Az ENSZ népesség-előrejelzése szerint a teljes kínai munkaképes lakosság az évszázad végére majdnem kétharmadával csökkenhet. A legnagyobb problémát a fiatalok munkaerőpiacról történő kiesése, a tapasztalt munkaerő visszaesése és a nyugdíjas korúak folyamatos emelkedése jelentheti. A kínai kormány az elmúlt években különböző irányelvekkel próbálta megfordítani ezt a tendenciát, a számok alapján sikertelenül. A demográfiai átalakulás erős gazdasági visszaesést jelenthet Kínának.
Az ENSZ 2022-es előrejelzése alapján az évszázadban jelentős demográfiai változások várhatóak Kínában, ami a világgazdasági erőviszonyokat is teljesen megváltoztathatja. Az egymilliárd fős munkaképes korú (15-64 éves) kínai lakosság alapvető szerepet játszott az ország gazdasági megerősödésében.
A jelentés szerint a 2030-as években kezd majd rohamos csökkenésbe a népesség, 2050-ig pedig csaknem 217 millióval lesz alacsonyabb a munkaállomány. A kutatások szerint az évszázad végére, 2100-ig csaknem kétharmadával zsugorodik majd a munkaképes népesség. Mindez azért is nagy szó, mert Kína népessége az 1959-1961-es nagy éhínség óta először fog csökkenni.
Nyolc diagram a világ nyolcmilliárd lakosáról | atlatszo.hu
A World Population Review valósidejű adatai szerint mindössze két országban magasabb a népesség egymilliárdnál: Kínában (1,42 milliárd fő) és Indiában (1,41 milliárd fő). Ezt követi 12 ország, ahol százmilliónál is többen laknak. A világ harmadik legnépesebb országa az Egyesült Államok 338 millió lakossal.
A kínai populáción belül a harminc év alatti lakosság már sokkal régebb óta, 1992-től kezdődően csökken, így a munkaerőpiacról jelenleg már alapvetően hiányzik a fiatal, 15-29 éves „utánpótlás”. A tapasztalt munkaerőt és a jelentős belföldi fogyasztást képviselő 30-59 éves korcsoport pedig idén ért a létszámbeli csúcsra, azonban a jövő évtől kezdve nagy fokú csökkenésre számítanak.
A 60 év felettiek száma eközben folyamatosan emelkedik, és az ENSZ népesség-előrejelzése szerint 2054-re fogja elérni a rekordot. Ez a korcsoport azonban csak pár évig ellensúlyozza a munkaerőpiacon a fiatalabb korosztályok csökkenését a nyugdíjba vonulás miatt. Az előrejelzések szerint a 60 év felettiek aránya a 2022-es 14 százalékról 2050-re 30 százalékra nőhet.
A szakértők számítási alapján a nyugdíjkiadások így a század közepére a kínai kormány bevételeinek a felét felemészthetik
– írta meg a Grid. A World Economic Forum szerint míg jelenleg 100 munkaképes emberre 20 időskorú jut, addig 2100-ra Kínában 100 munkaképes embernek 120 idős embert kell majd eltartania.
A munkaerő fogyása a kínai GDP csökkenését eredményezheti. 2021-ben Kína részesedése a globális GDP-ből 18,5 százalék, a globális munkaképes korú lakosságból való részesedése pedig 19,2 százalék volt. Ez utóbbi arány az előrejelzések szerint az évszázad végére 6,1 százalékra csökkenhet. Ahhoz, hogy Kína megakadályozza a GDP hasonló mértékű csökkenését, az egy főre jutó jövedelmének a globális normánál gyorsabban kellene emelkednie – írta meg a Bloomberg.
A népességcsökkenés, amivel Kína jelenleg szembesül, nem egyedi eset, Kelet-Ázsiában máshol már folyamatban van: Japán 15-64 éves népessége 1994 óta 17 százalékkal csökkent, míg Dél-Korea és Tajvan népessége már 2017-ben, illetve 2016-ban tetőzött. Mindez Európában is megfigyelhető, viszont amíg az európai országok bizonyos részéről elmondható, hogy a migrációval ellensúlyozzák a kieső lakosságot, addig ez Kína esetében nincs így.
