Már régóta nem csak az érintettek jogos követeléséről szól a SZEVIÉP építési vállalat felszámolása, hanem pártpolitikáról, politikusokról, lejáratásról. A miniszterelnökséget vezető, hatalmas politikai befolyással bíró miniszter, Lázár János kampányidőszakban is vette a fáradtságot, hogy személyesen egyeztessen a hitelezőket képviselő Szabó Bálinttal. Szabó volt már minden: porszívóügynök, Vas megyei MSZP-s fantomopárttag-felelős, a DK szegedi szóvivője, aki majdnem megfejtette az őszödi beszéd titkát, de kiderült, konteót terít. Most éppen követeléskezelő.
A kormány május 31-ig meghosszabbította a SZEVIÉP-károsultak kárrendezésének határidejét. A SZEVIÉP Szerkezet- és Vízépítő Zrt. fizetésképtelensége miatt kifizetetlen vállalkozók összesen 3 milliárd forintra tarthatnak igényt, a cég felszámolójánál ekkora a befogadott jogos követelés. Az ügyet azonban még nagy jóindulattal sem lehet pusztán felszámolás utáni kártérítésnek nevezni, a SZEVIÉP-károsultak sztorija ugyanis kőkemény politika, amellyel akár naponta lehet támadni a szegedi városvezetést, kiemelten Botka László polgármestert. A kampányban aranyat ért.
A SZEVIÉP Zrt. 2010 tavaszán kért maga ellen csődvédelmet, később elindult ellene a felszámolási eljárás. Az 1,1 milliárd forintos jegyzett tőkéjű vállalat az ország egyik legjelentősebb építőipari cége volt. Konzorciumi tagként részt vettek az M43-as autópálya építésében és a szegedi 1. számú villamos vonal felújításában is. A felszámolási eljárás kezdetekor a cég 379 partnerének tartozott, összesen 10,9 milliárd forinttal, jelenleg 106 vállalkozásnak mintegy 3 milliárd forinttal.
A SZEVIÉP Zrt.-nek 2010-ben, a felszámolás elrendelésekor a Száz leggazdagabb magyar című kiadványban is szereplő Pistrui László és Baranyi Sándor volt a két fő tulajdonosa. Jelenleg büntetőeljárás folyik ellenük, és a vállalat harmadik igazgatósági tagja, Oltványi József ellen a Szegedi Járási Ügyészség „a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett és különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbüntettel” vádolja őket a 2015. április 22-én benyújtott vádirat szerint.
Az Átlátszó információja szerint a szakértők nem támasztják alá maradéktalanul a vádiratban foglaltakat. Baranyi korábban az állami beruházásokhoz kötődő, előre nem kalkulált túlmunkákkal indokolta a csődöt, illetve azzal, hogy Romániában is beragadt pénzük.
Nem teljesen érthető, miért varrja Lázár, a kormány és a Fidesz is Botkára a SZEVIÉP csődjét: a Közbeszerzési Értesítő szerint, Lázár mondásával ellentétben nem dolgoztak kiemelkedően sokat Szegednek. Az M43-as beruházás például, ami miatt végül bedőltek, állami munka volt.
A Botka elleni sorozatos támadást a Lázár János miniszterrel feltűnően közeli kapcsolatba került Szabó Bálint, SZEVIÉP-károsultak egy részének képviselője vállalta magára. Szabó nevét, bár ekkor már túl volt egy sikertelen csepregi polgármester-jelöltségen fideszes támogatott független színekben, először a Vas megyei MSZP-s taglétszám-duzzasztások idején lehetett olvasni az országos médiában.
A Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták megyei elnöke volt, majd 2004-ben kizárták az MSZP-ből, mert helyi roma vezetők szerint pénzért toborzott párttagokat. Ő ezt rágalmazásnak mondta, illetve rá is tett egy lapáttal a sztorira: azt állította, ellenfelei megtámadták, sőt, meg is erőszakolták.
Szabó 12 éve költözött Szegedre, kezdetben porszívóügynökként dolgozott, közben megalapította a követeléskezeléssel foglalkozó Likvid Kontroll Kft.-t.
Hat évvel ezelőtt újabb pártnál próbálkozott, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció szegedi szóvivője lett. De itt sem sokáig maradhatott. A DK-ból is kizárták, miután 2013-ban azt állította, hogy az úgynevezett öszödi beszéd kiszivárogtatói az MSZP meghatározó politikusai voltak, „Katalin, Imre és Ferenc”. Azaz Szili Katalin, Szekeres Imre és Baja Ferenc, ám állítását nem tudta bizonyítani.
