Polgármester-jelölti ambíciókat dédelgethet a Szeviép-csőd ügyében Botkát vegzáló aktivista

Kevesen jelentkeztek, keveset kérhettek – harmadjára is módosít az állam Szeviép-kártalanítási ügyben. Hogy miért nem sikerült elsőre rendezni a 2010 óta pénzükre váró vállalkozók sorsát, rejtély. Annyi biztos, hogy a kormánysajtó előszeretettel használja a szegedi szocialista polgármester vegzálására az építőipari cég ügyét.

Idén március 5-én jelent meg az kormányrendelet, amely alapján az állam kártalanítja a Szeviép Zrt. alvállalkozóit – írta két nappal később honlapján a Csongrád Megyei Kormányhivatal. Hangsúlyozták “az állami kárrendezés iránti igényt a károsult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál, illetve bármely kormányablaknál jelenthetik be 2018. március 31-ig, amely határidő jogvesztő.”

Még le sem járt a határidő, március 29-én a Magyar Közlönyben meg is jelent a módosítás. Eszerint azok a felszámolásban már évek óta regisztrált ki nem fizetett alvállalkozók, akik közel egy hónap alatt nem jelentkeztek pénzükért, május 31-ig kérhették az adóforintokból történő kártalanítást.

Hogy pontosan mennyi károsult van, ma sem tudni. A Csongrád Megyei Kormányhivatal korábban azt közölte az atlatszo.hu-val, hogy Csongrád megyében összesen 121 kérelmet nyújtottak be, amelyből 100 esetben a Csongrád Megyei Kormányhivatal járt el. A többi igénybejelentést továbbították az illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalok felé. Csongrád megye illetékességi területét érintően 1,8 milliárd forint összegű követelés iránti igényt jelentettek be a károsultak. De ennél többen is lehettek, hiszen az ország összes kormányhivatalában lehetett jelentkezni.

Úgy tűnik, a kormánynak nem sikerül a Szeviép-üggyel dűlőre jutnia, mert újabb határidő (szeptember 30.) és károsultkör-módosítás jelent meg a Magyar Közlönyben. Ezzel már az is kérhet kártalanítást, akinek a cége időközben megszűnt, vagy aki a Szeviép alvállalkozóival állt szerződésben, illetve, aki a kintlevőséget megörökölte. A most megjelent rendelet lényegében a pénzintézeteket vagy a fővállalkozó vezető beosztású tagjainak hozzátartozóit zárja ki a jogosultságból.

A Szeviép-károsultaknak kifizetett összeg így tovább nőhet mintegy 3 milliárd forintra. Hogy miért nem sikerült a megfelelő szabályozást elsőre elkészíteni, nem tudni. Ahogy azt sem, hogy a jogvesztő határidő után miért nyitnak újabb és újabb lehetőségeket a kárigények beadásra. 

A Szeviép a 2008-as pénzügyi válság éveiben került nehéz helyzetbe, 2010-ben pedig csődöt jelentett, majd a céget felszámolták. A vállalkozás építette többek között az M43-as sztrádát is, és ezzel a beruházással kapcsolatban több száz alvállalkozót nem fizetett ki. Időközben nyomozás is indult a Szeviép ellen, majd 2015- ben vádat emeltek három cégvezető ellen csődbűntett gyanújával, az eljárás jelenleg is folyik a Szegedi Törvényszéken. A hírek kezdetben 10 milliárd forintos kárról szóltak, ami a per kezdetére 6 milliárdra csökkent. Az alvállalkozókat pedig most az állam fizeti ki.

A Szeviép-ügynek van egy másik, nem a vállalkozókról szóló aspektusa is. A kormánysajtó előszeretettel tolja Botka Lászlóra, a szegedi szocialista polgármesterre az építőipari vállalkozás csődjét. A vállalkozókat képviselő Szabó Bálint többször nyilatkozta a sajtóban, hogy “Botka László a Szeviép-ügy politikai felelőse”, valamint, hogy “Tönkretett kisvállalkozók pénzéből finanszírozza Botka László az MSZP-t?”, illetve, “Szeviép-károsultak: Botka László nyakig sáros a csődben”. Szabó állításait az azt lehozó portálok később helyreigazították, ugyanis egyiket sem sikerült igazolnia.

“A kormányzás egy kicsit tökéletlenül működött Szeviép-ügyben, a kártalanítás jól láthatóan nem sikerült sem az első körben, sem a másodikban. De még a harmadik módosítás után sincs lehetőség mindenkinek a kártalanításában” – mondta az atlatszo.hu-nak Szabó Bálint. Telefonon értük el, és azt is elmondta, hogy a választások után Gulyás Gergelynél kilincselt, mert igazságtalannak tartotta a tavaszi kártalanítást.

“Három hitelezői listán 433 vállalkozó volt, ebből 150 kap kártalanítást, ők kamatokkal együtt 3,1 milliárd forinthoz jutnak. Az összegből a tőke 1,9 milliárd forint volt. A kártalanításban részesülők például olyanok vállalkozók, akik homokot adtak el vagy éppen szállítottak a Szeviépnek, vagy éppen a tulajdonában álló cégeinek” – árulta el Szabó Bálint.

“A Szeviép-ügyben a pénz politikusok vagy politikus-közeli emberekhez került” – ismételte el Szabó.

Állítja ezt annak ellenére, hogy a cégvezetőkön kívül senki ellen nem indult eljárás. Szabó Bálint több olyan bűncselekményt is felsorolt, amiről tudomása van, mégsem történt benne semmi.

Amikor erre rákérdeztünk, azt mondta, “az, hogy még eddig nem vizsgálták, nem jelenti, hogy nem fogják vizsgálni”. Azt is hozzátette, hogy ha kell, politikai ambícióit is félreteszi, ha nem végződik jövő őszig a Szeviép-ügy a bíróságon. Amikor azonban a politikai ambícióiról faggattuk, nem akart részletekbe menni.

Nem nehéz kitalálni, Szabó merre indulna, hiszen emlékezetes, hogy Lázár Jánost saját lakásában fogadta a tavaszi kártalanítás bejelentése előtt. Erről közös videót tettek közzé. Azt is megírtuk, hogy Lázár János “kampány-videoüzenetet” küldött a szegedi lézerközponttól. Szerinte másik polgármesterre lenne szüksége Szegednek.

Ezt Lázár János, a térség országgyűlési képviselője annak apropóján mondta Facebook-videójában, hogy  megállapodást írt alá a Szegedi Tudományegyetem, az Audi Hungária Zrt. és a MOL Zrt a szegedi ELI Alps lézerkutató-intézet mellett elhelyezkedő, egyelőre még területrendezés alatt álló Science Parkban.

Az együttműködés mindenekelőtt megújuló üzemanyagok fejlesztéséről szóló kutatásokról szól, s lerakták az SZTE Járműipari Kompetencia Központ alapkövét és felavattak egy mobil féktermet is. Vagyis elképzelhetőnek tűnik, hogy Lázár – és a Fidesz – támogatásával Szabó Bálint indulhatna Botka László ellen a 2019-es önkormányzati választásokon.

Segesvári Csaba

Címlapfotó: MTI