agrárszektor

Magyar csoda: a kormányzati betiltás után 175 ezer tonna gabona érkezett Ukrajnából

Brüsszelezik az agrárkamara, de arra nem válaszol, hogy a hazai tiltás ellenére hogyan jöhetett ukrán gabona Magyarországra. És nem csak a kamara néma, a NÉBIH sem válaszol kérdéseinkre, amiket az Ukrajnából érkező import kapcsán tettünk fel. Az Eurostat adatai szerint 2022-höz képest idén fele annyi gabona érkezett hazánkba Ukrajnából, jó ideje viszont semmi: mivel nálunk a legalacsonyabb az ár. Vagyis a piac megoldotta az ukrán gabonaproblémát.

„Több száz felháborodott gazda gyűlt össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ által szervezett tüntetésen az ukrán határon! A záhonyi határállomásra az ország összes vármegyéjéből érkezett termelőkkel közösen nyílt levelet fogalmazunk meg, amelyet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének fogunk eljuttatni. Brüsszel ugyanis pénteki döntésével elárulta és magára hagyta a kelet-európai gazdákat. Ha az EU nem zárja le a határokat, akkor a gazdák fogják azt megtenni – de ez esetben nem lesz hazánkon átmenő gabonaforgalom sem!” – a harcos hangú közleményt szeptember 17-én tette közzé a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A kamara nem először szólalt fel az ukrán gabona ellen, februárban „Silány minőségű, kétes eredetű ukrán gabona árasztja el a piacot! A zöld szervezetek most is hallassák a hangjukat!” címmel adtak ki közleményt. Ebben azt írták, hogy „A hibás brüsszeli döntések hatalmas mennyiségben szabadították rá Ukrajna szomszédjaira a silány minőségű, kétes eredetű ukrán gabonát, ami ellehetetleníti a magyar gazdákat is. Míg az uniós gazdálkodók szigorú előírások szerint – jelentős plusz költségekkel – kell termeljenek, a beáramló import minősége erősen kétes, akár egészségre is veszélyes lehet.”

Harcias kamara és kormány

Áprilisban annak örültek, hogy a kormány látszólag megtiltotta az importot: „A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) üdvözli az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabonára és olajos magvakra, valamint más mezőgazdasági termékekre bevezetett átmeneti importtilalmat.”

A tilalmi bejelentést április 15-én Nagy István agrárminiszter tette, az akkori közlemény szerint „A kormány elkötelezett a magyar gazdatársadalom érdekeinek képviselete mellett, éppen ezért érdemi uniós intézkedések hiányában Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajos magvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását”. Egészen 2023. június 30-ig.

Tiltakozó kamara és gazdák szeptember 17-én. Fotó: a NAK Facebook-oldala

Több cikkben is foglalkoztunk már az Ukrajnából származó gabonával. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (NÉBIH) kapott adatok alapján májusban megírtuk, hogy az első negyedévig több mint 67-szer annyi gabona érkezett a háború sújtotta országból, mint 2022-ben. Valamint arról is beszámoltunk, hogy a vizsgált minták mintegy negyedében mutattak ki vegyszermaradványt a hatóság munkatársai, de ezek egy kivételével nem lépték túl a megengedett határértéket. Vagyis a NAK állításait az ukrán gabona szennyezettségéről a NÉBIH cáfolta.

A tiltás ellenére is jött a gabona

Azonban  a kormányzati importtilalom ellenére május 10. után is érkezett hazánkba gabona Ukrajnából – akkor megírtuk, hogy a NÉBIH közlése alapján közel 40 ezer tonnát vizsgáltak június elejéig, az agrártárca viszont néma maradt az ügyben.

Újabb közadatigénylésünk pedig azt mutatja, a magyar kormány tilalma mit sem ér:

idén júniusban minden eddiginél több, mintegy 135 ezer tonna Ukrajnából érkezett gabonát vizsgált a NÉBIH.

Meglepetés: sem növényvédőszer-maradékot, sem mikotoxint, sem GMO-szennyezést nem talált benne a hatóság. Júliusra, augusztusra, szeptemberre nem közölt adatot a NÉBIH.

Csak összehasonlításképp: 2023-ban március 17-ig 67 887 tonna gabonát vizsgált a hatóság (eddig kaptunk adatot a NÉBIH-től), a tiltás utáni időszakban 175 ezer tonnát, vagyis két és félszer többet.

