Az egyre inkább elnyomó és korlátozó hazai politikai környezetben is kézzelfogható eredményeket tudtak elérni a civilek – állítja két kutató, Éltető Andrea és Ritz Judit egy most megjelent angol nyelvű tanulmányában. A szerzők a magyarországi akkumulátoripar anomáliái ellen küzdő két civil szervezet, a Göd-ÉRT Egyesület és a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) tevékenységét elemezték az Orbán-kormány idején. Azt vizsgálták, hogy ezek a civil szervezetek milyen stratégiákkal képviselték a lakosság érdekeit egy olyan politikai környezetben, ahol az állam egyre inkább korlátozta a társadalmi részvétel lehetőségeit.
A tanulmány írói szerint a vizsgált szervezetek folyamatosan alkalmazkodtak a civil aktivizmus egyre szűkülő mozgásteréhez, és az évek során olyan szakmai tudásközponttá váltak, amelyekhez más civil közösségek, újságírók és szakértők is rendszeresen fordulnak információért.
A Society and Economy angol nyelvű tudományos-gazdasági folyóirat legutóbbi számában tette közzé két hazai kutató, Éltető Andrea és Ritz Judit „The non-state actor contestation of battery factory investments in Hungary: the activism of GÖD-ÉRT and MIAKÖ” (magyarul: Az akkumulátorgyári beruházásokkal szembeni nem állami szereplők fellépése Magyarországon: a GÖD-ÉRT és a MIAKÖ aktivizmusa) című tanulmányát.
A szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy
a civil társadalom képes-e politikai vagy szakpolitikai értelemben érdemi cselekvésre egy egyre autokratikusabbá váló politikai rendszerben.
Ezt a témát a magyarországi akkumulátoripar államilag támogatott kiépítésével szemben fellépő civil szervezetek és társadalmi mozgalmak elemzésén keresztül mutatják be. A kutatási téma fontosságát és érdekességét a szerzők számára az adta, hogy az Orbán-kormányok idején Magyarországon egyszerre valósult meg az államhatalom fokozatos centralizációja, a civil szervezetek mozgásterének beszűkülése és egy rendkívül ambiciózus iparpolitikai program, amelynek középpontjában az elektromosjármű-akkumulátorok gyártása áll.
A tanulmány két magyarországi környezetvédő civil szervezet – a GÖD-ÉRT Egyesület és a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) – működését elemzi. A kutatók a szakirodalom áttekintése és sajtófigyelés mellett helyszíni terepmunkát is végeztek, valamint interjúkat készítettek a két egyesület tagjaival, több szakértővel és más civil szervezetek képviselőivel.
A debreceni akkumulátorgyár építése elleni tiltakozás 2023. január 28-án a MIAKÖ szervezésében. (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)
A vizsgált szervezetek működését olyan politikai környezet jellemzi – állapítja meg a tanulmány az azóta megbukott Orbán-rezsim hozzállására utalva –, amelyben a kormányzat fokozódóan korlátozza a társadalmi részvétel intézményeit. Ennek eszközei közé tartoznak a közmeghallgatások kiüresítése és online formára alakítása, a stratégiai beruházások kiemelt jogállása, az elhúzódó bírósági eljárások, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés nehezítése, valamint a civil szervezetek politikai megbélyegzése.
A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a mozgástér szűkülése nem eredményezi a civil aktivitás megszűnését. Ugyanis
a két szervezet a folyamatos kormányzati elnyomás közepette új működési formákat alakított ki,
melyek közül a legjellemzőbbek:
A szervezet 2020-as létrejötte közvetlenül összefüggött a Samsung SDI gödi akkugyárának létesítésével és annak folyamatos bővítésével. Az egyesület első demonstrációját 2020 októberében szervezte „Göd nem játszótér!” címmel. A helyszín szimbolikus volt: egy olyan játszótéren tartották meg a rendezvényt, amely alig száz méterre található a gödi akkumulátorgyártól. Ugyanezen a helyszínen került sor 2023 áprilisában egy újabb demonstrációra „Biztonságot a gödieknek, korlátokat az akkugyáraknak!” címmel, ahol több, akkuipar által érintett civil szervezet képviselője is felszólalt.
2024 májusában a GÖD-ÉRT és a Greenpeace közösen szervezett demonstrációt a Samsung SDI gyára előtt. A résztvevők rövid beszédekkel tiltakoztak amiatt, hogy a hatóságok figyelmen kívül hagyták a bíróság döntését, amely ideiglenesen felfüggesztette a gyár környezethasználati engedélyét. A hivatalos demonstráció befejezése után ellenzéki aktivisták lezárták a gyár több bejáratát.
