Az adatigénylések mellett még a madaras cikket is jóvá kellett hagyatni Rogánékkal

Újságíróként kérdezünk, kérdezünk és kérdezünk. Az állami szervek pedig normális esetben válaszolnak a megkeresésekre. Ha esetleg nem, akkor közadatigénylést adunk be, amelyre már általában reagálni szoktak. Az általában itt erősen aláhúzandó, hiszen számos esetben évekig pereskedtünk olyan adatokért, melyeket ki kellett volna adni. Azt pedig, hogy az eredetileg 15 napos határidőt még 15-el megfejelték, nem is írom, mert olyan természetes volt a Fidesz-kormány idején. 

Számos esetben ráztak le azzal, hogy nincs adat, nem az adott szerv tartja számon, nem megfelelő az igénylés – de ezeknek a kifogásoknak a jó része csak arra szolgált, hogy ne kelljen kiadniuk a kért adatsort. Ezután pereket indítottunk és nyertünk az  Építési és Közlekedési Minisztérium ellen, a Magyar Államkincstár ellen, a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium ellen is. Ez azonban mind időbe és pénzbe került, miközben mi csak a munkánkat akartuk végezni, és látni akartuk a nyilvánosságra tartozó számokat, dokumentumokat.

Április 12-én mindez szinte varázsütésre megváltozott. Az addig bent álló levelekre elkezdtek válaszok érkezni: engem például három állami intézmény igazgatója hívott fel a választás után, hogy azonnal küldi a kért információkat, és elnézést kértek tőlem az egy hónapos késlekedésért.

Ettől fellelkesülve megkerestem állami cégek felsővezetőit vagy sajtókommunikációs munkatársait, hogy mondják el, tényleg létezett-e feketelista, szerepelt-e rajta az Átlátszó, vagy mi volt a hivatali rend, ha beérkezett egy megkeresés a független sajtó részéről.

Mindent a minisztériumba kellett küldeni

A megszólalók nem akartak névvel nyilatkozni, de a kapcsolatok újraépítésének szándékával részletesen elmondták, hogy hogyan működtek a folyamatok.

Hiába kompetens szakemberek dolgoznak az állami vállalatoknál, minden sajtómegkeresést a felettes minisztériumba kellett továbbítani. Az erdészetek esetén is ilyen tapasztalatokról számoltak be a sajtósok és döntéshozók. „A nem érzékeny kérdések esetén azonnal reagált a minisztérium sajtóosztálya és jóvá hagyta a választ, ám ha olyan témáról kérdezett az újságíró, amit kényesnek ítéltek, elhúzták a választ, gyakran tereltek vagy ők írták helyettünk a választ és nekünk szenvtelenül ki kellett küldeni azt.” – mesélte egy sajtós, aki bízik benne, hogy az új direktíva már nem lesz ennyire szigorú.

Azt többen is elmondták, hogy a 15 nappal kitolt határidő szinte minden esetben azért kellett, mert nem kaptak választ a minisztériumokból, és nem azért, mert ne állt volna rendelkezésre a kért adat.

„A hozzánk intézett megkeresések minden esetben az Agrárminisztériumba kerültek, és

ha közadatigénylésről volt szó, azt a Rogán-műveknek kellett jóváhagyni.

A válaszok az utolsó pillanatban érkeztek meg, volt, hogy pénteken a munkaidő végén, amit persze csak hétfőn, késve tudtunk továbbítani.”

A Vérteserdő arról számolt be, hogy a tulajdonossal egyeztetik a kommunikációs tevékenységet, ami vonatkozik mind a sajtómegkeresésekre, mind a közérdekű adatigénylésekre. „Adatokat gyűjtünk be, válaszjavaslatot készítünk, a jóváhagyás pedig a mindenkori tulajdonosi joggyakorló kompetenciája. A jóváhagyások esetében jellemzően stilisztikai vagy olyan észrevételeket kaptunk, mely az egész cégcsoport közérthető, ugyanakkor egységes szemlélet szerinti és informatív megjeleníthetőségét szolgálta.” – írta a sajtószóvivő.

Megkerestük az egyes minisztériumokat is az után érdeklődve, eddig hogyan működött a hivatali út. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint „a Sajtóiroda minden megkeresésre elkészítette a sajtóválaszt az illetékes szakmai területtől kapott háttéranyag alapján, ezt követően a választervezet visszaküldésre került az érintett szakterület részére. A szakmailag jóváhagyott válasz – a sajtófőnöki engedélyt követően – továbbítására került sor a Miniszterelnöki Kabinetirodának (MK), ahol egyedileg mérlegelték. Ez alapján jóváhagyás, javítási javaslat vagy elutasító visszajelzés érkezhetett.

