„Liberland” – avagy hogyan vert át mindenkit a cseh szélsőjobb?

Európa országaiban erősödnek a nacionalista pártok, legalábbis hangosabbak. Nincs ez másképp Csehországban sem, ahol euroszkeptikus, szélsőjobboldali, apró pártok aktivizálódnak, jövő héten Prágába érkezik Marine Le Pen. Csakhogy Kelet-Európában sokan vannak, akik a szélsőjobboldalt fekete, náci egyenruhában masírozó alakulatnak képzelik el. Így történhetett, hogy a Szabad Polgárok Pártja (SSO) aktivistája, Vít Jedlička projektje nagyot ment a magyar és nemzetközi média egy részében is. Bemutatjuk, valójában kik is állnak a gerilla akció mögött.

Ki ne hallotta volna: Vít Jedlička, a Szabad Polgárok Pártja aktivistája és a reformy.cz orosz propaganda híreket közreadó troll weblap alapítója hétfőn, egy senki által el nem ismert, fiktív államot alapított Szerbia és Horvátország között található senkiföldjén (terra nullius). Saját zászlót tűztek ki, sőt mottójuk is van: „Élni és élni hagyni”. A projekt honlapjáról megtudhattuk, hogy  az „államalapítónak” elsősorban a cseh állam magas adóival volt gondja, ezért hozta létre, Monacohoz, Lischteinsteinhez vagy Hongkonghoz hasonló, saját adóparadicsomát.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Jedlička arról beszél ezen a videón, hogy nem terveznek az „új államban” semmilyen adót bevezetni, a lehető legminimiálisabb regulációt szeretnék bevezetni Liberlandban, például a legveszélyesebb drogok ellen bűnüldöző szervezetet állítanák fel, mert a fő tranzit vonal épp országukon át halad. A vállalkozások és a polgárok számára egy szabad országot, környezet teremtenének, inkább az Európai Unió határán. Egy-két hónap múlva megkezdik az állam dokumentumainak kiadását.

A szimpatikusnak tűnő akciót még barátságosabbá tette, hogy Liberland hivatalos honlapján Jedlička csupán annyit jegyzett meg, bárki szabadon csatlakozhat az akcióhoz, kivéve azokat, akik diktatórikus múlttal (náci, kommunista) rendelkeznek, illetve külön felhívta a figyelmet az országában uralkodó toleranciára, amely nem tesz különbséget, származás, bőrszín és vallások között. A liberlandi állampolgárságért az elmúlt napokban ezrek folyamodtak, Jedlička egy bankszámla számot is megadott Facebook oldalán országa esetleges támogatói számára.

„Amikor be akarják fogni a madarat, szépen énekelnek neki”

– így szól az a cseh közmondás, amely eszembe jutott a Liberland-projekt kapcsán, ami nem más, mint egy jól sikerült cseh szélsőjobboldali médiahack, aminek meglehetősen sokan bedőltek. Az államalapítástól eltelt majdnem egy hét, a cseh mainstream politikai lapok nem vették át a hírt. Ellenben az orosz Szputnyik, a Russia Today lelkesen tudósított az eseményről, és a különböző csehországi orosz troll-oldalak öles betűkkel hirdetik az „új állam” létrejöttét. Nagy számban vette még a hírt a török és a magyar sajtó, illetve a szomszédság okán egyes szerb és horvát weblapok. Csütörtökön az esemény elérte a Reuterst, a BBC-t és a Times.com-ot is.

A cseh viszonyokat nem ismerő olvasónak az első gyanús jel az lehetett, amikor Jedlička az RT-nek adott nyilatkozatában a szerbekkel szimpatizáló és a muszlimoktól idegenkedő megjegyzést tett az RT riporterének, egy másik interjúban a hely kiválasztását a „szláv kölcsönösséggel” indokolta. Ismert: a jelenlegi Kreml vezetésének eltökélt célja a szláv kölcsönösség és azonosságtudat megerősítése a régió szláv országaiban. Ezek az apró benyomások azonban csak kiegészítették azt, amit Csehországban már lehetett tudni az államalapító aktivista pártjáról.

De ki ez a Jedlička?

Rövid nyomozás után kiderítettem, hogy a magát politikai aktivistának mondó férfi az SSO Hradec Kralové megyei szervezetének elnöke, aki korábban többször jelöltette magát a párt elnöki tisztségére is. A politológiát és közgazdaságot tanuló Vít Jedlička egyébként a politikai aktivizmust meglehetősen korán és elkötelezetten kezdte el: az euroszkeptikus, szélsőjobboldali Brit Függetlenségi Párt elnökének, Nigel Farage videóüzenteit fordította, feliratozta és terjesztette Csehországban. Beszámolók szerint Farage a spanyol, olasz, finn és cseh tagokból álló aktivista csoportnak is köszönhette, hogy az elmúlt években Európa-szerte megnőtt ismertsége és népszerűsége. Farage és Jedlička közös fotóját itt megtekintheted.

