Magyarországon a Telegramos dezinformációs hálózat legnagyobb csatornájának, az Orosz Híreknek 15 ezer rajongója van, de ez eltörpül a szomszédos országok hasonló csatornái mellett.

Semmi sem úgy volt az évszázadok során, ahogyan tudtuk, vagy ha részben mégis, ugyanazon események, személyek másképpen is értékelhetők.

Danyiil Turovszkij orosz újságíró bemutatja, hogyan jutott el az orosz hekker-szcéna a hitelkártya-csalásoktól a világpolitika befolyásolásáig.

Habonyék “nemzetközi hírügynökségének” londoni címén csupán egy “nagypresztízsű londoni címet” kínáló cégregisztrációs szolgáltatót találtunk. 

A Hazugság Csatornái projekt keretében az Átlátszó tizenhárom közép- és kelet-európai szerkesztőséggel fogott össze, hogy alaposan megvizsgálja, hogyan visszhangozzák és erősítik fel Európában a hamis és szélsőséges híreket terjesztő “híroldalak” a Kreml stratégiai megfontolásokból terjesztett dezinformációs üzeneteit.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége tartott konferenciát az álhírekről, az eseményen kollégánk volt az egyik meghívott előadó.

Német Szilvi, Jójárt Krisztián és Krekó Péter segítségével arra kerestük a választ, hogy mi a különbség az orosz és ukrán dezinformáció között.

Kollégánk az orosz-ukrán háborúban harcoló felek dezinformációs taktikáiról cserélt eszmét a téma szakértőivel.

A Free Press for Eastern Europe felmérése szerint mi vagyunk a kelet-közép-európai régióban a legkevésbé együttérzőek az ukránok iránt.

Az elmúlt hónapokban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük, pontosan kik és milyen logika alapján gyártják Magyarországon a Kreml narratíváit erősítő, hírnek kinéző tartalmaikat.  

Három tüntetést szerveztek az elmúlt hetekben a cseh kormány politikája ellen Prágában. Vajon megnyílik-e az elszegényedő cseh társadalom a szélsőséges...