A Tisza megtartotta az Orbán-kormány egyik kulcsemberét, akit most petícióval próbálnak lemondatni a saját alkalmazottai

A Tisza-kormány egyik első komoly vitát kiváltó személyi döntése Nemcsok Dénes államtitkári kinevezése: a Nemzeti Fejlesztési Központ dolgozói petíciót is indítottak a volt fideszes vezető újbóli megbízása ellen. A tiltakozók szerint sokan Nemcsok vezetői stílusa miatt hagyták el a szervezetet, és attól tartanak, hogy kinevezése az uniós pénzek felhasználását veszélyeztetheti. Az általunk megszólaltatott dolgozók szerint nem csak egy fideszes veteránról van szó, hanem egy olyan kulcsemberről, akinek neve évekig szorosan összeforrt az orbáni korrupcióval.

Nemcsok Dénes egy évtizeden át, 2014-től 2024-ig dolgozott az Orbán-kormányok helyettes államtitkáraként. Pályáját a Seszták Miklós vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium környezeti és energiahatékonysági helyettes államtitkáraként kezdte, majd a kormányzati átszervezések nyomán hasonló pozíciókban dolgozott az Innovációs és Technológiai Minisztériumban és az Emberi Erőforrások Minisztériumában. 2022-től a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, 2024-től az idei országgyűlési választásig az uniós fejlesztések lebonyolításáért felelős, több ezer embert foglalkoztató Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója volt.

Nemcsok Dénes pályafutása során olyan uniós programok Irányító Hatóságát vezette, mint az EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program), a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) és az IKOP (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program), vagyis jelentős szerepe volt az európai uniós források elosztásában.

Nemcsok időszakára estek az olyan vitatott uniós beruházások, mint az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF által is vizsgált Elios-ügy, vagy a 420 milliárd forintos KEHOP víziközmű- és árvízvédelmi gigatender, amiben a Mészáros és Mészáros Kft. is több beruházást nyert el a becsült érték felett.

2026 júniusában Nemcsok Dénest a Tisza-kormány a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium államtitkárává nevezte ki, egyúttal az uniós pénzek hazahozataláért felelős Nemzeti Fejlesztési Központ felügyeletét is ellátja.

„Visszatért a múlt”

Nemcsok kinevezése óriási visszhangot váltott ki: a Nemzeti Fejlesztési Központ dolgozói és civilek most petícióban kérik az államtitkár felmentését, amit a cikk megjelenéséig már kétezren írtak alá. Forrásaink rossz munkakörülményekre, hosszú ideje változatlan bérekre és mérgező légkörre panaszkodtak, de a Reddit fórumait is ellepték az elégedetlenségről szóló kommentek.

Sokan azt is sérelmezik, hogy az államtitkár egyik első intézkedése volt betiltani a heti egy nap home office-t.

A nekünk nyilatkozó dolgozók egyre elkeseredettebbek a szerintük megfélemlítő és igazságtalan légkör miatt, amit véleményük szerint Nemcsok és korábbi titkárságvezetője, a tavaly az EFOP-KEHOP-IKOP Irányító Hatóság főigazgatójává kinevezett Bicsák Krisztina alakított ki.

Több jelenlegi és volt munkatárs szerint Nemcsok vezetése alatt fokozatosan olyan szervezeti kultúra alakult ki, amiben elsősorban azok a vezetők maradhattak hosszabb távon pozícióban, akik mindenben támogatták a felső vezetés döntéseit. Állításuk szerint azok, akik szakmai vitát kezdeményeztek vagy kritikát fogalmaztak meg, idővel ellehetetlenültek: egyes vezetők kinevezését indoklás nélküli visszavonták, másokat túlzóan leértékeltek a céges teljesítményértékelésekben. Volt, akit úgy próbáltak leszerelni, hogy inkább más munkakört ajánlottak neki, ami miatt a felmondást is fontolgatta.

Az NFK-nál nem mellesleg csak idén már több mint húszan mondtak fel. A dolgozók attól tartanak, hogy az államtitkár kinevezése újabb kilépési hullámot indíthat el, ami szerintük már az uniós források lehívását is veszélyeztetheti.

Több munkatárs elmondása szerint az intézménynek az a része, amit korábban Nemcsok vezetett, „munkatábor” néven híresült el, vezetői stílusát „felfelé simul, lefelé tapos”-ként jellemezték. Van, aki az államtitkárt „kényszeres mórikázónak” nevezi, aki feletteseivel szemben mindig kedves és szórakoztató, állandóan viccelődik, de beosztottaival empátia nélkül bánik.

