Nem tolerálta tovább a pécsi lakosság, hogy a fideszes városvezetés balhés ügyletei miatt hátrányt szenvedjen a város, és lecserélte képviselőit. Komlón ellenzéki többségű testületet kapott az újraválasztott polgármester, a kormány kudarcos uszodaépítési projektje pedig ráégett a sásdi városvezetésre. Választási körkép Baranya megyéből.
A baranyai megyeszékhely is irányt váltott szeptember 13-án. A pécsi választók többsége ugyanis az ellenzéki összefogás jelöltjére, a korábbi fűtőerőmű-igazgató Péterffy Attilára szavazott. Sőt, a Mindenki Pécsért Egyesület jelöltjei a testületben is többséget szereztek.
A kampány során ugyan majdnem karaktergyilkosság áldozata lett Péterffy, végül azonban pont a Fidesz jelöltje, Vári Attila bukott bele a személyét érintő botrányokba. Az egykori sportolóról ugyanis kiderült, hogy „annyira pécsi, hogy lakhatási támogatást fizetnek neki”, és a szavahihetősége is megkérdőjeleződött egy rendőrségi ügy kapcsán.
Valószínűleg nem ez vezetett azonban a Fidesz vereségéhez. Az elmúlt években több olyan eset is napvilágra került Pécsről, amely egyenként is elég lehetett volna a szavazók elbizonytalanítására. Az első ilyen a vízmű „visszafoglalása” volt, ami diplomáciai vihart is kavart.
Vazallusmédia Pécsett: Ejtőernyősök, álfüggetlenek és a nagy Volvo-balhé
Az utóbbi néhány év mozgalmas volt Pécs életében: az Európa Kulturális Fővárosa-projekt inkább botrányoktól, mint sikerektől volt hangos; a város a vízművet jogsértő akció keretében vette vissza az üzemeltető francia cégtől, és a pécsi buszközlekedés is gyanús körülmények között került magánkézbe. Mindez nem múlt el nyomtalanul a helyi médiapiac felett sem.
A városi vízszolgáltatót 1995-ben részbe privatizálták: egy francia cég, a Suez Environnement vásárolt benne részesedést. Amikor időközi választáson, 2009-ben a fideszes Páva Zsolt lett a város polgármestere, szinte azonnal felmondták a szolgáltatási szerződést a saját többségi tulajdonában álló Pécs Vízmű Zrt.-vel, és átadták a szolgáltatást az újonnan létrehozott Tettye Forrásház Zrt.-nek. A vízmű irodáját szó szerint elfoglalták, a francia cég dolgozóit pedig már be sem engedték.
Az akkor induló közel négyéves háború vége az lett, hogy Pécs önkormányzata 3 milliárd forintot fizetett a Sueznek azért, hogy visszaadják a városnak a Pécsi Vízmű Zrt.-ben birtokolt, 48 százalékos részvénycsomagjukat. A pénz kifizetését az állam átvállalta.
A következő rosszul sikerült einstand a Zsolnay gyárral történt.
2010-ben a város eladta a nagy múltú gyár részvényeinek 49 százalékát Jászai Gellért cégének, az M-B Kft.-nek, 230 millió forintért. Az ígért 500 milliós fejlesztésből azonban semmi sem lett, a Zsolnay-részvényeket birtokló M-B Kft. pedig a Közgéphez került. Az ekkor még Simicska-érdekeltségű cég fél évig állta a havi 30 milliós veszteséget, aztán visszaadta a részvénycsomagot a városnak egy forintért.
Kudarcba fulladt a harmadik pécsi einstand, senki nem nyert a Zsolnayért folytatott piszkos háborúban
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra az elmúlt két évben sűrűn szerepelt a hírekben. A cég gazdasági súlya aligha ad erre okot, bár a köztudatban lévő hazai márkanevek között a Zsolnay még mindig ott van a spiccen. A figyelem inkább annak a harcnak szól, amit a porcelángyár gazdája vív a vállalkozást megszerezni próbáló politikai hatalommal.
Ezek után került a szír származású, svájci állampolgárságú Bachar Najarihoz a zrt. 74,5 százaléka 180 millió forintért, akivel később pereskedni kezdett az önkormányzat.
2016-ban az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila cége, a WHB megvette az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól a porcelánmanufaktúra 2005 előtti évekből származó 400 milliós hitelét, és annak visszafizetését azonnal követelte is a Zsolnaytól.
