39 728 tonna – a NÉBIH idén május 10. és június 6. között ennyi Ukrajnából érkezett gabonát vizsgált. Holott a kormány április 15-én megtiltotta az észak-keleti szomszédunktól származó gabonaimportot, majd Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közösen kilobbizott egy uniós behozatali tilalmat is. Az Agrárminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre.
„A magyar kormány Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajosmagvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását” – jelentette be április közepén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető kifejtette, hogy „a jelenlegi piaci folyamatok folytatódása olyan komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaság számára, hogy rendkívüli intézkedésekkel kell ezeknek gátat szabni.”
Nagy István az áprilisi bejelentésben azt is közölte, hogy „a Magyarországra történő behozatal korlátozása átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart, ez elegendő idő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására”.
Az agrárminiszter egy hónappal később, május közepén számolt be arról, hogy „a nemzeti korlátozások helyébe az uniós forgalomba hozatali tilalom lép”. Ugyanis Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kilobbizta a Európai Unióban, hogy Ukrajnából származó búza, kukorica, napraforgómag és repcemag nem bocsátható forgalomba ezekben az országokban. Nagy István a kormányzati honlapon közzétett közlemény szerint „megjegyezte, szóbeli megállapodás van arról, hogy ezt az uniós eljárást június 5. után is fenntartja az EU, erre vonatkozóan azonban írásbeli nyilatkozatot vár a brüsszeli döntéshozóktól a magyar agrártárca”.
De sem az uniós tilalom meghosszabbításáról nem találtunk információt, sem arról, hogy azóta újra lehetne Ukrajnából gabonát behozni hazánkba.
Az áprilisi bejelentés kapcsán fordultunk először a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH), mivel a kormány az ukrajnai import kapcsán azt hangoztatta, az a gabona rossz minőségű. A NÉBIH-től idén március 17-ig kaptunk adatokat. Eszerint addig a napig 67 887 tonna gabona lépte át az ukrán-magyar határt, ez a 2022-es teljes évi mennyiségnek a 67-szerese. Viszont a negatív kormányzati közleményekkel ellentétben 34 ezer vizsgálatból csupán kétszer talált problémás ukrán gabonát a magyar hatóság.
Újabb közadatigénylésünkre most a NÉBIH a 2023. május 10. és június 6. közötti időszakban végrehajtott vizsgálatok részleteit küldte meg. Ez az időszak a behozatali tilalom idejére esik, ekkor az összegzésünk szerint 39 728 tonna gabonát vizsgáltak meg.
16 tételnek már eredménye is lett: növényvédőszer-maradékra egy tétel bukott meg, de ott új mintavétel történt. A „megfelelt” jelzést a teljes 39 728 vizsgált tonnából 13 099 tonna kapta meg. Ezek a gabonák GMO-ra és mikotoxinra is megfeleltek.
A NÉBIH ezt írta az adatokhoz kiegészítésként: „Szeretnénk felhívni figyelmét, hogy a vármegyei kormányhivatalok szakemberei jelen célellenőrzés során csak azon ukrán származású tételekből vesznek mintát, melyek esetében ez idáig még nem történt – dokumentumokkal alátámasztott – laboratóriumi vizsgálat. Emellett kiemelnénk, hogy felmérő mintavétel zajlik, amennyiben a NÉBIH laboratóriuma nem megfelelőséget tapasztal, ismételt tételminősítő (megerősítő) vizsgálatra kerül sor.”
Első cikkünk után egy kereskedő arról írt az Átlátszónak – kérve neve mellőzését -, hogy Ukrajnában kiváló termőföldek vannak, és iszonyatos nagyságú, sok tízezer hektáros területek, ahova bementek nyugati bankok, mint például a Raiffeisen, illetve hatalmas cégek Hollandiából és máshonnan (pont úgy, mint Oroszországban egyébként), és vittek nyugati technológiát, tőkét, tudást. Azt is megjegyezte, hogy „a magyar átlagnál lényegesen olcsóbban tudnak termelni Ukrajnában, mert egyrészt mérethatékony, másrészt olcsóbb a vegyszer, a műtrágya és a munkaerő is. Van olyan cég, amelyik EU-piacra termel EU-szabvány vegyszerekkel, de nagyon sokan termelnek afrikai piacra is, nyilván ott más szereket is használhatnak.”
A NÉBIH-vizsgálatra forrásunk úgy reagált, hogy „a magyar közigazgatás teljesen leépült, növényvédő állomások és a NÉBIH emberei nagyon kevesen vannak, szúrópróba-szerűen próbálnak keresgélni. Találtak rossz minőségű szennyezett tételeket, de 29 tonna a 1,5 millióból az gyakorlatilag nulla, viszont nem tudni, hogy valójában mennyi a szennyezett.”
