondta Yang.

Hasonló témájú videókat AI segítségével is készítettek: a DoubleThink Lab több TikTok-videót is összegyűjtött, amelyeken látszólag egy hírműsor bemondója számol be a tajvani elnök „titkos életét leleplező” dokumentumról. Valójában a videókat a Bytedance (a TikTok tulajdonosa) CapCut nevű videószerkesztőjével készítették: a videókon sosem létezett hírműsorok és virtuális, AI-generált bemondók láthatók.

Az egyik, Tsai Ing-wen volt tajvani elnökről szóló álhíres videó. A hírolvasó sosem létezett, a hangot és a videót is AI generálta. (forrás: DoubleThink Lab)

Újrahasznosított orosz álhírek

A választási videók nézettsége jóval nagyobb volt, mint a feltöltők többi videóinál, ami arra utalhat, hogy a kínai tulajdonú közösségi platform az algoritmusait úgy manipulálta, hogy azok több emberhez jussanak el. A TikTok-videók nézettsége Európában is gyanúra ad okot: több oknyomozó portál közös nyomozása szerint az idei EP-választási kampányban kiugróan magas eléréshez jutottak kisebb szélsőjobboldali pártok videói – a minta a kelet-közép-európai régió több országában is megfigyelhető volt.

Yang szerint a kínai információs kampányok Tajvan kapcsán a kínai kommunikációs hadviselés négy fő üzenetét hordozzák. Gyakran hangsúlyozza Kína katonai erejét, azt sugallva, hogy bármilyen ellenállás egy kínai invázióval szemben értelmetlen lenne. Másrészt sok erőt fektetnek a Tajvanhoz közel álló országok, mint Japán és az Egyesült Államok hiteltelenítésébe.

„A kínai dezinformációban tavaly megjelent az az állítás, hogy Tajvanban amerikai biolaborok működnek, ahol a „kínai génekre” célzott mesterséges vírust próbálnak kifejleszteni

– ez persze nem más, mint az egy évvel korábbi orosz álhír újrahasznosítása, ami szerint Ukrajnában voltak a biolaborok, és az oroszok elleni biofegyvert fejlesztettek.”

Emellett a kínai források rendre erősítik az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz narratívákat. Billion Lee elmondta, közösségi oldalakon azonosítatlan hátterű profilok a háború elején azt terjesztették, hogy Ukrajnában földalatti börtönökben tartanak fogva gyerekeket, akiket rabszolgaként adnak-vesznek, és Oroszország az ő kiszabadításukért indított háborút.

A politikai megosztottság is segíti a dezinformációt

A negyedik fő irány a tajvani belpolitikai botrányok felerősítése vagy akár generálása. „Az üzenet az, hogy a demokrácia kaotikus, sőt, Ázsiában nem is működhet, ezzel szemben Kínában rend és fegyelem van” – mondta Yang. Az elemző szerint ezek a kampányok sokszor sikeresen kerülnek be a közbeszédbe.

Példaként említette, hogy a közelmúltban a közösségi médiában ellenőrizhetetlen hátterű fiókok híresztelték, hogy kereskedők fertőzött disznóhúst importálnak az Egyesült Államokból, miután a kormány lazította az importszabályokat. Bár ennek nem volt semmilyen alapja, a híresztelésekről több mainstream tévéadó is beszámolt, és ellenzéki politikusok is támadták vele a kormányt. „A tajvani hírmédia erősen polarizált pártszimpátia mentén, miközben alig végez ellenőrzést.

A KMT-párti média sokszor erősíti a kínai propagandát, ha az rossz fényt vet a kormányra.”

A legutóbbi tajvani elnökválasztást a DPP jelöltje, Lai Ching-te nyerte meg, aki Peking számára a legrosszabb opció volt. Lai korábban a tajvani függetlenség elérését jelölte meg céljaként, bár később finomított a véleményén. Pártja álláspontja, hogy Tajvan gyakorlatilag független állam (éppen ezért nincs is szükség a függetlenség formális kikiáltására), elutasítja az „egy Kína” elvet és a tajvani nemzeti identitás erősítését hirdeti.

Tsai Ing-Wen volt, és Lai Ching jelenlegi tajvani elnök (forrás: Twitter/Tsai Ing-Wen)

A KMT, az egykori állampárt utódja ezzel szemben a legutóbbi választásokon a Pekinggel való szorosabb együttműködést hirdette, bár nem elvi, inkább pragmatikus érvek alapján. „Tajvanban kevesen nevezhetők igazán Kína-pártinak, az egyesülést Kínával a KMT-szavazók nagy többsége is elutasítja. Jól működnek azonban az Amerika-ellenes narratívák, a KMT támogatóinak jelentős része hiszi el a kínai propagandában terjesztett összeesküvés-elméleteket az USA-ról” – mondta erről Yang.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó-montázs