A kínai kormány az elmúlt években különböző politikai lépésekkel igyekezett megfordítani a demográfiai válságot. Az 1980-ban bevezetett egygyermekes politika helyett a kormány 2016-ban új, kétgyermekes politikát hirdetett, majd tovább lazított rajta. 2021-től lehetővé tette, sőt ösztönözte a családok számára a három gyermek vállalását.
A 2022-es ENSZ adatok azonban azt mutatják, hogy az új irányelv, a meghosszabbított szülési szabadság és a háromgyermekes támogatások ellenére sem javul Kínában a születések száma. Míg 1980-ban (az egygyermekes politika előtt) 2,6 volt az ország termékenységi rátája – amely azt fejezi ki, hogy az adott évben egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek ad életet –, addig jelenleg csak 1,2 ez a szám.
Az ország közel negyven évig tartó egygyermekes politikája ráadásul azt eredményezte, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség miatt jelenleg kevesebb a szülőképes korú nő. A születéskori nemek aránya a 100 lányra jutó 106 fiúról (a világ többi részén ez az arány) 120-ra, egyes tartományokban pedig 130-ra emelkedett – számolt be róla a World Economic Forum.
Különböző feltételezések léteznek arról, hogy az állami ösztönzés ellenére miért vonakodnak több gyermeket vállalni Kínában. Egyes elméletek szerint a kis családokhoz való hozzászokás lehet az egyik magyarázat, mások az emelkedő megélhetési költségeket okolják. De ugyanúgy köze lehet az alacsony termékenységi rátához a házasodási életkor növekedésének, ami késlelteti a születéseket.
Mivel a népesség fogyása és elöregedése nyomást jelent a nyugdíjrendszerre, ezért ennek minimalizálására a kormány az elkövetkező években megkezdi a nyugdíjkorhatár emelését. A jelenlegi szint a világ legalacsonyabbjai közé tartozik: a férfiak esetében 60 év, a női köztisztviselőknél 55 év, a „kékgalléros” női dolgozók esetében pedig 50 év a korhatár. A nyugdíjkorhatár emelése erős ellenállást váltott ki a társadalomban, ezért a kínai kormány úgy döntött, hogy fokozatosan emelik meg 2025-ig.
Az ENSZ az 1950-es évek óta készít hosszú távú népesség-előrejelzéseket, és a Bloomberg elemzése szerint bár ezek elég jól megragadják a globális népességnövekedés általános pályáját, a részleteket illetően gyakran sokkal kevésbé pontosak. A kínai munkaképes korú népesség kétharmadának vagy még nagyobb részének eltűnése példa nélküli lenne a modern világban. Az elemző szerint a fenyegető demográfiai veszély olyan politikai és társadalmi változásokat hozhat, amelyek lelassítják vagy akár még meg is állítják ezt a tendenciát.
Szémann Tamás – Pete Luca
Az kétségtelen, hogy a hónapok óta húzódó jogállamisági eljárás lezárásának és az uniós forrásokról történt megegyezésnek volt pozitív kicsengése, amit jól bizonyít, hogy a hírre nagyot erősödött forint is, ugyanakkor a magyar kormányzat nem lehet nyugodt.
Sem az önkormányzat, sem a lakosság nem tudott arról Fóton, hogy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemek létesülnek a lakóházaktól pár száz méterre.
A Nemzeti Sport 1920-as éveiben először alkalmazott diagram modernizált változatával meséljük el a döntő legizgalmasabb pillanatait.
Az MVM piaci árai és a lakossági árak között, a lakossági fogyasztással számolva, szeptember végére 2000 milliárd forintos különbség mérhető. Ennyi lehet az ára a rezsicsökkentésnek.
