Eladná és letarolná a Duna-partot az önkormányzat a paksi bővítés kedvéért

„Nem értem ezt a finyákolást, hogy mi a fene baj van közel egy milliárd forinttal meg egy ártérrel” – fakadt ki a paksi képviselő-testület egyik Fidesz-KDNP-s tagja, amikor ellenzéki képviselők egy testületi ülésen azt firtatták, hogy miért akar eladni az önkormányzat egy 12 hektáros, Duna-parti, ártéri területet egy állami vállalatnak, és mi épülne oda. Minderre a testületi ülésen nem derült fény, ugyanakkor egy későbbi tanulmánytervből kiderül, hogy egy szabadidőparkot és atomerőmű-látogatóközpontot álmodtak a területre. Kis nehézséget jelent azonban, hogy ehhez méterekkel fel kellene magasítani, vagyis nagyjából félmillió köbméter talajjal fel kellene tölteni az árteret. Az elképzelés szerint ezt a hatalmas földmennyiséget a Paks II építési területről hordanák oda, a park kialakítását pedig természetesen az államkasszából finanszíroznák. Ugyanakkor sem a képviselő-testületi üléseken, sem a nyilvánosság előtt nemigen esett szó arról, hogy a terület feltöltése azzal járna, hogy szinte teljesen letarolnák a fákat a Duna-partról.

A bevezetőben említett képviselő-testületi vitára azért került sor 2020. szeptember 9-én, mert az állami tulajdonú Pip Nonprofit Kft. beadványában jelezte a paksi önkormányzat felé, hogy felvásárolná a Déli Duna-parton fekvő ingatlanokat. A cég a vételi ajánlatban konkrét árakat is megjelölt az 52 darab, nagyjából 47 ezer négyzetméter összterületű önkormányzati tulajdonú telek tekintetében, összesen 798 474 800 Ft értékben. Emellett jelezték, hogy a nem önkormányzati tulajdonú területekre is igényt tartanak, amelyekkel kapcsolatban az önkormányzat közbenjárását kérték. (Három ingatlan gazdasági társaságok, kettő pedig magánszemélyek tulajdonában van.)

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Pip Nonprofit Kft. 2017-ben került állami tulajdonba, feladata a Paks II beruházáshoz kapcsolódó projektfejlesztések megvalósítása. Jelenleg a Miniszterelnökség alá tartozik, ezen belül is a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter (azaz Süli János) alá. Süli János korábban, 2014–2017 között Paks polgármestere volt, 1985 és 2011 között pedig a Paksi Atomerőmű munkatársa volt különböző beosztásokban, csoportvezetőtől vezérigazgatóig. 

„Ezt miért kell csinálni, ezt a cirkuszt, bizottsági üléseken, testületi üléseken”

Az előterjesztés ugyanakkor azt nem tartalmazta, hogy miért akarja a PIP Kft. megvásárolni a területet, és hogyan akarja azt hasznosítani. Az ülésen részt vevő öt ellenzéki képviselő (Paksi Deák Ferenc Egyesület) ezt szerette volna megtudni a hét Fidesz-KDNP-s képviselőtől, de nem kaptak érdemi választ.

„Amikor van egy ilyen lehetőségünk, hogy közel egymilliárd forint érkezik a városnak a büdzséjébe, akkor talán nem finyákolni kellene, hogy vajon mi a fenét akar a PIP Kft. A PIP Kft.-ben megbízunk, Süli János képviselő és miniszter úrnak a tevékenységében megbízunk” – válaszolta egy, a finyákolás szót láthatóan kedvelő fideszes képviselőasszony, majd tulajdonképpen megvilágította az ügy lényegi pontját:

„Ránézek erre az összegre. És ez egy nagyon csinos összeg. Egy olyan területért, ami jelen helyzetben ártér. A PIP Kft.-n kívül a világon ezt soha senki megvenni nem fogja. Nem tudná. Nem is akarná, mert nem lehet ilyen módon hasznosítani.”

Az ellenzéki képviselők megpróbálták elérni az ülésen, hogy halasszák máskorra a terület eladásával kapcsolatos döntést, előbb ismerjék meg a terveket, kössenek településrendezési szerződést a PIP Kft.-vel, és csak utána határozzanak az eladásról vagy hosszú távú bérletről. A felvetéseket azonban Szabó Péter polgármester nem támogatta, és végül 7 igen és 5 tartózkodás mellett megszavazták az előterjesztést.

