Felmentéssel és 2,5 milliós pénzbüntetéssel zárult a 13 éve húzódó Szeviép-ügy

13 évvel ezelőtt kért csődvédelmet a Szeviép Zrt., amit akkor Baranyi Sándor igazgató az elhúzódó pótmunkákkal indokolt. A cég felszámolásába az állam is bekapcsolódott, a kormány Lázár János és az időközben börtönbe került Szabó Bálint közreműködésével 2,6 milliárd forintot fizetett ki az alvállalkozóknak. 2015-ben emeltek vádat a cégvezetők ellen, és a kormánymédia az elmúlt 8 évben folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy a Szeviép csődjéhez Botka Lászlónak is köze van. A bíróság szerint Baranyival szemben 15 vádpontból mindössze 1 állt meg a többszörösen újratárgyalt ügyben.

Mindent lepapíroztak, mindenről volt számla, szerződés. Aki így visz csődbe egy céget, vagy balek, vagy zseni. Vagy valójában nem is akart csődöt – így fogalmazott egy forrásunk a Szeviép csődje kapcsán. A 13 éve kezdődött történetben idén februárban hozott ítéletet a Debreceni Törvényszék, ami az egykori tulajdonost, Pistrui Lászlót felmentette, Baranyi Sándort pedig 2,5 millió forintra büntette.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Szeviép-ügy 2010-ben robbant. A Dél-Alföldön jól ismert cég épp az M43-ast építette a Tisza M43 konzorcium részeként – amelyet a Sedesa vezetett, mellette pedig tagja volt a Hídépítő és a Szeviép. Az Index 2020-as cikke szerint a problémák valójában már 2007-ben elkezdődtek, és 2008 elejétől a Szeviép már komoly fizetési nehézségekkel küzdött.

A cikk beszámolt róla, hogy a cég három vezetője, Oltványi József (I. rendű vádlott), Baranyi Sándor (II. rendű vádlott) és Pistrui László (III. rendű vádlott) igazgatósági tagok voltak a társaságban és szándékegyezségben követték el tetteiket, mármint a kölcsönnyújtást. „Azért lettek vádlottak, mert a gyanú szerint 2007 és 2009 között gazdaságilag teljesen észszerűtlenül, mindenfajta előzetes kockázat-kezelés nélkül szétszórták a cég pénzét (összesen majdnem másfél milliárd forintot) kölcsönök formájában.” – írta a lap.

Végül csak egy vádpontban találták bűnösnek Baranyit

A vezetők ellen 2015-ben emeltek vádat. A Szegedi Járásbíróság 2018-ban az I. és a III. rendű vádlottat 5 év 2 hónap, míg a II. rendűt 6 évre büntette, amiért különösen jelentős kárt okoztak. 2019-ben másodfokon a Szegedi Törvényszék felmentette őket, az akkori indoklás szerint nem állt rendelkezésre elég bizonyíték a bűnösségük megállapítására.

Ezután az ügyészség és a vádlottak is fellebbeztek, a harmadfokú eljárás lefolytatására pedig a Kúria a Pécsi Ítélőtáblát jelölte ki. 2020 nyarán a pécsi bíróság „a Szegedi Törvényszék (felmentő) ítéletét a II. és a III. r. vádlott esetében hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.” (Az I. rendű vádlottal szemben az eljárást megszüntették, mert ő a másodfokú határozat kihirdetése után elhunyt.)

A Kúria a büntetőper másodfokú eljárásának lefolytatására – a Szegedi Törvényszék bíráinak elfogultsága miatt – a Debreceni Törvényszéket jelölte ki. Idén februárban meg is született az ítélet, miszerint

„a bíróság a másodrendű vádlottat bűnösnek mondta ki fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekmény alapesetében, ezért őt 2,5 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A törvényszék a harmadrendű vádlottat egyes tényállásokban bűncselekmény, míg más esetekben bizonyítottság hiányában felmentette. A másodfokú bíróság a két vádlott vagyonára elrendelt zár alá vételt feloldotta figyelemmel arra, hogy elrendelésének oka megszűnt.”

