Egy horgászegyesület évi 21 000 forintért sajátíthatja ki Kisoroszi egyetlen tavát

A Cseres-tavat eddig a horgászok mellett a fürdőzők is használták, most a bérlő horgászegyesület kerítéssel zárná el azt. Indoklásuk szerint a bányató veszélyes, a felelősség pedig őket terhelné egy baleset esetén. A helyiek tiltakoznak, az önkormányzatnak pedig nincs beleszólási lehetősége. 

Kisorosziban, a golfpálya szomszédságában található a Cseres-tó. A bányatóban – bár hivatalosan nem lehetett soha fürdeni – gyakran úsztak a helyiek. Egészen mostanáig. A Cseres-tóra kiírt agrárminisztériumi pályázatot a helyi Kisoroszi Nyurga Ponty Egyesület nyerte meg. Ennek köszönhetően évi 21 000 forintért használhatják a tavat, és megkapták a tó 15 évig tartó bérleti jogát.

A 6,2406 hektár kiterjedésű tó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület. Az egykori kavicsbányászati terület, amelynek rekultivációja nem történt meg, kiváló helyszínt jelent a horgászok számára, akik eddig is horgásztak a területen, csak éppen osztozva a tavon a fürdőzőkkel.

Az egyesület azonban most kerítést húzna, és megtiltaná a fürdőzést a területen.

Lakosok egy csoportja beadvánnyal fordult a térség képviselőjéhez, Vitályos Eszterhez, megoldást remélve a problémára. Ebben azt nehezményezik, hogy a nyaralók egy részét a tó vonzotta Kisorosziba, és 2018-ban a falu fejlesztési terveiben is szerepelt a tó és környékének szabadidőközponttá való átalakítása. Mint levelükben írják: „ehhez képest hidegzuhanyként ért mindannyiunkat, hogy a tó nagy része minden korábbi ígéret ellenére, csendben, magánkézbe került. Kiderült, hogy 2018-ban kezdte három nagyvállalkozó a terület felvásárlását 680 tulajdonostól, az Önkormányzat pedig nem jegyeztette be, vagy nem élt elővásárlási jogával, noha érdeklődésünkre a Polgármester Úr válasza az volt, hogy »Dolgozunk a tó tulajdonviszonyának rendezésén«.” Levelükben arra kérik a térség képviselőjét, hogy segítsen megőrizni a szabad lejutás és strandolás lehetőségét.

A horgászegyesület elnöke szerint a fürdőzők sok szemetet hagynak maguk után a parton (forrás: Zimre Zsuzsa/Átlátszó)

Hogy hogyan akarta megvalósítani az önkormányzat a 2018-as fejlesztési koncepciót, nem tudni, hisz jogilag nincs köze a tóhoz. Ehhez képest a tervek közt szerepelt :a Cseres‐tó szabadidőközponttá történő átalakítása, a strand kialakítása (öltözők, zuhanyozók, WC), a horgászterület kijelölése, a rekultivációs- és tájvédelmi terv végrehajtása.

A tó körbekerítéséval kapcsolatban megkerestük ifj. Sas Józsefet, az egyesület elnökét is.

Elmondása szerint az egykori bányaterület balesetveszélyes.

A hirtelen és kiszámíthatatlanul mélyülő víz okozta balesetért őket mint a bányató kezelőit terhelné a felelősség. Tavaly rengeteg szemetet hagytak ott azok, akik maguknak felfedezték a tavat, és ezt az egyesület tagjai takarították el, ami szintén nem segítette a jó viszonyt.

„Volt, hogy egyedül volt bent egy gyerek a tó közepén egy SUP-on. Ha beleesik, kié a felelősség?” – tette fel a költői kérdést. Elmondása szerint a tó mélysége teljesen kiszámíthatatlan: van, ahol egy méter mély, máshol viszont 6-8 is lehet.

Nem az önkormányzaté

A tó legnagyobb tulajdonosa Schoblocher Antal, aki az egykori TSZ feloszlásakor területet kapó tulajdonosoktól vásárolta meg a részüket. Schoblocher így nagyságrendileg a terület 40 százalékát birtokolja, a Magyar Állam és Nagy István mellett, aki a helyi golfklub tulajdonosa. A tulajdonosok kiterjedt körét mutatja, hogy terület tulajdoni lapja 78 oldalas (ez általában 3–6 oldalt tesz ki).

A Cseres-tóért aggódó civilek egy Facebook-oldalt hoztak létre, ahol egy hosszú posztban tájékoztatták a közvéleményt arról, hogyan jutott el az egyesület a pályázatig. Ebben azt írják: „a helyzet mostani állása szerint a Kisoroszi Nyurgaponty Horgász Egyesület Schoblocher Antal támogatásával vízjogi üzemeltetési engedélyt szerzett. Ez a bánya bezárása után szükséges lépés, amit az ingatlan-nyilvántartásban történő bányatóra való átminősítésnek és a hatóság által halgazdálkodási vízterületként történő nyilvántartásba vételnek kell követnie.”

A tó mélysége teljesen kiszámíthatatlan: van, ahol egy méter mély, máshol viszont 6-8 méter is lehet (forrás: Zimre Zsuzsa/Átlátszó)

Sas József az Átlátszónak arról beszélt, ők szeretnének tiszta viszonyokat teremteni, és kompenzálni a helyieket, ezért pályáztak a Bethlen Gábor Alapkezelő Falusi Civil Alapjához, rendezvények megtartására kérve pénzt, de csak tartaléklistára kerültek. Hogy egy bográcsparti elég lesz-e az elkeseredett fürdőzők kompenzálására, az más kérdés.

Zimre Zuzsa

Nyitókép: A Cseres-tó Kisorosziban (forrás: Zimre Zsuzsa/Átlátszó)