(UPDATE: Cikkünk megjelenése után valaki eltávolította Farage és Jedlička közös fényképét tartalmazó blogbejegyzést a reformy.cz oldaláról. Természetesen az internet mindent megőriz, a két politikus közös fotóját itt megtekinthetik.)

Vít Jedlička, a reformy.cz polgári egyesülés elnöke ezen a képen Adam Bartoš, hirhedt antiszemita újságíróval, Kryštof Kindler, a Jog és Igazság nevű, szélsőjobb párt alelnökével pózol. A fénykép 2012-ben készült, az AKCE D.O.S.T. cseh szélsőjobboldali mozgalom által szervezett rendezvényen, amelynek díszvendége Nigel Farage, a Brit Függetlenségi Párt elnöke volt.

Jelenleg egy prágai pénzügyi cég piacelemző kutatója és a mai napig működő Reformy.cz polgári társaság elnöke. A szervezet honlapján körbenézve meglehetősen érdekes és tendenciózus címadásra figyelhettem fel: Miért lőnek még mindig Kelet-Ukrajnában? Az OSCE Kijevet vádolja a harcok kiújulásával”; „A brüsszeli EU náci gyökerei most csehül is! Könyvbemutató”; „Németországnak új forradalomra van szüksége!, mondja Geert Wilders Drezdában”; stb. Jedlička egyébként szívesen nyilatkozik az orosz-ukrán hibrid háború kapcsán is. Mondanivalója kísértetiesen emlékeztet a hivatalos Kreml propagandájára. A cseh politikus szerint ugyanis Ukrajnában civil háború folyik, ahol a kijevi kormányerők saját népüket lövik, a Krím esetében pedig Csehország jelenlegi külpolitikáját irányítók helyében elgondolkodna az annexió elismerésén, hiszen a helyi lakosság élt önrendelkezési jogával.

Minden, amit tudnod kell a Szabad Polgárok Pártjáról

Magukat jobboldali, klasszikus konzervatív-liberális pártnak tartják. A párt tagjai a liberális államot tartják ideálisnak, de saját személyes életükben a konzervatív értékek az iránymutatóak. Természetesen itt is a részletekben lakozik az ördög. A párt politikáját elemző tanulmány szerint a SSO ugyanis különbséget tesz klasszikus és modern liberalizmus között. A párt által vallott liberalizmus azonban a történelemben már meghaladott, 19. századi értelemben vett nacionalista-liberális változatát vallja magáénak, amely, többek között, a világot független, nemzetállamok sokaságának látja.

A 2014-es EP parlamenti választáson egy képviselőjük (Petr Mach, elnök) jutott be Brüsszelbe. Az SSO a hangzatos nevű Szabadság és Demokrácia Európája euroszkeptikus, szélsőjobboldali pártokat tömörítő frakcióban kapott helyet. A párt legszorosabb viszonyban a Brit Függetlenségi Párttal (UKIP), Marine Le Pen Nemzeti Frontjával (NF), és a holland Geert Wilders Szabadságpártjával (PVV) áll. Előző cikkemben írtam róla: a cseh szélsőjobboldal apró pártjai között jelentős mozgolódás tapasztalható, mivel április 23-án Prágába érkezik és előadást tart Maríne Le Pen. A látogatás kapcsán, Petr Mach felvette a kapcsolatot a Nemzeti Front hivatalos cseh partnerének számító Polgári Konzervatív Párttal (OKS) egy szorosabb együttműködés jegyében.

„Polgári”, „Szabadság”, „Konzervatív”, „Demokrácia” – de miért szélsőjobboldali?

Bizonyára feltűnt az olvasónak, a cseh szélsőjobb kis pártok, de a szélesebb értelemben vett új európai jobboldali alakulatok nevében milyen sokszor szerepel a „szabadság” vagy a „polgár” szó. Ez a kommunikációs trükk e szavak eredeti jelentésének tökéletes kiüresítsét szolgálja, mivel az egyes pártok politikájának részletesebb vizsgálata során beláthatjuk: a szavak eredeti jelentésével szemben tökéletesen ellentétes politikát folytatnak. Az európai új szélsőjobboldali pártok, mozgalmak esetében a „szabadság” szó egy olyan klisévé válik, amikor a szólásszabadság nevében, nem szükséges betartani a demokratikus világ alapvető játékszabályait. Ezt a kettősséget figyelhetjük meg a Szabad Polgárok pártja esetében is. Nézzük a konkrét példákat!

