göd

Több mint száz tonna veszélyes anyagot találtak a Samsung-gyár egy csarnokában, ahol nem is lehetett volna

Eddig hat alkalommal büntette meg a katasztrófavédelmi hatóság a gödi Samsung-gyárat súlyos szabálytalanságok és mulasztások miatt. Hiányoztak vagy nem működtek a tűzjelző és tűzoltó berendezések azokban az üzemrészekben, ahol több száz tonna mérgező- vagy robbanóanyaggal dolgoztak, mérgező iszaptócsák álltak a szennyvíz-kezelőben, katasztrófavédelmi engedély nélkül tároltak veszélyes anyagokat, vagy engedély nélkül folyt a gyártás több üzemegységben. Minderről nem ejtettek szót a katasztrófavédelmi hatóság képviselői azokon a közmeghallgatásokon, ahol a helyi lakosság aggodalmát fejezte ki a felső küszöbértékű veszélyes üzem közelsége és az ott tárolt óriási mennyiségű veszélyes anyag miatt. 

Több cikkünkben beszámoltunk már arról, hogy legalább kilenc hónapon át használatbavételi engedély nélkül működött a gödi Samsung akkumulátorgyár több üzemrésze. Az építésfelügyelet emiatt kétszer is egymillió forintra büntette a Samsungot, a cég ugyanis tovább folytatta a gyártást a működéstől való eltiltás ellenére.

A témáról szóló legutóbbi cikkünkben azt is megírtuk, hogy a katasztrófavédelmi hatóság csak feltételekkel adta meg az engedélyt a gyárnak, és megtiltotta a veszélyes tevékenységet azokban a gyáregységekben, ahol nem voltak megfelelőek a tűzvédelmi és iparbiztonsági feltételek.

Az engedélyeket kiadó Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól néhány hete azt is kikértük közadatigénylésben, hogy hány alkalommal ellenőrizték a hatósági előírások betartását, s hogy szabálytalanság esetén kapott-e bírságot a cég. Az általunk látott dokumentumok szerint a katasztrófavédelem hat alkalommal rótt ki többmilliós bírságot a cégre.

A kiadott határozatok azt tanúsítják, hogy

a hatósági felszólítások és büntetések ellenére a Samsung gödi gyára nem hajlandó az előírásoknak megfelelően működni.

Inkább adott esetben ugyanazért a szabálytalanságért kifizetik másodszor is a kirótt három millió forintos bírságot. Mindez valószínűleg nem jelent gondot a Samsung SDI számára, az OPTEN adatbázisa szerint ugyanis 2020-ban 497 milliárd forint volt a cég nettó árbevétele.

Mérgező és tűzveszélyes anyagok engedély nélkül 

Sokféle szabálytalanságot találtak a katasztrófavédelmi ellenőrzések során a gyárban, és ezek okán a hatóság összesen 14 millió forint bírságot szabott ki.

Büntetéssel sújtották például a Samsung SDI-t amiatt, hogy

egy ellenőrzés során több mint száz tonna veszélyes anyagot találtak a Module-Pack nevű összeszerelő csarnokban.

Holott a Samsung számára készült, többször módosított Biztonsági jelentés szerint „a modul és a pack gyártás hagyományos gép-, illetve elektronikai gyártási folyamat, itt veszélyes anyagok nincsenek, pontosabban csekély mennyiségben használt segédanyagként vannak jelen a gyártási folyamatban”. A 2020. október 21-i ellenőrzés során viszont a hatóság 100 tonna Cobalt-lítium-mangán-nikkeloxid (NMC) és 19 tonna Alumínium-kobalt-lítium-nikkeloxid (NCA) szilárd toxikus anyagot talált.

A 3 millió forint bírságról szóló határozat felsorolja ezeknek a veszélyes anyagoknak a tulajdonságait: az NMC belélegezve halálos lehet, rákot okozhat, az NCA pedig súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz, ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsítja a szerveket. A hatóság a veszélyes tevékenység folytatását megtiltotta, valamint kötelezte az Üzemeltetőt a veszélyes anyagok hét napon belüli elszállítására.

Részlet a bírságról szóló határozatból

A Samsung SDI gödi üzeme azonban nem tett eleget a felszólításnak: egy másik határozat szerint a Module-Pack csarnokban 2020. november 9-én újra ellenőrzést végző hatóság 121 tonnát talált ezekből az anyagokból, amikor is 2 millió forintra büntette a céget.

Egy újabb 2 millió forintos bírságról szóló határozat „csak” 10,2 tonna engedély nélkül tárolt veszélyes anyagot említ egy olyan üzemrészben, ahol a gyár „a tűzjelző és tűzoltó rendszerek megfelelőségét és üzemképességét igazolni nem tudta”.