A bírósági közleményben idézett bíró szerint „az eljárás során beszerzett adatok szerint nem állapította meg a bíróság a csődbűncselekmény elkövetését. Tevékenysége javarészt nem okozott vagyoncsökkenést, túlnyomó többségében nincs is, vagy az eljárás adatai szerint az nem volt megállapítható. Azon eseteknél, ahol volt vagyoncsökkenés, az nincs okozati összefüggésben a fizetésképtelenséggel.”

Ahogy a törvényszék írja,

a 15 tényállásrészből mindössze egy esetben – egy 2,5 millió forintos vagyoncsökkenés vonatkozásában – találta bűnösnek Baranyi Sándor II. rendű vádlottat a törvényszék

a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekmény alapesetében.

Szeged, 2010. május 21. Folytatják forgalomlassító demonstrációjukat kamionjaikkal Szeged és Hódmezővásárhely között a 47-es út és az épülő M43-as autópálya csomópontjánál azok az alvállalkozók, akiknek a csődvédelem alatt álló Szeviép Zrt. tartozik jelentős összeggel. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Szeviép-ügy a sajtóban

Szabó Bálint 2013-ban már a Szeviép-alvállalkozók képviselőjeként szervezett demonstrációkat. A Délvilág akkori tudósítása szerint Szabó arról beszélt, hogy „2010-ben, a választások másnapján a több 10 milliárd forintos árbevétellel rendelkező Szeviép csődvédelembe menekült, majd az eljárás pár hónap múlva felszámolásba fordult át. Nemrégiben az alvállalkozók a bíróságtól értesítést kaptak, hogy Szeviép-ügyben nulla forint megtérülés várható.”

A Délvilág 2013. májusi cikke, forrás: Arcanum

Szabó 2014-ben úgy fogalmazott, „A szegedi Szeviép-ügy Magyarország egyik legjelentősebb gazdasági bűncselekménye”, majd úgy folytatta „közel 10 milliárd forinttal károsították meg az alvállalkozókat”.

2017-től Szabó Bálint, majd kormánypárti képviselők és a kormánysajtó arról írt, hogy „2008-tól 2010-ig heti, havi rendszerességgel milliós és tízmilliós nagyságrendben, összességben félmilliárd forintot „talicskáztak ki ebből a cégcsoportból”. Utóbbit Kósa Lajos mondta a Parlamentben.

A Pesti Srácok számos írást szentelt a Szeviép-csődnek; megírták, hogy „Botka László a Szeviép-ügy politikai felelőse”, plusz „Ujhelyi sofőrje is szorulhat a Szeviép-ügy miatt, és Botkának is kínos lehet a folytatás…”.

Majd 2019-ben Baranyi Sándor a Délmagyarországnak adott interjút, amiben arról beszélt, hogy szerinte „a projektek megcsapolása választási célokat szolgált. Ha mondjuk 3 százalékot kellett visszaosztani, akkor abból 2 ment a központba, 1 pedig abba a régióba a választási kampányra, ahol a beruházás létrejött.”

Baranyi Sándor interjúja a Délmagyarnak, részlet (forrás: Arcanum)

Az interjút számos lap átvette, ahogy azt is, hogy az állítások nagy részét helyreigazították. A Délmagyarország például úgy, hogy „Baranyi Sándor alapján valótlanul híreszteltük, hogy a Szeviép azzal hálálta meg dr. Ujhelyi István segítségét, hogy finanszírozta háza felújítását”, és „a szegedi Fidesz közleménye alapján valótlanul híreszteltük, hogy dr. Ujhelyi István házának felújítását a Szeviép finanszírozta egy közbeiktatott cégen keresztül.”

De a sajtóperben az kiderült, hogy a Szeviép mégiscsak kapcsolatba került Ujhelyi Istvánnal. A NAV pedig kimondta, Botka Lászlónak sincs köze a csődhöz.