Ugyanebben az évben a NAV nyomozást indított a Zsolnay ellen, és zárolták a gyár teljes árukészletét, így a cégnek bevétel nélkül kellett folytatnia a termelést. A kegyelemdöfést végül az adta meg, hogy a Zsolnay 145 dolgozójából 118 kilépett a gyártól, és a pécsi önkormányzat által létrehozott Ledina Kerámia Kft.-hez ment át.
Fidesz-közeli „befektetők” állami segítséggel csavarnák ki a svájci tulajdonos kezéből a Zsolnayt
A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott.
A Zsolnay kivéreztetése azonban nem jár sikerrel, Najari talpra állt, a Ledina viszont úgy ment csődbe (állami megrendelések híján), hogy el sem indult. A rendkívüli felmondással távozó dolgozók ellen ráadásul pert indított a Zsolnay, a bíróság pedig 23 milliós kártérítésre kötelezte őket. Az önkormányzat korábbi ígérete ellenére nem állt helyt az átcsábított dolgozókért, a kft-t pedig eladta. A Ledina ellen számos végrehajtási eljárás indult, ma felszámolás alatt áll.
Hasonlóan nem tett jó a Baranyai megyeszékhely hírnevének a Volvo-gate. A fideszes képviselő-testület 2015-ben szavazta meg, hogy a Tüke Zrt. (az önkormányzat tömegközlekedési cége), megvegyen egy használt buszflottát, a város által felvett 3,5 milliárd forintos hitelből. A közbeszerzési eljárásra egy cég jelentkezett, amely 115 Volvo buszt kínált eladásra. Mivel az ajánlat megegyezett a rendelkezésre álló összeggel, a városatyák elfogadták az ajánlatot.
Később azonban kiderült, hogy a Volvo magyarországi cége a vásárlás előtt három hónappal már felhívta a Tüke Zrt. figyelmét ugyanerre a flottára, amely akkor még 2,8 milliárdba került és 123 buszból állt. Vagyis a város nagyjából egymilliárddal többet fizetett a buszbeszerzésért, mint kellett volna.
És hogy miért? Azért, mert közben belépett az üzletbe egy közvetítő cég, a holland a Bus & Coach Trade BV., amely, (miután megtudta, hogy Pécs érdeklődik a járművek iránt) bizományosként megszerezte a flottát a Volvotól, majd jelentkezett a közbeszerzésre. Az árat azonban ekkor már a hitel összegéhez igazította.
A magyar hatóságok nem, a hollandok viszont nyomozni kezdtek az ügyben, így végül itthon is megindult az eljárás. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság három ember ellen hűtlen kezelés gyanújával indított eljárást.
Bár Pécsett nem uniós pénzből, hanem hitelből korszerűsítették a közvilágítást, a modell ott is ugyanúgy működött, mint az országban máshol. A pécsi közgyűlés Páva Zsolt előterjesztésére elfogadta a javaslatot, hogy a közvilágítást 900 millió forintból, LED-lámpák segítségével fejlesszék. A közbeszerzési kiírás szerint a pályázaton csak olyan cég indulhatott, amelynek az előző három évben a LED-es közvilágítás kiépítéséből származó árbevétele elérte a nettó 500 millió forintot. Ennek a kritériumnak pedig csak az Elios, azaz Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a cége felelt meg.
Az Elios el is nyerte a beruházást, amelybe egy alvállalkozót, a Simó Villamossági Kft.-t is bevont. Ez a Kft. azonban korábban részt vett a pályázat előkészítésében és kivitelezésében – ami viszont szabálytalan. A közbeszerzési törvény szerint ugyanis az adott közbeszerzés előkészítésében és lebonyolításában nem vehet részt olyan gazdasági szereplő, amelynek közös érdekeltsége van az ügylet valamelyik szereplőjével.
Az Elios alvállalkozói hálózatának ügyeit itt mutattuk be:
Kiterjedt céghálózat segítette az Elios diadalmenetét a közvilágítás-korszerűsítési piacon
Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken.
A nyilvánvaló összeférhetetlenség ellenére a kivitelezés megtörtént, ráadásul olyan hitelből, amelyre a kormány adott engedélyt.
A – lakosság panaszai alapján gyér – közvilágítás fényében majdnem rejtve maradt a város hatalmas adóssága, amely a felsorolt beruházások kapcsán (is) törvényszerűen kialakult.