(forrás: Telepítési tanulmányterv)

Ezzel eldöntötték, hogy a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokat kijelölik értékesítésre; kezdeményezik a közutak átminősítését közforgalmú magánúttá a Tolna Megyei Kormányhivatalnál; három ingatlanon törlik az építési tilalmat, és megkezdik a tárgyalásokat a magántulajdonban álló ingatlanok adásvételéről – ha pedig ezek sikertelenül zárulnának, akkor az önkormányzat kisajátítási kérelmet nyújt be a Tolna Megyei Kormányhivatalhoz ezekre az ingatlanokra.

„Mást se csinál az ember, csak azon van, hogy Paks városát felfejlessze”

A fentihez hasonló felesleges akadékoskodások elkerülésére remek lehetőséget nyújtott a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet, amikor nem lehetett testületi üléseket tartani, és a polgármesterek vették át a képviselőtestület hatáskörét. Így minősítette kiemelt fejlesztési területté a szóban forgó paksi Duna-partot egy 2020. május 5-i határozattal Szabó Péter polgármester egymaga, és így fogadta el szintén ő egyszemélyben a PIP Kft. által benyújtott Paks Duna-parti rekreációs terület telepítési tanulmánytervet 2021. márciusában.

Telepítési tanulmánytervet a jogszabály szerint olyan esetekben kell készíteni, amikor egy építési beruházás miatt módosítani kell valamelyik településrendezési eszközt, azaz helyi szabályozást. Ahogyan a benyújtott és elfogadott telepítési tanulmánytervből kiderül, a Duna-parti fejlesztés ilyen lenne, mert a jelenlegi területfelhasználási és övezeti besorolások keretein belül nem lehetne megvalósítani a tervezett beruházást. Ezért a PIP Kft. kérte az övezeti besorolások módosítását.

(forrás: Telepítési tanulmányterv)

A tanulmánytervből pedig végre kiderül az is, amit a képviselők korábban hiányoltak az ominózus testületi ülésen, azaz hogy mit is építene a Duna-parton a PIP Kft.: egy rekreációs parkot és egy atomerőmű-látogatóközpontot. Vagyis különböző közcélú (rekreációs, szabadidős, oktatási, kulturális és turisztikai célú) épületek és létesítmények (kiállítótér, előadó termek, irodák, büfék, vendégházak) lennének itt felépítve, ami kb. 1500 m² épületet, 50 db személygépkocsi parkolóhelyet és 5 db busz parkolót jelentene.

„Hát miért akarják minden áron megakadályozni azt, ami jó?”

A telepítési tanulmányterv taglalja azt is, hogy milyen akadályok és problémák merülnek fel az elképzeléssel kapcsolatban.

Először is, a paksi Duna-part országos vízminőségvédelmi területek övezetén, illetve a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen lévő terepen fekszik, emiatt szigorúbb közművesítési követelményeknek kell megfelelnie – jelenleg a terület döntő részben közművesítetetlen.

Másodszor, ahogy korábban a képviselőasszony is utalt rá, ártérről van szó. A terület nagyvízi mederben fekszik, hullámtérben, az elsőrendű árvízvédelmi töltésen kívül, a vízparti, mentetlen oldalon. Vagyis a mértékadó árvízszint alatt van, átlagosan 90-94 mBf közötti magasságon (az mBf tulajdonképpen métert jelent, a Balti-tenger kronstadti közepes vízszintjéhez viszonyítva, ezt jelöli a rövidítés, szó szerint: méter Balti felett).

(forrás: Telepítési tanulmányterv)

A mértékadó árvízszint ezen a szakaszon körülbelül 94,39 mBf, a rendelettel meghatározott biztonsági magasítás igénye +1 méter. A helyi építési szabályzat szintén kimondja, hogy a terület beépítése kizárólag a mértékadó árvízszint fölött legalább +1 méterrel való feltöltés esetén lehetséges. Az elsőrendű védvonal esetében különböző rendeletek különböző árvízvédelmi korlátozásokat, feladatokat írnak elő, (pl. mederkarbantartó sáv, gödörásási korlátozás a hullámtéri oldalon stb.), ami mind befolyásolja a területhasznosítás lehetőségeit.

A szabályok szerint nagyvízi mederben fekvő területen új beépítésre szánt terület nem is jelölhető ki,

ezért a Telepítési tanulmányterv megállapításai szerint a terület kiemelése és feltöltése szükséges, de nem elégséges feltétele a beépíthetőségnek. Ezenkívül az elsőrendű védvonal módosítása és az ezt érintő nagyvízi mederkezelési terv módosítása, jogi rendezése is szükséges lenne, és csak ezt követően lenne lehetséges a terület hasznosítása.