A Miniszterelnökség, melyet korábban Gulyás Gergely vezetett, csak annyit válaszolt megkeresésünkre: Magyarország új kormányának nincs információja arról, hogy az előző kormány milyen elvek mentén és milyen eljárásrend alapján válaszolt a sajtómegkeresésekre. Ami csak azért furcsa, mert a sajtóosztályokon dolgozók a legtöbb helyen ugyanazok, mint az előző kormány alatt, így pontosan ismerik, hogy miként és mi alapján válaszoltak április 12-ig a sajtómegkeresésekre.

A Belügyminisztérium kommunikációs főosztálya azt közölte, hogy „a tárca kommunikációs főosztálya a mindenkor hatályos „Szervezeti és Működési Szabályzat” alapján működött, és működik. A munkánk során törekszünk a következetes és támogató partnerségre.” Amennyiben a partnerség azt jelenti, hogy nem válaszolnak a sajtómegkeresésekre, akkor minden bizonnyal így van, 2021. március 11. óta ugyanis egy megkeresésemre sem kaptam választ a belügytől.

„Baráti” és „ellenséges” sajtó

Egy neve elhallgatását kérő nemzeti parkban dolgozó bennfentes elmondta, hogy korábban az Agrárminisztériumban tartottak az alájuk tartozó szervezeteknek tájékoztatást, és ott azt jelezték, hogy „Az ellenséges sajtónak még a legalapabb kérdésekre se szabad válaszolni, a barátinak viszont mindenre.”

Kíváncsiak voltunk, hogy felsorolták-e, kik tartoznak az ellenséges és kik a baráti sajtóhoz, de a válasz nemleges volt. A kivételezést azonban más is megerősítette:

bármilyen apró-cseprő témáról volt szó, egyes médiumok kérdéseire tilos volt válaszolni. 

Az egyik nemzeti park igazgatója is arról beszélt, hogy kontrollálva volt a teljes válaszadás, még a legkisebb cikkek, nyilatkozatok tekintetében is. „Fel kellett küldenünk, hogy a kollégám által írt, madarakról szóló cikk jó-e, de még a Föld napjára szervezett sajtómegjelenések is jóváhagyást igényeltek egy bizonyos pontig.” Listáról ő nem hallott, de volt, hogy jelezték, nem kell válaszolni egy adott sajtóorgánumnak.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park tájékoztatása szerint a működés és a napi tevékenység szakmai alapjon, a politikai tértől szándékoltan a lehető legjobban elszigetelve zajlik.”. A sajtómegjelenéseket egy Agrárminisztériumi utasítás (1/2020. (I. 24.)  alapján látták el, amelyből kiderült, hogy a nemzeti parkoknak: „A nyilatkozatok megtétele előtt az AM Sajtóirodájának előzetes hozzájárulását kell kérni.”

Néha válaszoltak, de abban nem volt köszönet

A Pest megyei kormányhivatal tagadta, hogy bármilyen tiltólistával rendelkeznének, és állításuk szerint igyekeznek minden sajtóorgánum kérdéseit megválaszolni. Ahogy levelükben fogalmaznak: „A válaszokat – a ténybeli és jogi helytállóság érdekében – az érintett szakterületek közreműködésével és a felelős szakmai vezető jóváhagyásával a sajtós feladatok ellátásával megbízott munkatárs szövegezi és küldi meg a sajtóorgánumok részére. A folyamatban lévő ügyekről, ügyek részleteiről, bizonyítékairól, vagy a várható kimeneteléről nem adható felvilágosítás a nyilvánosság számára. A kormányhivatalok tevékenységének átláthatóságát, a sajtó tájékoztatását, illetve a közérdekű adatok és információk megismerhetőségét a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium kiemelt feladatának tekinti.”

Ehhez képest 2020-2025 között küldött öt megkeresésből csak egyszer kaptam választ, amikor a kisoroszi hulladéklerakóval kapcsolatban tettem fel kérdéseket. De akkor sem kaptam teljes körű tájékoztatást, kizárólag annyit, hogy: „Az ügyben a Pest Vármegyei Kormányhivatal vizsgálata folyamatban van.”

Ha tehát néha válaszoltak is az állami szervek, abban nem sok köszönet volt. Kaptunk például olyan levelet, melyben a Kormányzati Tájékoztatási Központ az alábbi választ küldte megkeresésünkre: „Álhírek terjedése ellen küzdünk, melyben a Soros György által finanszírozott portálok, többek között az Ön munkahelye is, sajnos fontos szerepet játszanak.”

Vagy épp olyat egy fejlesztési támogatás kapcsán, a Miniszterelnökségtől, hogy: “A fejlesztési támogatásról hozott döntésnél azt tartottuk szem előtt, hogy Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője leányfalusi gyökerekkel rendelkezik, ehhez képest csak másodlagos szempontként vettük figyelembe, hogy a Dunakanyar legnépszerűbb strandfürdője fejlesztésének indokoltsága önmagában is megalapozottá tette a döntést.”

Zimre Zsuzsa

Címlapkép: Átlátszó-montázs