De meglepő dolog derül ki egy 3 millió forint bírságról szóló döntést részletező dokumentumból is. Az ellenőrzés során a hatóság az ún. „Stack” üzemrészben 8 db tartályban elektrolitot talált, a cég nyilatkozata szerint viszont a hatályos Biztonsági jelentés szerint ebben az üzemrészben nem folyt veszélyes tevékenység. Csakhogy az elektrolit tűzveszélyes folyadék kategóriába tartozó veszélyes anyagnak minősül – állapítja meg a határozat. Egy másik, katasztrófavédelmi engedéllyel szintén nem rendelkező üzemrészben tárolt 83 tonna veszélyes anyag miatt újabb 3 milliót kellett fizetnie a cégnek.

Kifolyt a szennyvíziszap, nem jelentették azonnal  

A 2021. november 9-én tartott helyszíni ellenőrzés során a szennyvízkezelő üzemben az alábbiakat találta a hatóság: „az iszapvíztelenítő szalagprés mellett a betonpadlón mintegy 1 méter átmérőjű, fekete iszaptócsa volt megfigyelhető, továbbá körülötte 3-4 m2-es területen iszapcseppek terültek szét. A szalagpréshez készenlétben tartott kármentő tálcában 1-2 cm-es magasságban volt megtalálható az anyag, ami a katód aktív összetevőit jelentő NCM (cobalt-litium-mangán-nikkel-oxid) és NCA (alumínium-kobalt-lítium-nikkeloxid) tartalma miatt a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján az Üzemeltető biztonsági jelentésében H2 besorolású mérgező veszélyes anyagként van nyilvántartva.”

A helyszíni szemle során ezen kívül az iszapkeverő csővezeték alatt 30 centiméteres tócsa keletkezett a mérgező anyagokból. A határozat szerint „az említett katód aktív anyagok tárolása és feldolgozása is zárt rendszerben történik. Abban az esetben, ha valamilyen baleset következtében az aktív anyagok mégis a szabad levegőbe kerülnek, mérgezési hatással kell számolni.”

A hatóság ebben az esetben „veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, súlyos baleset azonnali bejelentésének elmulasztása” miatt büntette meg a céget.

Emiatt csupán 1 millió forintot kellett fizetnie a Samsungnak.

A szennyvíziszap kifolyása más szempontból is aggodalomra adhat okot. Ahogy korábban megírtuk, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól (FKI) hiába kértük ki közadatigénylésben a Samsung monitoring kútjainak ellenőrzéséről szóló, 2018 és 2021 között végzett vízvizsgálati adatokat, egyetlen jegyzőkönyvet sem kaptunk. Emiatt a NAIH-hoz fordultunk panasszal, majd újabb adatigénylést nyújtottunk be, hátha az akkumulátorgyár működése előtti évekből kaphatunk információkat a felszín alatti vizek állapotáról. A FKI azonban a korábbi évekről sem küldött adatokat, s mivel az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben is folyamatosan elérhetetlenek a felszín alatti vizek vizsgálati adatai, egyelőre semmit nem lehet tudni arról, hogy történt-e szennyezés a Samsung 113 hektáros iparterületén.

Garantálható-e a biztonság?

A katasztrófavédelmi törvény szerint a kiszabható bírság legkisebb összege háromszázezer, a legmagasabb összege hárommillió forint. A Samsung SDI gödi akkumulátorgyárára eddig már három alkalommal rótták ki a legmagasabb, hárommillió forintos büntetést. Emellett a gödi üzem számos esetben nem a biztonsági jelentésben leírtak szerint működött. A bírságokról szóló határozatok többször is hivatkoznak a törvénynek arra a passzusára is, hogy ha „az Üzemeltető a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti”. Ám ennek ellenére az üzem tevékenységének teljes felfüggesztésére nem került sor.

Szakértői javaslatra megkerestük a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát (OKF) mint felsőbb hatóságot. Ugyanis a Főigazgatóságon működő Veszélyes Üzemek Főosztálya látja el a Magyarországon működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, létesítmények felügyeletét, valamint ellenőrzi a nyilvánosság biztosítását és a lakosság tájékoztatását a katasztrófavédelmi eljárások során.

A gödi Samsung-gyár (forrás: Átlátszó/a szerző felvétele)

Szerettük volna tudni, hogy a Samsung SDI gödi üzeme minden részletre kiterjedően megfelel-e a veszélyes üzemekre és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, s hogy a Főosztály végzett-e ellenőrzést a gödi üzemben. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervezik-e a katasztrófavédelmi előírásokat sorozatosan megszegő gödi gyár bezáratását; ha pedig ezt nem tervezik, vállalják-e a teljes körű felelősséget a biztonságos és balesetmentes működésért.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól viszont csak azt a választ kaptuk, hogy az ügyben a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az illetékes, amely rendszeresen ellenőrzi a gyár működését és szankcionálja, ha a Samsung megsérti a hatósági előírásokat.

Bodnár Zsuzsa

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Felirat a Samsung gödi gyárának kerítésén (forrás: Átlátszó/a szerző felvétele.)

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.

Megosztás