Szeviép-pénzből terveztek építkezni Ujhelyi apjának debreceni telkén – derült ki egy sajtóperben | atlatszo.hu

Valami mégis csak történhetett a Szeviép és az Ujhelyi család között, még ha nem is az, amit a Délmagyarország nagy garral leírt. A propagandalap és Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő közötti sajtóperben ellentmondásosan beszéltek ugyan a tanúként meghallgatott egykori Szeviép társtulajdonos-igazgatók, nagyon úgy fest azonban, az egykori sztár-építőcég pénzt adott egy szintén szegedi kft-nek, azzal, hogy Ujhelyi édesapja debreceni ingatlanán építsen társasházat.

Kártalanítás állami segítséggel

Szabó Bálint Lázár Jánost közreműködésével az államot is bevonta a kártalanításba. 2018-ban megírtuk: „90 vállalkozó 1,8 milliárd forintot kért az államtól, de gyorsan kiderült: harmincan nem is jogosultak a kárrendezésre. A maradék 60 kérelmezőt pedig csak 825 millió forintig kártalanítják. Ennyit találtak jogosnak.” A Szeviép 2010-ben azt állította, többek között azért mentek csődbe, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., azaz az állam nem fizetett nekik.

Szeged, 2010. május 6. Az M43-as autópálya építéséhez kapcsolódó kézi régészeti munkákat végző Ásatárs Kft. alkalmazottai demonstrálnak az autópálya egyik kivitelezője, a Szeviép Zrt. székháza előtt. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Majd az állam újra közbelépett, módosított a kártalanítási feltételen. Akkor úgy becsülték, 3 milliárddal segítik ki a kifizetetlen alvállalkozókat. A Debreceni Ítélőtábla közleményében 2,6 milliárd forintos kártalanítás szerepel. Az állami segítségnyújtás Szabónak is jövedelmező volt: 2018-ban több mint 100 milliós bevétele lett, ami sem azelőtt, sem azután nem jött össze.

Az immár végelszámolás alatt álló Likvid Kontroll Kft.-ről 2019-ben az origo.hu azt írta, „egy magánszemély feljelentést tett pénteken a Nemzeti Nyomozó Irodánál Budapesten Szabó Bálint és cége, a Liquid Kontroll Kft. ellen. A feljelentés részletezi, hogy Szabó jogtalanul jár el a Szeviép-károsultak képviseletében.” Az ügyből nem lett semmi.

A Likvid Kontroll Kft.-t Szabó 2018-ben átadta feleségének, aki a cég jogutód nélküli megszüntetéséről a napokban döntött. Szabó Bálint 2022 novembere óta börtönben van.

A harmadrendű vádlottat felmentették

A bíróságokat megjárt ügyben számtalan szakértőt kirendeltek. Mind azt vizsgálták, mennyiben működtek közre a Szeviép-vezérek a csődben. Ezek alapján jutott arra a bíró, hogy „a harmadrendű vádlott esetében az eljárás során beszerzett adatok szerint nem állapította meg a bíróság a csődbűncselekmény elkövetését. Tevékenysége javarészt nem okozott vagyoncsökkenést, túlnyomó többségében nincs is, vagy az eljárás adatai szerint az nem volt megállapítható. Azon eseteknél, ahol volt vagyoncsökkenés, az nincs okozati összefüggésben a fizetésképtelenséggel.” Pistrui László III. rendű vádlott esetében az ügyészség fellebbezett a felmentéssel szemben.

A 8 éve tartó per költségéről a Debreceni Törvényszék az Átlátszónak azt írta, az elsőfokú eljárás során felmerült 3 096 380 forint bűnügyi költségből a másodrendű vádlott 100 ezer forintot köteles megfizetni az államnak, míg a fennmaradó 2 996 380 forint az államot terheli. A megismételt másodfokú eljárás során felmerült 2 288 302 forint bűnügyi költséget – az eljárási törvény szerint – az állam viseli.

Telefonon kerestük Baranyi Sándort, hogy interjút kérjünk tőle az ügyről, de nem kívánt élni vele.

Segesvári Csaba

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. Címlapkép: A Szeviép Zrt. cégére a vállalkozáscsoport szegedi Római körúti székházán 2010. július végén. (MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)