2024 novemberében az egyesület társszervezőként vett részt „Az Európai Unió és Magyarország akkumulátor-stratégiájának lehetőségei és veszélyei” című nemzetközi konferencia megszervezésében. Az esemény a Civil EU-elnökség programjának részeként valósult meg.
A GÖD-ÉRT már 2021-ben független szakértőket kért fel zajmérések elvégzésére, majd az elmúlt 6 évben hat alkalommal készíttetett zajméréseket. Valamennyi zajmérés – így a 2026 májusában készült legutóbbi is – azt mutatja, hogy
a Samsung-gyár a környezetében rendszeresen túllépi a megengedett zajhatárértékeket.
Az egyesület lakossági zajpanaszok benyújtásához is készített egy formalevelet – a hatósághoz ennek segítségével már több mint 2000 panasz érkezett.
2022 májusában az egyesület pályázati támogatásból lakossági kutak vizét vizsgáltatta be. Az akkreditált laboratóriumi elemzés kimutatta az NMP (N-metil-2-pirrolidon) nevű, akkumulátorgyárakban használt veszélyes oldószer jelenlétét, a hatóság azonban nem indított vizsgálatot a szennyezés ügyében. 2024 februárjában a GÖD-ÉRT értesítette a Greenpeace-t arról, hogy a Samsung gyár közelében eltört egy szennyvízvezeték. A kifolyó szennyvízből vett minták laboratóriumi vizsgálata jelentős mennyiségű NMP-t mutatott ki. Ez újabb bizonyítékként szolgált arra, hogy a környezetbe veszélyes vegyi anyagok kerülhetnek ki a gyárból – a hatóság azonban ezt az ügyet sem vizsgálta ki.
A lakossági fórumok, demonstrációk szervezése, valamint saját mérések mellett az egyesület egyik legfontosabb tevékenysége a jogi eljárások kezdeményezése. Több alkalommal fordult a szervezet bírósághoz a Samsung-gyár működésével kapcsolatos engedélyek miatt. Álláspontjuk szerint a környezeti hatásvizsgálatok nem voltak megfelelőek, és az engedélyezési eljárások során nem biztosították megfelelően a nyilvánosság részvételét.
A 2023-ban kiadott egységes környezethasználati engedély elleni indított perük azonban több mint egy évig gyakorlatilag nem haladt előre. A tárgyalások során az is kiderült, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal több olyan dokumentumot nem nyújtott be a bíróságnak, amelyeket az eljárás során csatolnia kellett volna. Az eljárások elhúzódása jelentős terhet rótt a civil szervezetre. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a kormányhivatal a Samsung SDI Zrt.-t is alperesként vonta be az eljárásba. Az egyesület egyik képviselője a szerzőknek így nyilatkozott:
„Képzeljünk el egy kis civil szervezetet, amely egyszerre áll szemben egy állami hivatallal és a Samsunggal. A Samsung ellenkérelmében azt állítja, hogy a civil szervezet valótlan állításokat terjeszt, és politikai indítékból támadja a gyárat. Nyilvánvaló, hogy ezt nem maguktól találták ki, hanem ezt mondatták velük.”
Az egyesület a per során átmeneti sikereket ért el: 2024-ben a bíróság azonnali jogvédelem keretében a per lezárultáig megtiltotta az akkugyár környezethasználatát, majd 2025-ben visszavonta a gyár környezethasználati engedélyét és annak újabb módosításait. 2026 februárjában azonban a Kúria megsemmisítette ezt az ítéletet, így a Samsung-gyár engedélyei ismét érvénybe léptek. Ezzel az egész bírósági eljárás elölről kezdődik: a három éve húzódó per 2026 őszén újabb bírósági tárgyalásokkal folytatódik.
A szervezet egyik kezdeményezője volt a 2023-ban létrejött AKÁRTEIS (Akkumulátorgyárak Által Érintett Települések Igazságáért Szövetség) nevű ernyőszervezetnek is.
Az AKÁRTEIS célja, hogy összefogja azokat a civil szervezeteket, amelyek akkumulátorgyárak által érintett településeken működnek.
Bár a szervezet informális együttműködésként működik, tagsága folyamatosan bővül. Követelései összesítenek minden akkumulátor-iparral kapcsolatos tapasztalatot, problémát és javaslatot. A szervezet más civil egyesületekkel és szakértőkkel állította össze azt a 25 ezer ember által aláírt, és 2025 októberében az előző kormány Energiaügyi Minisztériumának átadott Greenpeace-petíciót, mely jogszerű működést, lakossági bevonást és átláthatóságot követel az akkumulátor-ipari beruházások engedélyezésének, működésének és szennyezéseinek ügyében.