Páva Zsolt 2017 júliusában ismerte el a Szabad Pécsnek, hogy ötmilliárdos hiánya van a városnak, annak ellenére, hogy a Kormány 2014-ben kifizette Pécs teljes hitelállományát. Később ez a szám feljebb kúszott, 7,5 milliárd lett belőle (majd még több), a polgármestert pedig „gyámság alá helyezték”. Ez azt jelentette, hogy egy stratégiai irányító testület vette át a város vezetését Pécs két országgyűlési képviselője, Csizi Péter és dr. Hoppál Péter irányításával. Páva ezt követően szinte teljesen eltűnt a közéletből, annak ellenére, hogy a Kormány végül 9,5 milliárddal segítette ki a várost.
Igaz, ennek nagy ára volt: a szigorú államkincstári felügyelet mellett többek között jelzálogot jegyeztek be a város ingatlanjaira.
Baranya második legnagyobb városában, Komlón mindössze 118 szavazaton múlott a regnáló fideszes polgármester újabb sikere. Polics József, az ellenzék összefogás jelöltje, Ferenczy Tamás előtt nyert kis különbséggel.
Az öröme azonban nem lehet felhőtlen. A csapatát ugyanis két kivétellel minden egyéni választókerületben megverte az ellenzék, és többséget szerzett a testületben. Ez pedig azt jelenti, hogy nehéz évek várnak a polgármesterre, hiszen bármelyik előterjesztését könnyen megvétózhatják.
Komló volt egyébként az egyik olyan település, ahol sikerült polgármesterjelölti vitát tartani, és amely nagyobb botrányoktól, korrupciós ügyektől mentesen működött az elmúlt években.
Egyetlen esetben indult nyomozás a városban hűtlen kezelés gyanúja miatt, amikor az önkormányzat 3,7 millió forintra értékelt bányászati emléktárgyakat 10 millióért vásárolt meg egy helyi vállalkozótól. Az eljárás során mindenkit kihallgattak, csak a polgármestert nem, majd végül bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást.
Ráégett viszont az uszodaépítési botrány Sásdra, bár az önkormányzat vajmi keveset tehetett az ügyben. A Kormány 2014-ben döntött sportlétesítmények építéséről, köztük a sásdi uszoda létrehozásáról is. Az intézmények egy jó része azonban a mai napig nem készült el, és ezt sokan nehezményezték. Így valószínűleg Sásdon is, ahol ezúttal nem fideszes, hanem független jelöltelt választottak polgármesternek.
Eddig több mint egymilliárd forintba került három tanuszoda, de egyikben sem lehet fürdeni
Már két éve fürdőző gyerekektől kellene hangosnak lennie a sásdi, az enyingi és a balassagyarmati tanuszodának. Ehelyett kettőben csak a gaz nő szép csendben, a harmadik pedig hónapok óta átadásra vár.
Mohácson, ahol a fideszes induló (és évek óta polgármester) Szekó József a kampány ideje alatt tragikus hirtelenséggel elhunyt, az ellene egyedül induló MSZP-s jelölt nyert. Csorbai Ferencnek azonban nem lesz könnyű dolga: a testületbe 8 fideszes és 3 ellenzéki jelölt jutott be, és a helyiek több mint 4000 érvénytelen szavazattal fejezték ki nemtetszésüket, amiért nem lépett vissza.
Katus Eszter
A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Tüntetők „méregtelenítik” a helyi újságokat egy kormányellenes demonstráción Pécsett 2018 májusában a város főterén. Fotó: Katus Eszter
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Borkai Zsolt viselt dolgairól néhány napja kezdett publikálni egy anonim blog: a nyilvánosságra került fotók tanúsága szerint Győr fideszes polgármestere...
Sokáig leginkább a miniszterelnök Nárcisz kutyájának lakóhelyeként volt ismert az Alcsúthoz tartozó hatvanpusztai majorság, amit a közelmúltban Hadházy Ákos független...
Az azerbajdzsáni politikai elithez köthető, közel 3 milliárd dolláros pénzmosoda leleplezéséért kaptak elismerést az OCCRP és partnerei a 11. globális...
Javában folyik az építkezés Budapest belvárosának az UNESCO világörökségi védettségét is élvező területén, ahol luxusszállodát és társasházi lakásokat épít a...
