Hűtlen kezelés gyanúja és törvényességi felügyeleti eljárás Mogyoródon

Satuba fogták a Hungaroringről elhíresült Mogyoródot a hatóságok. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya két éve nyomoz hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt egy városrész belterületbe vonása miatt. A kormányhivatal szerint pedig a községfejlesztési hozzájárulás nem felel meg a jogbiztonság követelményének, és 2021-ben törvényességi felügyeleti eljárást is indított.

A Pest megyei Mogyoród, mint bármelyik agglomerációs település, folyamatosan nő, egyre újabb és újabb lakóházak és parkok épülnek a településen. Az önkormányzat szorgalmazza a belterületbe vonást, a jegyzőkönyvek szerint újabb és újabb telkeket minősítenek át. A belterületen általában jóval magasabb a beépíthetőség százaléka, övezeti besorolástól és a Helyi Építési Szabályzattól függ, hogy, hol mennyit engedélyeznek. Bár külterületen is lehet lakhatás céljára szolgáló épületet elhelyezni, az önkormányzatok általában alig néhányat engedélyeznek.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Átminősítés esetén a testület településfejlesztési-hozzájárulást kér a tulajdonosoktól , amit alapesetben 2000 Ft/nm árban állapítottak meg. Ebből a pénzből épülnek az utak, készül el a közvilágítás – állítja az önkormányzat.

Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak

A kérdéses terület, a Berektető korábban külterület volt, és 2017-ben szavazták meg az átminősítést. Legalábbis ezt állítja az akkori és mostani független polgármester, Paulovics Géza. Az akkori képviselőtestület azonban ezt másként látja: ők valójában nem is a teljes terület, csak az oda vezető út átminősítését szavazták meg.

A polgármester még egy 2017-es határozat alapján, 2019-ben indította el a Berektető belterületbe vonását a földhivatalnál. Az összesen 155 938 négyzetméternyi (15,5 hektáros) terület után 311.876.000 forint településfejlesztési-hozzájárulás nem érkezett be, mert a testület nem határozta meg annak mértékét, hiszen a jegyzőkönyvek szerint nem is tudtak róla, hogy egy egész terület belterületbe vonását szavazták meg.

Az átalakítással jól járt a polgármester édesanyja is, aki rendelkezett területtel Berektetőn, de több akkori képviselővel megegyező vezetéknevű tulajdonos neve is olvasható a dokumentumokban.

A földkárpótlásként visszakapott területek után a 152 tulajdonosnak (51. oldal) elvileg 2000 ft/nm árat kellett volna kifizetniük az átalakításért, ám ez nem történt meg. Hogy történt-e hűtlen kezelés, és kinek a részéről, azt majd a vizsgálat dönti el.

Az ügyben ugyanis 2020. november 4. óta folyik nyomozás, egyelőre ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. Megkeresésünkre a Pest Megyei Rendőrkapitányság sajtóosztálya arra a kérdésünkre, hogy folyik-e nyomozás egy 2019-es 13 hektáros belterületbe vonás kapcsán a be nem szedett településfejlesztési hozzájárulások miatt, ezt válaszolta:

„A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya 2020. november 4. óta folytat nyomozást egyelőre ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A büntetőeljárásban résztvevőkről, az azzal érintettekről a rendőrség nem ad tájékoztatást. A nyomozás folyamatban van, a rendőrök minden olyan nyomozási cselekményt elvégeznek, amely a körülmények teljes körű és megnyugtató tisztázásához szükséges.”

Mogyoród és a Berektető út egy része a Google Maps-en

A képviselők is jól jártak az átminősítésekkel

Az átminősítések jó bevétellel kecsegtethetnek. Az ingatlanspekulációs visszaélések visszaszorítására tett intézkedésként a belterületbe vont ingatlanokhoz kapcsolódó illeték megváltoztatása 2020. február 1-jével 1990. évi XCIII. törvény 18. § (1). lépett életbe. A törvény szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték 90 százalék, míg más ingatlanok esetében főszabályként 4 százalék.

A mogyoródi volt és jelenlegi képviselők egy részének vagy a családtagjaiknak is van földjük a településen, és előfordult, hogy ők is szavaztak a belterületbe vonásról, melyről minden esetben a testület dönt. Bár a jogszabályok egyértelműen fogalmaznak az érintettség kérdésében:

„A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.” (2011. évi CLXXXIX. törvény 49. § (1))

A testület valamiért többször is úgy gondolta, ez nem jelenthet gondot.

Az előző ciklusban Kurfis László (aki azonos neve ellenére nem egyezik meg a mostani testületben helyet foglaló Kurfis Lászlóval) például egy Gazdasági és Településfejlesztési bizottsági ülésen jelezte, hogy érintett egy átminősítésben, ám e felett szemet hunytak a képviselőtársak, és engedték szavazni. Egy ciklussal később Hutter József képviselő is jelezte érintettségét, a testület ismételten nem zárta ki a szavazásból, így a két telek (összesen 9940 m2) LKE-1-es, azaz Mogyoródon meglévő hagyományos belterületi területté lett minősítve. A hozzájárulás mértéke 1600 ft/nm volt, 12 hónapos törlesztési ciklusban.

2021. november 29-én Kamarás Zsuzsanna képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke elfelejtette bejelenteni érintettségét. Az elszaporodott összeférhetetlenségek miatt felállt egy bizottság (8:08-tól), akik megpróbálnak kidolgozni ellenőrzési lehetőséget érintettség esetén.