Forrásaink szerint már 2024 őszén – amikor Nemcsok három irányító hatóság vezetését is megkapta – jelentős vezetői fluktuáció indult el: állításuk szerint a KEHOP tizenegy főosztályvezetője közül kilenc rövid időn belül távozott, mellettük pedig számos osztályvezető és beosztott is felmondott.

„Ennél még a Fidesz is jobban bánt velünk”

A legutóbb idén tavasszal végzett dolgozói elégedettségi felmérés is hasonló problémákat állapított meg: a hozzánk eljutott dokumentum szerint a munkatársak 10-ből mindössze 3,5 pontra értékelték az NFK-n belüli előrelépési lehetőségeket, 3,7 pontra a béren kívüli juttatásokat és 4,4 pontra a fizetésüket. Az elmúlt egy év szervezeti változásait (köztük Nemcsok kinevezését) 4,2 pontos átlaggal negatívan élték meg,

a dolgozók közel negyede azt is jelezte, hogy három hónapon belüli felmondást fontolgat.

A munkavállalók csalódottak: „Vártuk az új vezetőt, hogy végre valódi szakmai munkát végezhessünk, de pont az ellenkezője történt” – írja az egyikőjük Redditen. „Ennél még a Fidesz-kormány is jobban bánt velünk, őszintén” – teszi hozzá valaki más.

Forrásaink szerint Nemcsok személyén túl a szakmai döntései is megkérdőjelezhetők voltak: úgy gondolják, hogy a szervezeti átalakítások gyakran nehezen indokolható, olykor abszurd logika mentén történtek. A nekünk nyilatkozó dolgozók azt remélték a kormányváltástól, hogy az uniós források kezelését végző intézményben végre szakmai és személyi megújulás következik. Ehelyett szerintük a korábbi vezetői struktúra lényegében érintetlen maradt, egyesek pedig „felfelé buktak”, mert „nincs elég ember”.

Egy redditező szerint többen abban bíztak, hogy „végre egy olyan vezető kerül az NFK élére, akivel véghez lehet vinni a feszített tempót”, ehelyett „Magyar Közlöny, június közepe, bamm, Nemcsok, visszatér a múlt és vele együtt annak minden árnya. Maradnak a főigazgatók, marad az embertelenség, marad a klientúrarendszer, a szervilizmus legmagasabb foka”.

Hasonlóan nyilatkozott a Telexnek az NFK egyik nagyobb irányító hatóságának munkatársa is: szerinte érthetetlen, hogy a Tisza-kormány miért nem talált más jelöltet a posztra. A frissen kinevezett államtitkár felmentéséért lobbizó petíciót elindító dolgozó még élesebben fogalmazott a lapnak: „Minden aláíró nevében mondhatom, hogy azért szavaztunk a Tiszára, hogy a Nemcsokhoz hasonló vezetők soha többé ne kerülhessenek ilyen pozícióba”.

Záporoztak a százmilliárdok

Nemcsok fideszes időszakában egymást érték a korrupciógyanús uniós beruházások: az általa felügyelt támogatási rendszerben zajlottak le többek között az Elios botrányos közvilágítási projektjei, vagy a 420 milliárd forintot felemésztő KEHOP-gigatender. Ezekben az ügyekben több esetben az OLAF is vizsgálódott, illetve az Európai Bizottság pénzügyi szankciókat is alkalmazott.

2016-ban, Nemcsok helyettes államtitkársága idején indult el az az uniós forrásból finanszírozott KEHOP-gigatender, ami eredetileg víziközmű-, szennyvíz- és árvízvédelmi beruházásokat foglalt magában. A Seszták Miklós vezette minisztérium már a pályázati feltételeket is olyan szűkre szabta, hogy azon gyakorlatilag csak a legnagyobb NER-es szereplők indulhattak el, az eljárások lebonyolítására kiválasztott tanácsadó cégek között pedig szintén megjelent több kormányközeli üzleti körökhöz köthető cég is.

A kiválasztottak között voltak Tiborcz Istvánhoz, Hamar Endréhez vagy a Századvéghez vezető szálak, míg mások korábbi OLAF-vizsgálatokban is érintettek voltak.