De mit is jelent a kiemelés és feltöltés? A tanulmányterv három korábbi dokumentumra hivatkozik, amelyek a paksi önkormányzat megrendelésére készültek 2016 illetve 2017-ben. Zellei László vízilétesítménytervező által készített műszaki dokumentáció a Duna-part rekreációs terület feltöltésének műszaki részleteit, nagyvízi mederkezelési, partszakasz-állékonysági és folyószabályozási fenntartási lehetőségeit vizsgálta.

(forrás: Telepítési tanulmányterv)

A tervdokumentáció szerint a terület tervezett feltöltése átlagosan 2,5 méter vastagságú feltöltést jelentene. A „Vitaqua” Közműtervező Kft. által készített Geotechnikai tervdokumentáció megállapításai szerint a tervezett feltöltéshez, illetve a feltöltés területének későbbi hasznosíthatóságához a hullámtéri terület teljes növényzetének letermelése (azaz kivágása) lenne szükséges, és közel 0,5 millió m³ földtömeg kerülne a Duna-partra.

Jelenleg a területen ártérre jellemző, természetközeli puhafás (fekete nyáras), idős korú faállomány található, illetve a középső területeken és a Duna mentén végigfutó parti rézsűn vegyes, főleg füzes-nyáras facsoportok telepedtek meg. Az Országos Erdőállomány Adattár adatbázisa szerint a területen három, elsődlegesen part és töltésvédelmi rendeltetésű erdőrészlet található.

A korábbi tervdokumentációkhoz képest egyébként a 2018-ban és a 2021-ben készült telepítési tanulmánytervek szerint jelenleg nem teljes, hanem csak részleges feltöltésben gondolkodik az önkormányzat, de ez jelen pillanatban nem egyértelmű és az elérhető anyagok szerint ez a verzió nincs is részletesen megvizsgálva.

„Mi a fene baj van közel egy milliárd forinttal”

Az Átlátszó birtokába került miniszterelnökségi feljegyzés szerint Süli János 2021. augusztus 30-án több mint egy milliárd, egészen pontosan 1 153 447 148 forint támogatást igényelt a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától (Tarjánné dr. Molnár Eleonórától) a PIP Kft. részére a szóban forgó paksi déli Dunapart ingatlanjainak megvásárlására, az állami Gazdaságvédelmi Alapból. A szűkszavú indoklás szerint „Paks város Duna-partjának a feltöltéséhez, valamint a Paks II beruházási területről kitermelt földmennyiség elhelyezéséhez szükséges a területen fekvő ingatlanok megvásárlása”.

Részlet a feljegyzésből

A paksi önkormányzat és a paksiak ugyan esetleg nem kifogásolják az állami támogatás tényét, a többi háromezer településen lakó állampolgár viszont joggal gondolkodhat el azon, hogy miért szükséges az állami Gazdaságvédelmi Alapból finanszírozni egy paksi szabadidőparkot, ráadásul úgy, hogy a park létrehozásához jelenleg nagyjából egyetlen feltétel sem adott.

Sem a terület nem megfelelő, sem a területhasznosítási besorolások, az ingatlanok tulajdonjoga rendezetlen, a Paks II nem halad, és a jelek szerint talán soha el nem készül (bár gödröket ásogatnak azért).

És nem utolsósorban: egy nagyjából természetes állapotában megmaradt, ártéri funkciót (mert ez egy funkció!) ellátó területet kellene ledózerolni azért, hogy büféket meg kiállítótermet építhessen oda az állam.

Szerettük volna megtudni többek között, hogy mennyi állami támogatást kapott eddig a PIP Kft. a park létrehozására, mi indokolja a projekt finanszírozását a Gazdaságvédelmi Alapból, jelenleg mekkora összegre becsülik a rekreációs park kialakításának teljes költségét, és ezt honnan fogják fedezni, miért feltétlenül a Duna-parton erőltetik a park létesítését, elindult-e már a magántulajdonú területek kisajátítása, valamint hogy a terület eladása esetén hogyan tud majd hatással lenni a paksi önkormányzat arra, hogy valójában mi épül végül a Duna-parton.

Sajnos cikkünk megjelenéséig sem a paksi önkormányzat, sem a PIP Kft., sem a Miniszterelnökség nem válaszolt megkeresésünkre.

Fülöp Orsolya

Közreműködött: Gödri Rita

Címlapfotó: Részlet a tanulmánytervből

Ez a cikk hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében, a Partizán támogatásával készült. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.