De nem csak a testület szavazza meg a belterületbe vonásokat, Paulovics Géza sem rest így tenni. 2021 áprilisában a polgármester a koronavírus járvány miatt saját hatáskörben döntve a 0160/35-ös telket minősítette át (116/2021-es határozat), 300/m2 árat kérve településfejlesztési-díj gyanánt. A telek tulajdonosa az akkori gazdasági tanácsadó és a polgármester barátjának, Kurucz Bélának a testvére.

Hogy a belterületbe vonás mennyire elterjedt a testületben, azt jól mutatja a képviselő-testületi ülésből kiragadott részlet, amiben arra céloznak, hogy mindenkiről kiderül valami.

A telek belterületbe vonása a képviselő-testületnek sem tetszett, mert a 2021. október 11-én megtartott ülésen több polgármesteri hatáskörben hozott határozat visszavonásáról is döntött (299/2021), illetve kezdeményezte Paulovics Géza ellen büntetőeljárás előkészítését (308/2021), hűtlen kezelés, hanyag kezelés gyanúja miatt.

Ez ellen a jegyző, dr. Fila László kifogással élt, és a Kormányhivatalhoz fordult, hogy vizsgálják meg. A kormányhivatal álláspontja szerint a képviselő-testület a veszélyhelyzet megszűnését követően korlátozás nélkül bármikor felülvizsgálhatja, megváltoztathatja a polgármester döntését.

Egyedi döntés született

Paulovics Géza teljesen máshogy látja a helyzetet. „A kormányhivatal megállapította, hogy nem hoztam az elmúlt 8 évben egyetlen törvénytelen döntést, azaz mind a magyar jogszabályoknak, és az Mötv.-nek megfelelő döntések születtek”- mondta lapunknak. Azt is megkérdeztük tőle, mit gondol a nyomozásról, vagyis két nyomozásról, mert tájékoztatása szerint a veszélyhelyzet alatt hozott egyedi döntések miatt is feljelentették.

„Olyan kárt nem lehet okozni, ami nem keletkezik. A belterületbe vonás kötelező feladat, amiért nem kérhet pénzt az önkormányzat, és nem is kér. Nem lehet se jogszabályban, sem rendeletben meghatározni az összeget. Egyedi, normatív döntést kell hozni a képviselő-testületnek, hogy ez mennyi. Akkor hol lesz a hűtlen kezelés? Ez összemosódik a településrendezési szerződéssel, amit önként szoktak felajánlani.”

Paulovics Géza választási kampányfotója 2019-ben. Forrás: Facebook

Annyiban igaza van a polgármesternek, hogy kötelező feladat, olyan módon, hogy kérelemre tárgyalnia kell a testületnek, ha egy adott földterület tulajdonosa belterületbe vonási kérelmet terjeszt elő, de egyáltalán nem kötelező azt minden esetben engedélyeznie. Ha engedélyezi, az adott önkormányzat előírhatja, hogy milyen feltételek teljesülése esetén engedélyezi azt. Ennek egy eleme a településfejlesztési hozzájárulás, melynek összegét a képviselő-testület határozza meg.

A polgármester elmondása szerint nem azért fizetnek az emberek, mert belterületbe vonták az ingatlanokat, hanem azért, mert egy egyezség született. „Ön önként felajánlja nekünk; ha ön a semmit ajánlja fel, akkor is belterületbe kell vonni, nem kényszeríthetjük ki. Akkor hol lesz a hűtlen kezelés?” – tette fel a költőinek szánt kérdést.

Arra a kérdésre, hogy miért kért csak 300 forintot négyzetméterenként K. Anikótól a polgármester, azt válaszolta, hogy egyedi döntés született: van, aki 100-at és van, aki 2000 forintot fizet.

„Alig van olyan önkormányzat, amely a belterületbe vonásért bármit kérne, ez egy kötelező feladat, ingyenes.

A COVID alatt nem egy, hanem legalább 30 ilyen döntést hoztam. Ez egy jogi aktus, amitől nem lesz beépíthető a telek, csak a helyrajzi száma változik meg. A belterületbe vonást kérheti a tulajdonos, a képviselő-testület pedig eldönti, hogy megteszi-e. K. Anikó területe zöld terület, egy liget, a másik pedig egy szántóföld, ahova lakóházat nem lehet építeni.”

„Három év alatt csak kiderült volna, ha valami nem törvényes. Nem ellenem nyomoznak, hanem ismeretlen tettes ellen” – tette hozzá a polgármester.

Nem találtak mindent rendben

Ahhoz képest, hogy a polgármester szerint a Kormányhivatal mindent rendben talált, egyrészt a Kormányhivatal még 2021-ben indított törvényességi felügyeleti eljárást, másrészt 2022 júniusában a Pest Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya levélben értesítette a polgármestert, hogy van egy kis baj a településfejlesztési hozzájárulással.

Levelükben többek közt azt írják, hogy:

„A fentiekre való tekintettel a községfejlesztési hozzájárulás nem felel meg a jogbiztonság követelményének,

mivel a határozatokban egy olyan jogintézmény kerül megnevezésre, amelynek létrehozásáról nem rendelkezhetett volna sem a képviselő-testület, sem a polgármester.”

A levélből kiderül, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa által Köf.5.014/2017/4. számon hozott ítéletre hivatkozva kifejtik, hogy „a helyi önkormányzat községfejlesztési hozzájárulás címén nem állapíthat meg díjat a belterületbe vonás ellentételezéseként, azonban településrendezési szerződés keretei között szabályozhatja az egymással szemben támasztott követelményeket.”

A levélből az is kiderül, hogy ez a tájékoztatás nem tekinthető kötelező jogi iránymutatásnak, és nem lehet rá hivatkozni a bíróság vagy más hatóság előtt.

Zimre Zsuzsa

Nyitókép: A mogyoródi polgármesteri hivatal a Google térképén