2022 augusztusában a CATL (Contemporary Amperex Technology Co. Ltd.) hivatalosan bejelentette, hogy 7,34 milliárd eurós beruházással három ütemben egy 100 GWh kapacitású akkumulátorgyárat épít Debrecenben. A kelet-magyarországi városban ekkor már épült a BMW új gyára, emellett számos más autóipari és akkumulátoripari vállalat is megjelent. Az Orbán-kormány célja egy ipari klaszter kialakítása volt egy korábban döntően mezőgazdasági jellegű térségben.
A CATL gyár Debrecen külterületén, mezőgazdasági területek között, Mikepércs község közelében épül. A tervezett gigagyár első üteme több mint 220 hektárt foglal el, és ez Magyarország történetének legnagyobb külföldi beruházása. Sem a helyi lakosság, sem Mikepércs polgármestere nem tudott a tervekről a hivatalos bejelentés előtt, noha a Fidesz-kormány és a Magyar Befektetési Ügynökség már hosszabb ideje készítette elő a beruházást.
A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesületet (MIAKÖ) hivatalosan 2023. március 14-én alapították meg, tiltakozásul a kínai akkumulátorgyár megépítése ellen. Azóta a közösség rendkívül aktívvá vált.
Nyílt leveleket írtak az önkormányzatnak és a vállalatnak, több népszavazási kezdeményezést indítottak, találkoztak a CATL képviselőivel, valamint megszervezték és támogatták az akkumulátorgyárak elleni demonstrációkat.
Az egyesület minden olyan rendezvényen részt vesz, amely az akkumulátoriparral kapcsolatos, függetlenül attól, hogy azt melyik párt vagy szervezet rendezi. A gyár építésének megkezdése után is aktívak maradtak: figyelemmel kísérik a fejleményeket, és minden felmerülő problémára reagálnak.
A debreceni akkumulátorgyárak elleni tömeges tiltakozás a 2023. január 9-i és január 20-i közmeghallgatásokon kezdődött. A résztvevők határozottan fogalmazták meg kérdéseiket és kifogásaikat a beruházással kapcsolatban. Debrecenből, a környező településekről, valamint Gödről és más városokból is érkeztek érdeklődők az eseményre.
A 2023 elején tartott közmeghallgatásokon tapasztalt erőteljes lakossági tiltakozás hatására az Orbán-kormány 2023 áprilisában rendeletet adott ki, amely lehetővé tette, hogy a közmeghallgatásokat személyes jelenlét nélkül, online formában tartsák meg. Ettől kezdve az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos közmeghallgatásokon az állampolgárok már nem szólalhattak fel személyesen; kizárólag előzetesen írásban benyújtott kérdésekre válaszoltak a hatóságok. A MIAKÖ valamennyi ilyen eljárásban részt vett, részletes észrevételeket és kérdéseket nyújtva be.
A MIAKÖ-höz tartozó vagy azt támogató magánszemélyek két pert is indítottak a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal ellen a CATL engedélyeivel kapcsolatban. Az elsőfokú bíróság a CATL-t is alperesként vonta be az eljárásba. Az egyik MIAKÖ-képviselő erről így fogalmazott: „A nagyvállalat és a hatóságok ugyanazon az oldalon állnak, velük szemben pedig a lakosság. Azt hiszem, ez mindent elmond. Akkor mégis kiben lehet bízni?”
A környezethasználati engedély ügyében a per 2025-ben már a harmadik évébe lépett. A tárgyalások ritkák voltak, és továbbra is alapvetően arról szóltak, hogy a lakosság gyakorolhatja-e jogorvoslati jogát. A bíróság által kirendelt két független szakértő véleményét is megkérdőjelezték, miután kiderült, hogy szakmai álláspontjuk nem támasztotta alá a hatóság érvelését.
2025 októberében a Debreceni Ítélőtábla ismét felfüggesztette a CATL egységes környezethasználati engedélyével kapcsolatos pert, mert a kínai vállalat immár harmadszor kérte az engedély módosítását a kormányhivataltól, írta meg a debreciner.hu; a hírportál a bírósági eljárás újabb fordulatáról idén áprilisban számolt be.
A MIAKÖ több tüntetést és demonstrációt szervezett 2023 óta, és rendszeresen tart szakmai fórumokat, beszélgetőesteket meghívott szakértőkkel.