A NÉBIH adatai alapján az agrárkamara szeptemberi tüntetésének idején már nem érkezett hazánkba ukrán gabona, vagyis több hónapja nem a háború sújtotta ország terménye nyomasztotta a magyar gazdákat.

Raskó György agrárközgazdász korábban azt mondta, „az Ukrajnából behozott gabona Magyarországon raktárakba került, mert a kereskedők arra vártak, hogy a korábbinál magasabb áron értékesíthessék más országokban.” Szerinte egyes magyar gabonatermelők is hasonlóan jártak el a saját terményeikkel, de „rosszul spekuláltak”, amikor nem adták el a gabonát tavaly, abban reménykedve, hogy tavasszal magasabb árat kapnak érte.

Tiltakozó kamara és gazdák szeptember 17-én. Fotó: a NAK Facebook-oldala

Az Eurostat mezőgazdasági árai szerint a 2023. április 10-i héten Magyarországon a takarmánykukorica tonnánkénti ára 237 euró volt. Bulgáriában ugyanekkor 230, Lengyelországban 247, Romániában 243 euró. Augusztusra a hazai ár 182 euróra csökkent, a bolgár 207 euró lett, a lengyel 219, míg a román ár 190 euró/tonna lett.

Vagyis hazánkban nem éri meg eladni a takarmánykukoricát, így ezért sem érkezik ide ukrán gabona – a piac megoldotta a problémát, amiről a kormány csak beszélt. Az Átlátszónak termelők és felvásárlók azt mondták, hogy sok helyen az 50-60 ezer forintos tonnánkénti árat is nehéz elérni, ami 150 eurós árat jelent.

A NAK és a NÉBIH sem válaszolt

A tiltás ellenére érkező gabonadömping miatt kérdéseket küldtünk az agrárkamarának. Azt kérdeztük október közepén, hogy:

  • hogyan érkezhetett a tilalom alatt ukrán gabona Magyarországra?
  • amikor ezeket az adatokat nyilvánossá tettük, önök milyen lépéseket tettek azért, hogy ne érkezhessen a tilalom alatt újabb gabonaszállítmány?
  • az önök ismeretei szerint mennyi ukrán gabona érkezett Magyarországra?
  • az Unióba belépő, harmadik országbeli gabonaszállítmányokat kötelező-e ellenőriztetni, ha igen, kivel?
  • Nagy István az áprilisi bejelentésben azt is közölte, hogy „a Magyarországra történő behozatal korlátozása átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart”, tettek-e lépéseket ennek meghosszabbítására?
  • kaptak-e kompenzációt a magyar gazdák, ha igen, mennyit és mikor?
  • önök azt is írták, „Az Európai Unióba korlátlan mennyiségben érkező termékek nemcsak az uniós termelés jövőjét, így hosszú távon Európa önellátó-képességét veszélyeztetik, hanem élelmiszer-biztonsági szempontból is aggályosak.” Milyen élelmiszer-biztonsági kockázatokat találtak? Az idei évben találtak-e kockázatos élelmiszert?

Kérdéseinkre a NAK nem válaszolt. Ahogy a NÉBIH sem, amitől az iránt érdeklődtünk, hogyan érkezik hazánkba harmadik országból gabona, azt ki és hogyan ellenőrzi, mezőgazdasági alapanyagot (gabonát, takarmányt) bármiféle hatósági ellenőrzés nélkül lehet-e Magyarország és az Európai Unió területére beléptetni. Választ ezekre a kérdésekre sem kaptunk, pedig a NÉBIH-nek tudnia kell, hiszen uniós kötelezettségről beszélünk, ahogy ez a hatóság honlapján is olvasható.

Ha az Eurostat statisztikáit nézzük, akkor 2023-ban mintegy 742 ezer tonna gabonát importál Magyarország Ukrajnából, és 2022-ben ez 1,3 millió tonna volt. A háború előtt, 2021-ben mindössze 21 ezer tonna ukrán gabona érkezett hazánkba. Az uniós statisztika szerint Magyarország jóval több gabonát importált Ukrajnából, mint amit a NÉBIH vizsgálatai alapján összeadtunk. Hogy a NÉBIH tételei közül hiányozhat-e olyan, ami az uniós statisztikába bekerült, rejtély, ugyanis a hatóság nem válaszol.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatót tart az ukrán mezőgazdasági termékek importszabályozásáról a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen 2023. május 13-án. Ezen a napon lépett életbe az az uniós rendelet, amely felváltja a tagállami rendeleteket az ukrán gabonaimport ügyében – jelentette ki az agrárminiszter. (fotó: MTI/Vajda János)

Megosztás