„Már lemondtunk arról, hogy saját háziorvosunk legyen”

A háziorvosi praxisok tíz százaléka ma betöltetlen Magyarországon, a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás. Hat járásban (Barcsi, Cigándi, Devecseri, Putnoki, Szikszói, Vásárosnaményi Járások) már minden második lakosnak nincs saját háziorvosa, tizenegy faluban pedig csak minden harmadik lakosra jut egy háziorvos. Somogyi és baranyai riportunkban megpróbáltunk választ találni arra, miért üres egyre több rendelő.

Felújított zöld családi ház, előtte fekete macska. Balszerencse, mondjuk, és valóban az. Az épület ajtaja zárva, akárcsak a többi rendelőé, amit egy borongós januári napon felkerestünk. A szigetvári és barcsi járás, bár egymás mellett fekszik, két különböző megyéhez tartozik. A problémák azonban láthatóan nem állnak meg a megyehatárnál. Mindkét járásban számos háziorvosi praxis betöltetlen, akad, amelyik már hosszú évek óta. Helyettesítéssel oldják meg az ellátást.

Év elején jelent meg a GKI Gazdaságkutató Intézet elemzése, amely szerint 2022 januárjában a háziorvosi praxisok tíz százaléka betöltetlen volt Magyarországon. A 2022. január elsejei adatok szerint 508 településen összesen 645 betöltetlen háziorvosi praxis van. Ez a tavalyi adatokhoz képest a betöltetlen praxisok számában 6%-os, a települések esetében 11%-os növekedést jelent.

A 645 praxisból 27 közel 15 éve, 69 több mint 10 éve, 187 pedig több mint 5 éve betöltetlen.

A GKI elemzésében arra is rámutatott, hogy a népességfogyás ellenére nőtt az egy háziorvosra jutó lakosok száma. „Az üres praxisok helyettesítése miatt a helyettesített és az eredeti praxisban is romlik a betegek ellátása, mivel a háziorvosok túlterheltsége növekszik. Egy-egy betegre átlagosan maximum 12 perc jut” – olvasható az írásban.

Megyei szinten a legtöbb háziorvos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, de szintén magas ez a szám Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, valamint Budapesten. A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a háziorvosok körében jelentős az elöregedés, azaz

a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás. A háziorvosok átlag életkora 60 év körüli.

Lapunk decemberben írta meg, hogy az ellátatlan háziorvosi praxisok száma évek óta drámaian emelkedik Magyarországon. Hat járásban (Barcsi, Cigándi, Devecseri, Putnoki, Szikszói, Vásárosnaményi Járások) már minden második lakosnak nincs saját háziorvosa. Tizenegy faluban pedig csak minden harmadik lakosra jut egy háziorvos.

Az elmúlt két hónapban 15 településen szűnt meg az állandó háziorvosi szolgálat | atlatszo.hu

Az ellátatlan háziorvosi praxisok száma évek óta drámaian emelkedik Magyarországon. Mostanra hat járásban minden második, tizenegyben minden harmadik embernek nincs állandó háziorvosa. A háziorvoshiány leginkább Magyarország leszakadó régióit érinti, mostanában azonban Budapesten is egyre gyakoribbá válik a probléma. Olyannyira, hogy idén már a megszűnt háziorvosi praxisok egyharmada Budapestet vagy Pest megyét érintette.

Akkor azt írtuk, két hónap alatt 15 településen szűnt meg az állandó háziorvosi szolgálat, novemberben több mint 856 ezer lakos maradt háziorvos nélkül. Mindebből azonban elsőre semmi sem látszik azokban a Somogy és Baranya megyei falvakban, amelyeket felkerestünk. De csak elsőre.

Inkább a Balatonon praktizál

Az 1700 fős Vajszlón az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilvántartása szerint  tavaly április óta betöltetlen egy háziorvosi praxis a Temesvári utca 20.-ban. Megkerestük az önkormányzatot, hogy megtudjuk:

• mi volt az oka annak, hogy megszűnt az ellátás,
• hogyan oldják meg jelenleg a kieső orvoshoz tartozó betegek ellátását,
• hány háziorvosi praxis van jelenleg a településen,
• volt-e már jelentkező a megüresedett praxisra,
• tud-e valahogy segíteni az önkormányzat a praxis feltöltésében.

Kérdéseinkre nem kaptunk választ, akárcsak Drávafokon, ahol 2020 áprilisa óta, valamint Darányban, ahol 2021 eleje óta betöltetlen egy-egy háziorvosi praxis.