Emellett „Zebra-szerdák” néven akciókat szervez Debrecen gyalogátkelőhelyein: tagjai táblákkal és feliratokkal hívják fel a figyelmet az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos aggályokra, de más jogsértésekre is. 2025. július 22-én a MIAKÖ elnöke, Kozma Éva a Tisza Párt elnökével, Magyar Péterrel „Akkupiknik” címmel élő beszélgetést folytatott Debrecenben az akkuiparral kapcsolatos kérdésekről.
A MIAKÖ működteti az „ANYÁDMÉR” elnevezésű levegőszennyezettség-monitorozó programot. A kezdeményezés célja, hogy az adatok és a hosszabb távú tendenciák mindenki számára átlátható módon legyenek követhetők. A monitoringhálózatot lakossági adományokból, valamint az Európai Unió CERV programjának támogatásából finanszírozták.
„Reméljük, hogy ez a mérőhálózat hidat képez majd az állampolgárok, a tudományos élet és a döntéshozók között. Önkéntesekből álló mérőközösségeket építünk, akik vállalják, hogy a kertjükben vagy az otthonukban elhelyezik a műszereket” – nyilatkozta a tanulmány szerzőinek a szervezet egyik tagja.
Az egyesület nemcsak a CATL működését követi nyomon, hanem a térség más akkumulátoripari beruházásait is, köztük a Semcorp, az EVE Power és az EcoPro tevékenységét. Emellett tagja az AKÁRTEIS ernyőszervezetnek, és szorosan együttműködik a GÖD-ÉRT Egyesülettel, valamint más civil szervezetekkel.
Mindkét szervezet működésének egyik legfontosabb eredménye, hogy az évek során jelentős szakmai tudást is felhalmozott. Ez magában foglalja a környezetvédelmi jogszabályok, iparbiztonsági és engedélyezési eljárások részletes ismeretét, a vegyipari technológiák megértését, laboratóriumi vizsgálatok szervezését, saját adatgyűjtési rendszerek kialakítását.
Ennek következtében a tanulmány írói szerint
a civil szervezetek mára nem csupán tiltakozó mozgalmak, hanem szakmailag felkészült tudásközpontok, amelyekhez kutatók, újságírók, más civil közösségek, sőt önkormányzatok is rendszeresen fordulnak.
Az Orbán-rezsim mindkét szervezet esetében a lejáratás és a rágalmazás „változatos” eszközeit alkalmazta: hazaárulóknak, külföldről támogatott politikai szervezeteknek állította be őket. A Szuverenitásvédelmi Hivatal is kipécézte a Göd-ÉRT Egyesületet, majd a Mikepércsi Anyákat is – részletes „jelentést” végül „csak” a MIAKÖ-ről készített a Hivatal, melyben a Soros-hálózat tagjaként nevezte meg az egyesületet, és ismertette az Európai Uniótól kapott támogatásuk részleteit.
A tanulmány szerzői:Éltető Andrea: az ELTE KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa és kutatócsoport-vezetője. Évek óta foglalkozik az akkuipar elemzésével; egy korábbi magyar nyelvű tanulmányában a magyarországi akkumulátorgyártás sajátosságait a jogi háttér és a környezeti hatások tekintetében vizsgálta, egy másik elemzésében pedig a hazai akkugyártás iparbiztonsági kockázatait tekintette át. Emellett rendszeresen jelennek meg cikkei a témában a portfolio.hu oldalain és más lapokban; egy legutóbbi, a HVG-ben megjelent írásában tételesen cáfolta Kaderják Péternek, a Magyar Akkumulátor Szövetség elnökének egy interjúban elhangzott állításait. Ritz Judit: a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének egyetemi docense, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa. Fő kutatási területei közé tartozik a fejlődés-gazdaságtan, a fejlesztő állam modellek, az államkapitalizmus, valamint az iparpolitika politikai gazdaságtana.
Bodnár Zsuzsa
Címlapkép: Átlátszó-montázs (A Society and Economy angol nyelvű tudományos-gazdasági folyóirat júniusi címlapja, és a debreceni akkumulátorgyár építése elleni vonulásos tiltakozás 2023. január 28-án a MIAKÖ szervezésében. – Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)
Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A brüsszeli iroda igazgatóit tüntették fel végső tulajdonosokként a belga hatóságok felé, miközben a magyar MCC-kekva irányítói számítanak azoknak.
Előállították Dézsy Zoltánt, a Seuso-kincsekről szóló dokumentumfilmek rendezőjét.
A MÁV szerint a "szoftveres anomália" ellenére a buszok (Credobus Econell 12 Next) biztonságosan üzemeltethetők.
A Tisza-kormány egyik első vitatott kinevezése lett az Elios-ügyben is érintett veterán fideszes, Nemcsok Dénes államtitkári kinevezése, ami ellen már kétezren tiltakoznak.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!