Azt is írta az Átlátszónak, hogy „nagyon szeretnek azzal takarózni, hogy a magyar ellátásra elegendő a búza/kukorica, ez persze igaz. Csak normális esetben a hazai termelés 2/3-a megy exportra, szóval nagyon durva baj van, ha csak itthonra elegendő. Ez nem nagy büszkeség mellesleg, hiszen azt jelenti, hogy nagyon gyenge az élelmiszeripar, olcsó nyersanyagot adunk el, Nyugaton feldolgozzák, és visszahozzák, mint a sajt/sonka/szalámi esetében.
Összefoglalásként annyit, hogy a probléma valós, a mezőgazdasági termelőknek nagyon komoly problémát okoz, hogy az input és a késztermék ára is véletlenszerűen 50 százalékot ugrál föl/le az energiaárakkal párhuzamosan. Teljesen kiszámíthatatlan így a termelés, ez a valódi elsődleges probléma. Az ukrán gabona változó minőségű, de senki nem tudja Magyarországon (se), hogy mennyire. Azt megteheti a kormány, mint a lengyeleknél, hogy lepecsételi a vagonokat, és nem engedi nálunk kirakodni az árut, de az exportpiacaink ugyanúgy tönkremennek, azon nem segít, hogy Ausztria/Olaszország nem tőlünk veszi ezentúl.
Rendkívül szerencsétlen helyzet egyébként a nálunk zajló, Brüsszel elleni »szabadságharc«. Nem vagyok optimista egyáltalán, pedig teljesen valid érv, hogy ha az EU segít a vámmentes ukrán gabonának bejutni, akkor ennek a költségét ne kizárólag a szomszédok viseljék” – írta.
Az Agrárminisztériumot arról kérdeztük: megszűnt-e az ukrán gabonára bevezetett korlátozás júniusban, a tiltás ideje alatt érkezett-e ukrán gabona Magyarországra, ha igen, hogyan és miért. A tárca egyetlen kérdésünkre sem válaszolt.
Raskó György agrárközgazdász közösségi oldalán arra mutatott rá, idén hiába volt kedvező az időjárás, elmaradt a gabonatermés a várttól. Mint írta: „Szinte mindenütt igen alacsony lett az őszi árpa fajsúlya, jellemzően alig 60, vagy az alatti. Ez arra utal, hogy az általam két héttel ezelőtt másfél millió tonnára becsült árpatermelés inkább csak 1,1-1,2 millió tonna lesz.”
Úgy fogalmazott, hogy „Hasonlóan kedvezőtlen adatok érkeznek a búzáról is. Egy Csongrád megyei nagy agrárvállalkozó a remélt 6 tonnás hozam helyett 3,9 tonnával zárt, igaz, a búzája kitűnő minőségű, de annyira nem, hogy nyereséget hozzon, sőt biztos, hogy veszteséges lesz. A Dunántúlon jobb hozamokról tudósítanak, de itt is a vártnál jó 20%-kal kevesebbről szólnak a hírek. Az átlagtermés valószínűleg alig fogja meghaladni az 5 tonnát, így nagy valószínűséggel mégsem lesz meg a 6 millió tonnás termelés, amit két héttel ezelőtt még biztosnak láttam.
Elnézést, tévedni emberi dolog. Hogy miért ennyire kiábrándítók a hozamok, arról a szakemberek majd sokat vitatkoznak. Egy azonban biztos: Ebben a ciklusban 40%-kal kevesebb nitrogén-tartalmú műtrágyát szórtak a gazdák az őszi kalászosokra. De biztos, hogy ez csak egy ok a sok közül. Kíváncsian várom a kommentárokat. Mivel a búza ára most nagyon alacsony, aki teheti, ne adjon el a betakarítás után.”
Segesvári Csaba
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei mintát vesznek egy Ukrajna felől érkezett tranzitkamion kukoricaszállítmányából a záhonyi közúti határátkelőhelyen 2023. április 17-én késő este. (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Egyre kevesebb magyar mézet és egyre több kínait vesznek az EU-ban. Az ukrán import az elmúlt években az Unióban csökkent, de nálunk egy kicsit nőtt.
Közel 5 ezer tonna gabonát importált Magyarország Ukrajnából az állítólagos kormányzati tiltás után az Eurostat adatai szerint.
Az egyesület szerint a méhészek tiltakozása "nem racionális", és nem az ukrán, hanem a kínai méz importja a baj, ezért annak betiltását kérik a kormánytól.
Nagy István régen az Aranynektár Kft. mézfelvásárlójaként dolgozott, a cég 2022-ben közel 1 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól.