Nagyobb sikerrel jártunk a barcsi járáshoz tartozó, nagyjából 500 fős Lakócsán, ahol már 2008 óta, azaz 14 éve nincs saját orvosa a településnek.

Pedig Csonka József polgármester elmondása szerint a rendelő az utóbbi években a Magyar Falu Programnak köszönhetően teljeskörű korszerűsítésen és felújításon esett át, így állapota a mai követelményeknek teljesen megfelel. Eszközöket is sikerült beszerezniük, szintén pályázati pénzek segítségével, sőt, szolgálati lakást is fenntartanak az orvosnak. A praxisra azonban ezidáig mégsem akadt jelentkező.

A polgármester elmondta,

a legutolsó orvos a Balaton környékén létesített praxist, ezért ment el 2008-ban a területről.

Azóta a szomszéd háziorvosi körzetben praktizáló háziorvos látja el helyettesítéssel a feladatot. Heti két alkalommal biztosít rendelést, sürgős esetben pedig telefonos megkeresést követően személyesen keresi fel a beteget.

Hasonló a helyzet a 30 kilométerre, már a szigetvári járásban található 300 fős Nemeskén. A faluban 2004 óta nincs orvos, pedig a település legszebb háza – az önkormányzati épület mellett – az orvosi rendelő.

Modensziederné Berta Szilvia polgármestert a temetőben értük utol, ahol éppen a sírokat regisztrálták. Emlékei szerint annak idején az orvos meg akarta venni a praxist az épülettel, de nem adták el neki, azóta pedig nem jött újabb érdeklődő. Jelenleg helyettesítéssel oldják meg az ellátást, egy héten háromszor ügyel a rendelőben az orvos, aki már elmúlt 70 éves.

– Nem tudjuk, mi lesz, ha ő is abbahagyja a munkát – mondta az Átlátszónak. – Több ezer ember tartozik hozzá, több körzet, és nem hallottunk róla, hogy meglenne már az utódja.

„Őszintén, ki akarna idejönni?” – ezt a kérdést már Ibafa polgármestere, Benes László tette fel egy hasonló okból készített riportban. Bár a cikk 2017-ben készült, a helyzet azóta sem változott ott sem.

– Állandó helyettesítő orvosunk van, egy középkorú doktor, így szerencsére nem kell attól tartanunk, hogy a közeljövőben nyugdíjba megy.

De arról már lemondtunk, hogy saját háziorvosunk legyen

– ismételte meg 4 évvel ezelőtti szavait az Átlátszó kérdésére a polgármester. – Ibafa egy négy kistelepülésből álló körzethez tartozik, az ellátottak száma 600 fő körül van. Ez kevésnek számít, nem éri meg az utánuk kapott normatívából fenntartani egy önálló praxist. Szigetvárról jár ki az orvos, hetente kétszer.

„Az előző orvosunk halála után a fia örökölte a praxist, de nem tudta eladni, így az visszaszállt az önkormányzatra. Ez még 2003-ban történt. (…) Sokáig igyekeztünk mindent megtenni, hogy újra saját orvosunk legyen: az önkormányzat épületébe költöztettük és felújítottuk a rendelőt, a szomszédos faluban szolgálati lakást biztosítottunk, és azt is eldöntöttük, hogy ingyen adnánk ki a praxist. De nincs jelentkező, mintha már nem is lenne megbecsült dolog egy falu orvosának lenni” – mondta évekkel ezelőtt Benes László.

A polgármester lapunknak megerősítette, nem történt változás a körülményekben azóta sem: a faluban bezárt a takarékfiók, a posta, az óvoda. Iskola a szomszéd településen, Almamelléken van, oda járnak át a gyerekek. A bolt és a kocsma még üzemel, azonban a szolgáltatóknak még mindig nem sikerült térerőt biztosítaniuk a településen.

Állandó ügyelet

Bár az érintett településeken helyettesítést ellátó orvosokkal nem sikerült beszélnünk, fogadott minket egy városi, de annak peremén, az egyik legszegényebb körzetben dolgozó háziorvos. Korábban egy klinikán dolgozott, de a hét napból hatot mindig a munka töltött ki, nagy volt a nyomás, a családjára nem maradt ideje, a fizetés pedig nem kompenzálta mindezt. Ezért vállalta el 2013-ban a háziorvosi körzetet, ahol azóta is dolgozik.

