Egy OSB-lapba tákolt ATM a Városliget legújabb gyöngyszeme

ATM-et építettek be az egyik teraszos vendéglátóhely OSB-falába a Városliget közepén. Mivel a helynek túl kicsi az egykori trafóház, az épület mögött egy konténert is elhelyeztek, azt álcahálóval takarták le, a bokrok között pedig a szemeteseket tárolják. Mindez a 23 milliárdból épülő Magyar Zene Háza mellett található.

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.

A Milyen legyen a Városliget most..? nevű Facebook-csoport bejegyzése hívta fel a figyelmünket a pénzkiadó automatára. A csoport tagjai a Városligetet közparknak akarják megőrizni, és szeretnék elkerülni, hogy Bulinegyed2 legyen a Ligetből.

„Ha egy hajléktalan építene papundekliből kunyhót kályhacsővel, a szemetét meg a fölös cuccait a bokrok között tárolná, ahol sarjad a gaz, már rég kitört volna a parasztlázadás… Ha ilyen körülmények között nőnek a kiülős teraszok, az úgy tűnik senkinek nem bántja a szemét”

– olvasható a posztban.

A büfé a Zöld Küllőhöz tartozik: a vendéglátóhely a street food vonalat képviseli, lehet kapni többek között hamburgert, sült hekket, és sült kolbászt is.

„Egy trafóház működött itt előttünk, amiből később iroda lett, mi pedig igen gyorsan, 8-10 nap alatt rendeztük be a Zöld Küllőt, hogy aztán soft opening helyett rögtön >>hard openinggel<< megnyissuk”

– mesélt a kezdetekről az egyik tulajdonos, Szekula László.

A Zöld Küllő már 2017 nyarán megnyílt a Vajdahunyad vára mögött, az OSB-falba tákolt ATM viszont csak valamivel később kerülhetett beépítésre. A faalapú lapba az Euronet független pénzügyi szolgáltató masinája került: ezek azok a kék-sárga színű, EUR/HUF feliratú automaták, amik a bulinegyedet lepték el, és amikkel durván lehúzzák a turistákat.

A vendéglátóhelynek szemmel láthatóan túl kicsi a volt trafóház, mert az épület mögött egy konténert is elhelyeztek, amit álcahálóval takartak le.

Persze egy trafóház is okoz némi vizuális-esztétikai konfliktust a Ligetben, de egy állandó jellegű konténerrel egy kicsit sem javult a helyzet. 2016-ban ennek a trafóháznak egyébként még más jövőt szántak, ez volt a biztonsági szolgálat javasolt telephelye.

A nagyobb gond az, hogy a VÉSZ módosítása a 80 négyzetméteres vendéglátóhelyek számára 500 négyzetméteres terasz kialakítását teszi lehetővé. A csoport szerint az eddig ismert vendéglátóhelyekkel felszorozva akár több mint egy hektár bulinegyed jöhet a Városligetbe.

A teraszokon pedig, – mint ahogy az a Zöld Küllő esetében is látszik –, a fű sem nő ki, hiszen azt letapossák a vendégek. Emiatt a gyereksarokhoz is műfüvet kell használni.

A szemetesek már a bokorban vannak

A büfé hulladékkezelési gyakorlata is hagy némi kívánnivalót maga után. A bokrokban helyezték el a kukákat, ahol raklapokat és törött térkövet is tárolnak, egy falapot pedig a bokroknak döntöttek. Az a műanyag szatyor a bokrok között egyébként évszázadokig nem fog lebomlani.

A szelektív hulladékgyűjtés egyébként pozitívum, azonban a kukák mellett, a földön is ki van szóródva a szemét, és a nem túl környezettudatos műanyag villák is a porban hevernek.

Nem állítjuk, hogy a szemeteskukák elhelyezése a bokrok között illegális lenne, de épp elég baj, hogy mindez legális egy közparkban.

A Zöld Küllő a Fine Service Kft. cégcsoport része, ami Szekula László többségi tulajdonában áll. 2016-2019 között tulajdonos volt Dallos Ferenc is, ő az a vendéglátós, aki a Mediator Group Reklámügynökség Kft. által egy 6 milliárd forintos szerződést nyert el, ebből az összegből az ország imázsát építhette. (Dallos Ferenc résztulajdonos a Mediator Group Reklámügynökség Kft.-ben.)

Legutóbb az állatkert előtti Feszl-pavilon került be a hírekbe, ugyanis a vendéglátóhely által használt lambéria és fémroló által Balatoni büféket idéző szörny lett a 400 millióért épített pavilonból.

A civil szervezeteknek a Városliget beépítésével van a legnagyobb baja

2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint több múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre ott. A Zöld Küllő szomszédságában épül a Magyar Zene Háza, a munkálatokat a Magyar Építő Zrt. nyerte el. A kivitelezés 17 milliárdról indult, majd pedig 23 milliárdra drágult.

Kicsit odébb az új Néprajzi Múzeum építése zajlik, ez az a hatalmas épület, ami a hivatalos kommunikáció szerint „semleges megjelenésével illeszkedik majd környezetéhez”. Az új Néprajzi Múzeum építésének a költsége nemrég 26 milliárd forintról 32 milliárdra ugrott, a munkát a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Magyar Építő Zrt. végzi.

Az új Nemzeti Galéria esetében pedig még egy kapavágás sem történt, azonban a kezdeti 26 milliárd forintról már 72 milliárdra drágultak az épület kivitelezési költségei.

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: ATM automata a Városligetben (fotó: Zsilák Szilvia/Átlátszó)

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.