A Délmagyarország közlése szerint 2014-ben többen felismerni vélték Szabót a szegedi lézerközpont (ELI) alapkőletételénél Orbán Viktor és más magas rangú kormányzati tisztviselők, politikusok, egyetemi potentátok, diplomaták közelében. Nem sokkal később pedig a csődben hoppon maradt szeviép-alvállalkozók mentőangyalaként bukkant fel. Értesüléseink szerint tetemes, több mint 5 százalékos sikerdíjért dolgozik.
A miniszterelnökséget vezető miniszter a választások hajrájában, április 5-én szeviépezett egy erőset a legnagyobb közösségi portálon. Lázár János hivatalos oldalán az alábbiakat lehet még most is olvasni „Botka és a szocialisták ellopták a SZEVIÉP alvállalkozóinak pénzét. A kormány nem csak döntést hozott a kisemmizett vállalkozók kártalanításáról, hanem ki is fizette jogos járandóságukat.” A miniszter még videót is posztolt, amelyben megszólal és hosszasan hálálkodik egy SZEVIÉP-károsult is.
A posztot és a videót eddig több mint 22 ezren nézték meg, sőt 124-en meg is osztották, köztük Szabó Bálint, valamint az ő egyszemélyes cége, a Likvid Kontroll Kft. is.
A miniszter nem fejtette ki az igazság valamennyi részletét, amikor azt állította, hogy „a kormány nem csak döntést hozott a kisemmizett vállalkozók kártalanításáról, hanem ki is fizette jogos járandóságukat.” Mert ugyan az kétségtelen, hogy a kabinet döntött a károsultak kártalanításáról, és az is igaz, hogy egy részüknek már fizettek is, de nem az összest kártalanították.
Ezt támasztja alá többek között az is, hogy a kormány április 5-én rendeletben hosszabbította meg a március 31-én lejáró határidőt május 31-ig, azaz a károsultak még a jövő hónap végéig jelezhetik kárigényüket.
Lázár már a március 5-én, a SZEVIÉP-károsultak megsegítéséről, kártalanításáról szóló kormánydöntésről videót is megosztva posztolt a hivatalos oldalán: „8 éve harcol a túlélésért és kifizetetlen munkadíjáért 106 magyar kisvállalkozás, akiket Szeged szocialista városvezetése és a SZEVIÉP tulajdonosai hagytak cserben. A Kormány döntése 3700 munkahelyet ment meg, erről tájékoztattam ma Szabó Bálintot, a károsultak képviselőjét.” Ezt a posztot több mint 33 ezren nézték meg és 499-en osztották meg.
Március 8-án Lázár János bizalmasa, a Csongrád Megyei Kormányhivatalt kormánymegbizottként vezető dr. Juhász Tünde közösen tartott sajtótájékoztatót Szabó Bálinttal. Pár nap különbséggel Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Mórahalmon is hakniztak, mindannyiszor hangsúlyozva, hogy a kormányhivatal honlapján is jelentkezhetnek a károsultak.
Egy általunk megkérdezett, már kártalanított vállalkozó névtelenséget kérve elmondta, hogy ő nem vette fel a kapcsolatot Szabóval, tudomása szerint a szokatlanul magas, jóval 5 százalék feletti sikerdíj sok társát is elriasztotta. Azt egyébként, hogy pontosan mennyi a sikerdíj mértéke – akadt ugyanis forrás, aki több számjegyű százalékot említett – kérdeztük Szabótól a Likvid Kontroll email-címére küldött levélben, de egyelőre nem válaszolt.
„Nekem képviselő nélkül fizetett a kormány. Már a márciusban megjelent felhívásra jelentkeztem, minden villámgyorsan lezajlott. Pár hónapja még nem sok esélyt láttam arra, hogy a SZEVIÉP-től hozzájutok bármekkora pénzhez” – nyilatkozta az Átlátszónak az a középkorú férfi, aki „pár forint híján ötvenmillió forintot” kapott kártérítés címen.
Nyilatkozónk szavaiból is kitűnik, hogy Szabó kalandor előélete ellenére is eredményes volt a fideszeseknek a SZEVIÉP-sztorit felkarolni. Lázár, aki pár hete még jelentős presztízsveszteséget szenvedett, amikor nem támogatottját, hanem a független Márki-Zay Pétert választották Hódmezővásárhely polgármesterévé, simán hozta a körzetet egyéni képviselőjelöltként.
Sokan találgatják, hogy mi köti össze az utóbbi időben már a hódmezővásárhelyi független polgármestert, Márky-Zayt is támadó Szabót Lázárral. A folyamatot jól ismerők biztosra veszik, hogy a Lázár-Szabó kapcsolat a SZEVIÉP-károsultak kártalanításával nem ér véget, s a képviselő-miniszter további ügyekben is számít a kalandos előéletű egykori ifjúszoci együttműködésére.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