Elmondása szerint az előző orvos viszonya megromlott az önkormányzattal, ő külföldre ment, és miután nem tudta eladni a praxist, az visszaszállt az önkormányzatra. A betöltetlen praxisban helyettesítéssel ment a rendelés sokáig,

és mivel tartósan betöltetlen volt, neki csak pályáznia kellett rá, megvásárolnia nem.

Mint mondja, 2000 lakos tartozik hozzá, ebből ezer fő van bejelentkezve a rendelőbe. A környéken sokan élnek rossz szociális körülmények között. A fűtetlen, penészes falú házak és a dohányzás miatt gyakori a tüdőbetegség a környéken, a nem megfelelő táplálkozás pedig legyengíti az immunrendszerüket. A gyógyszereket sokan nem váltják ki – nem tudják, vagy nem akarják.

De a rendelőben sem sokkal jobb a helyzet. Az épület az önkormányzaté, azonban a felújításra nem áldoznak – pedig lenne mit megjavítani. Már az ajtón alig lehet bejutni, mert a padló – vélhetően egy aláázástól – megemelkedett. A vakolat az előterben potyog, a váróterem ablakát (nyílászárócsere helyett) beszögelték. Fűtés jobbára csak a váróban van, a rendelő maga több fokkal hidegebb. Mindezek ellenére nem gondolkozott azon, hogy egy jól felszerelt, felújított orvosi rendelőre váltson valamelyik faluban.

– Ha nem költözik oda az ember, akkor minden nap ingáznia kell. Ezt lehet több óra, a költségeket pedig senki sem állja, a munkaidőt viszont jelentősen megnöveli. Ha pedig ott is laksz, az a vég. Onnantól nincs megállás, non-stop dolgoznod kell, hiszen látszólag mindig ott vagy, „elérhető” vagy – fogalmazott.

„Egy évet dolgoztam vidéken, nem mennék vissza. Az egy 24 órás munka, az ember nemcsak akkor orvos, amikor rendel, hanem mindig.

Egy faluban te vagy Az Orvos, számítanak rád munkaidőn kívül is. Ez egy olyan teher, amit én nem tudtam elviselni. Azt is el tudom fogadni, ha sokéves pezsgő egyetemi élet után egy frissen végzett fiatal orvos nem kívánkozik vidékre. Faluban élni, kiesni a városi nyüzsgésből csak akkor lehet, ha valaki erre is vágyik. Különben csak szenvedés” – magyarázta egy fővárosi orvos is korábban a Magyar Narancsnak.

Ahol pedig kevés az ellátott – ahogy Ibafa polgármestere is rámutatott –, ott anyagilag sem kifizetődő önálló praxist vinni. Mint ahogy azt is jól látta a falu polgármestere, hogy gyakran a megbecsülés is hiányzik.

– Fenyegetést még nem kaptam, de a tiszteletlenség jellemző – mutatott rá a város peremén dolgozó orvos. – Az önkormányzatok sem mindig együttműködőek, így mindent az állami normatívából kell kigazdálkodni: béreket, rezsit, eszközöket. Így sokan nem tudnak komoly fejlesztéseket végrehajtani, új eszközöket beszerezni, ez pedig az ellátás színvonalára is kihathat. Akárcsak az időhiány.

Mint mondja, naponta 50, de akár 100 beteg is megfordulhat egy rendelőben egy nap alatt ott, ahol sok az ellátott.

Ez azt jelenti, hogy átlagosan 4–9 perc jut egy betegre.

Ez adott esetben az adminisztrációra sem elég, nemhogy alapos kivizsgálásra. Pedig a háziorvos az alapellátás belépőkapuja, hiszen onnan kerülnek tovább a betegek, szükség esetén, a megfelelő szakrendelésre. Ha ez nem teljesül, az a lakosság egészségi állapotát jelentősen befolyásolhatja.

Mindezt megelőzendő a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, többek között, már plusz pénzzel is támogatja az üres praxisok betöltését. A pályázatra praxisjoggal nem rendelkező háziorvosok jelentkezhetnek a praxisjog megvásárlásához vissza nem térítendő támogatás formájában. Mindezt annak érdekében, hogy „a betöltetlen szolgálatok száma csökkenjen, illetve ne növekedjen, a lakosság folyamatos háziorvosi ellátása biztosított legyen, így a háziorvosi ellátás magasabb színvonalon működjön”.

A számok alapján azonban az intézkedés egyelőre nem hozott komoly sikert.

Katus Eszter

Nyitókép: Váróterem egy Baranya megyei orvosi rendelőben (forrás: Átlátszó/Katus Eszter)

Ez a cikk hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében, a Partizán támogatásával készült. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.

 

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.