A Szabad Polgárok Pártja az ún. Lisszaboni szerződés ellen érvelt 2009-ben. A párt programjában szerepel, vezető politikusai pedig a mai napig hangoztatják: amennyiben a következő vasárnap hatalomra kerülnének, azonnal kezdeményeznék a Cseh Köztársaság EU-ból való kiléptetését, mivel szerintük a bürokratikus szabályok és az adórendszer leegyszerűsítése lehetetlen feladat az EU-n belül. Innen nézve, Jedlicka liberlandi érvelése a bürokratikus állam és a magas adók ellen meglehetősen álszent, hiszen az aktivista nem fejtette ki a teljes igazságot. Ide tartozik még, hogy a párt az euró bevezetése ellen és a cseh korona, mint nemzeti valuta megtartása mellett van. A koronához való ragaszkodást a cseh közgazdászok döntő többsége gazdasági nacionalizmusnak nevezi. Ezt a programot ma már csak egy valaki vállalja fel az SSO-n kívül:

Václav Klaus,

Az orosz Lukoil által megvett egykori cseh köztársasági elnök. Éppen ezért a cseh sajtó gyakran csak „klausistáknak” is emlegeti a 2009-ben megalapított párt híveit. Nem meglepő módon, a szervezet elnökévé Petr Machot, Klaus egykori, közeli munkatársát választották. A párt marginális helyzetét ugyanakkor mutatja, hogy a 2013-as köztársasági elnökválasztáson azért nem tudták jelöltjüket indítani, mert az kandidáláshoz szükséges ötvenezer ajánló aláírásnak mindössze felét sikerült összegyűjteniük. A párt 2014-ben, a rendkívül alacsony választási részvétel miatt – egy mandátumot szerzett az Európa Parlamenti választásokon (79540 szavazattal).

Muszlim-, és multikulturalizmus-ellenesség

A pogány és kelta elemekkel átszőtt zsidó-keresztény tradíció ezeréves múltja határozza meg a nyugati kultúrát, amelyen Európa alapul, éppen ezért következetesen fellépnek Európa iszlamizációja és a multikulturalizmus „fatálisan hibás” politikája ellen, amely a Szabad Polgárok Pártja szerint Nyugat-Európa iszlám megszállását jelentette. A szólásszabadságot sajátosan értelmező párt például többször felemelte a szavát a neonácik szólásszabadságáért, követelte a Mein Kampf kiadásáért, ugyanakkor a muszlim mecsetek építése és a muszlim ima zavarta őket.

Antiszemiták és romaellenesek

A Szabad Polgárok hasonló politikai utat járt be a zsidósággal kapcsolatban megfogalmazott nézetei terén, mint számos  nyugat-európai szélsőjobb párt, például a francia Nemzeti Front. 2009-es megalakulásuk idején a párt „szabadelvű” szárnya mellett létezett egy „konzervatív” szárny is”. Ez utóbbi csoport képviselői nyíltan hangoztatták antiszemita nézeteiket. Adam B Bartos, antiszemita politikus ezt így fogalmazta meg: „a szabadelvűek nagyon szűken értelmezték a szabadságot a konzervatívok felé, végül a pártból a mi tömeges kilépésünk után csak egy libertariánus szekta maradt”.

Az antiszemita kiszólások csökkenése mellett a romaellenesség folyamatosan jelen van a pártban. A párt elnöke és tagsága egyetért a faji diszkriminációval. Mach egyetért a faji alapon szegregált kocsmákkal és tömegközlekedési eszközökkel. A párt antidiszkriminációs törvény-ellenes alapállása azon a dilettáns nézeten alapul, hogy szerintük, ezzel korlátozzák a polgárok szabad választási jogát. Tehát: hadd döntse el egy vállalkozó saját maga, hogy alkalmaz-e vállalkozásában roma származású polgárt vagy sem. František Matějka, a párt egykori társalapítója cikkeiben kizárólag roma származású emberek által elkövetett erőszakos bűncselekményeket listáz, a párt elnökével együtt felemelték szavukat, hogy a bűnelkövető etnikai hovatartozását mindig hozzák nyilvánosságra és tüntessék fel a statisztikákban.

Kapcsolódó cikkek

Elismered a Krímet? Kapsz 9 millió eurót!

Mintha a Függetlenség Napja lett volna – NATO-menet Kelet-Európában

Hetven évet késtetek – Ezrek ünnepelik az amerikai katonákat Csehországban

45 ezer rubelért dolgoztam a Hazugságminisztériumnak – egy orosz internetes troll vallomása

Támadnak az oroszbarát trollok – Információs háború Csehországban

Így foglalta el Putyin Csehországot – hogyan hálózták be az oroszok a cseh politikai elitet?

Összességében kijelenthető: Petr Mach Szabad Polgárok Pártja a szélsőjobboldal, az anarchizmus, a nácizmus és a „nemzeti büszkeséggel” megtöltött, nacionalista gazdasági szempontokat érvényesítő populista kapitalizmus határán helyezkedik el. Mindeközben a párt általános politikája a tisztességes polgári, liberális pártok programjából mazsolázik, amelyet a szélsőjobboldali politikai törekvésekkel vegyít. Ez az új európai szélsőjobboldal profilja, amely sokakat megtévesztett, ezért fogadták szimpátiával legújabb akciójuk, Liberland megalapításának hírét.

Bőtös Botond

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.