A Szíriában is szolgáló Szergej Szurovikin kinevezése után számos rakétacsapást mértek az ukrajnai civil infrastruktúrára. Elemzők szerint az ilyen akciók stratégiai jelentősége csekély, inkább csak a civil lakosság szenvedéseit növelik.
A 2,7 milliárd forintos tender elvileg csak elektromos vezetékek környékének tisztításáról szól, mégis több mint 60 ezer fa kivágását lebegteti.
Luhanszkban és Herszonban is több települést foglalt vissza az ukrán hadsereg, a déli áttörésben kárpátaljai magyar katonák is részt vehettek.
Putyin ma várhatóan bejelenti a megszállt területek, köztük Donyeck elcsatolását, azonban épp Donyeckben igen bizonytalanná vált a megszállók helyzete.
A sokszor kényszerrel besorozott katonákból valószínűleg nem tudnak támadó hadműveletekre alkalmas egységeket szervezni az oroszok, a már megszállt területek védelmére lehetnek alkalmasak.
Szeptember 6 és 11-e között Ukrajna többször akkora területet foglalt vissza (mintegy 8000 km2-t), mint amennyit Oroszország május óta meg tudott szállni.
A herszoni ellentámadás zavart okozott, s ezt kihasználva Ukrajna nagyobb területeket foglalt el pár nap alatt, mint az oroszok egy-másfél hónap alatt.
Alaposan megtépázta az ukrajnai háború a Kreml jól felépített nyugati lobbihálózatát, Magyarország ebből a szempontból is kivétel.
Az ukránok célja – egyelőre – nem a területek visszafoglalása lehet, hanem az orosz logisztika további gyengítése, mivel az utánpótlás az orosz erők gyenge pontja.
Fél évvel a háború kitörése után az ukrajnai menekültek jelentős része még mindig civilek segítségére szorul Magyarországon.
Magánkézben és állami tulajdonban lévő védett erdőkben is folytatható tarvágás, akár természetvédelmi területeken is.