A közel ötszázmilliárd forintos keretből később a Mészáros Lőrinc-féle Mészáros és Mészáros Kft. is kivette a részét: 2020-ban például két, összesen mintegy 12 milliárd forintos uniós víziközmű-beruházást nyert el az NFP pályázatain. A konstrukciót később Jávor Benedek bejelentése nyomán az Európai Bizottság is vizsgálta: az előminősítéses rendszert – ami előre kiválasztotta, kik pályázhatnak a konkrét beruházásokra – szabálytalannak minősítették, ezért az érintett projekteknek megítélt támogatás 25 százalékát visszavonták.

Ugyancsak Nemcsok időszakára esett az Elios-ügy, ami Orbán Viktor vejének akkori érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. uniós forrásból finanszírozott közvilágítási projektjei körül robbant ki. Az OLAF 35, összesen mintegy 13 milliárd forint értékű beruházást vizsgált, és számos szervezett csalásra utaló körülményt tárt fel.

Bár a magyar hatóságok akkor „bűncselekmény hiányában” lezárták az ügyet, az Európai Bizottság végül nem számolta el uniós támogatásként az érintett projekteket, így azok költségét a kormány állta. Végül az OLAF-jelentés is csak 2022-ben, civil per nyomán lett nyilvános – bár Tiborcz István nevét kitakarták az aktákban.

Vihar egy kanál vízben

Az Irányító Hatóság által kezelt programok a magyar állam legjelentősebb uniós forrásai, amik több száz milliárd forintnyi fejlesztés finanszírozását biztosítják. A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete az uniós források hazahozatala volt, ezért a pénzek felszabadítását és lehívását kiemelt kormányzati projektként kezelik.

Magyar Péter a Nemcsok kinevezését ért kritikákra reagálva azt mondta, hogy a kormány komolyan veszi az NFK dolgozóinak petícióját, de senkit sem távolítanak el a pozíciójából pusztán azért, mert korábban az államigazgatásban vagy a Fidesz-kormány alatt dolgozott. Szerinte a kinevezéseknél azt vizsgálják, hogy az érintett részt vett-e jogellenes cselekményekben, visszaélt-e a hatalmával, illetve képes-e tisztességesen ellátni a feladatát.

A miniszterelnök azzal indokolta az államtitkár kinevezését, hogy az uniós források visszaszerzéséhez és felhasználásához olyan vezetőre van szükség, aki már az első naptól átlátja ezt a rendkívül összetett rendszert.

A dolgozók által kifogásolt vezetői stílussal kapcsolatban azt mondta, tájékoztatást kért Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztertől, és ha lesz fejlemény, tájékoztatják a nyilvánosságot. Az RTL kérdésére úgy fogalmazott, hogy Nemcsok ügye „egy vihar egy kanál vízben, amit az újságírók csinálnak”. Ugyanezen a sajtótájékoztatón a miniszterelnök arra célzott, hogy olyan jelölt állhat az államtitkárral szembeni vádak mögött, aki nem kapta meg az állást, és aki még fideszesebb lehet nála.

A cikkben tárgyalt véleményekkel kapcsolatban kérdéseket küldtünk Nemcsok Dénesnek, Magyar Péternek, valamint a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumnak. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogyan reagálnak a dolgozói petícióban és a beszámolókban megfogalmazott állításokra, terveznek-e ezekkel kapcsolatban vizsgálatot. Cikkünk megjelenéséig csak a Miniszterelnökség válaszolt, ők azt írták, hogy

„A TISZA-kormány egyik legsürgetőbb feladata a magyar embereknek járó 6 ezer milliárd forint európai uniós támogatás visszaszerzése. A kormány a személyi döntései során is ezt a célt tartja elsődlegesen szem előtt, ennek megfelelően választottuk ki az intézményt irányító államtitkárt is. A Nemzeti Fejlesztési Központ működését jól ismerő, tapasztalt vezetőkre van szükség, akik képesek a rendelkezésre álló szoros határidőn belül elvégezni a szükséges feladatokat. A források visszaszerzése történelmi lehetőség Magyarország számára, az ehhez szükséges, rendkívül intenzív munkában számítunk az intézményben dolgozó, elhivatott szakemberekre.”

Solti Hanna

Címlapkép: Nemcsok Dénes Sándor környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár, Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár, Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Badacsonyi Szabolcs főigazgató (b-j) az épület energetikai korszerűsítését és a felújítás keretében kiépített napelemeket bemutató sajtótájékoztatón a fővárosi Szent Margit Kórház tetején 2017. július 5-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán