Állami-önkormányzati megbízások, évről évre növekvő cég, milliós osztalékok, és terepjárókról, thaiföldi luxusútról szóló pletykák: így „szenvedett” a jachtos Szíjj László a balliberális iga alatt.
Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot
A magyar külügyminiszter látszólag lázas munkával tölti az idei nyarat, elég csak meglátogatni Facebook oldalát hogy erről meggyőződjünk: irodai környezetben, öltönyben, mobiltelefonnal a kezében egyeztet a minszki helyzetről magasrangú külföldi politikusokkal, külügyminiszter kollégákkal az elmúlt napokban.
A Szijjártó Péter külügyért és családját megjachtoztató Szíjj László nevét elsősorban a Duna Aszfalt kapcsán szokás emlegetni. A Szíjj kizárólagos tulajdonába tartozó építőipari vállalkozás ugyanis a 2010-es fideszes hatalomátvétel után drámai mértékű növekedésnek indult, majd részben kiváltotta a Simicska Lajos bukott, korábbi Fidesz-barát csúcsoligarcha egykor kurzuskedvenc vállalkozásait. Tavalyi, 157 milliárdos forgalmuk már önmagában akkora, mint az egész magyar építőipar termelése egy-egy gyengébb hónapban.
Közbeszerzéseken gazdagodott meg a Szijjártóékat jachtoztató nagyvállalkozó
Vasárnap lefotóztuk Szijjártó Péter külügyminisztert, ahogy a 7 milliárd forint értékű Lady Mrd luxusjachton nyaral az Adrián a családjával. A máltai bejegyzésű jacht Szíjj Lászlóé, az évek óta több milliárdos közpénzes megbízásokat kapó Duna Aszfalt Kft. tulajdonosáé.
Korábbi cikkünkben azt mutattuk be, hogy Szíjjnek a gyerekkori barátjával, Varga Károllyal közösen alapított korábbi cége, az 1990-ben Tiszakécskén megalakult Vakond Kft. az első Orbán-kormány idején kapott közpénzes megbízásoknak köszönhetően nőtt ki a földből. Arra is rámutattunk, hogy a Vakond szerepelt abban a szűk körű, jellemzően politikai kapcsolatokkal bíró építőipari elitklubban, amelyek ekkoriban az autópálya-építkezésekre kiírt közbeszerzéses pályázatok elnyerésére kartelleztek, és amiket később emiatt a versenyhatóság összesen százmilliós nagyságrendben meg is bírságolt.
Szíjj László az első Orbán-kormány idején kezdett közpénzből meggazdagodni
A Szijjártó Péter külügyminisztert családostól jachtoztató tiszakécskei üzletember az elmúlt években főként a közpénzmilliárdokat elnyerő Duna Aszfalt Kft. gazdasági szárnyalása miatt került a hírekbe, pedig annak egykori anyavállalata, a Vakond Kft. is hasonló megtáltosodáson ment át az első Orbán-kormány idején.
Most pótoljuk azt, ami eddig kimaradt, és bemutatjuk a Vakond Kft. eredményeit a 2002-es szocialista hatalomátvétel és Orbán Viktor második eljövetele között.
Kérdéses, hogy az első Fidesz-éra közpénzes megbízásai nélkül Szíjjék cége valaha is kiemelkedett volna a hasonló építőipari válllakozások tömkelegéből. Az újságarchívumokat böngészve a kilencvenes évek elejéről csak egy, feltehetően a cégre utaló hírt találni. A kiskunfélegyházi önkormányzat lapja, a Félegyházi Hírek egy 1994-es száma szerint a Tiszakécskétől macskaugrásnyi távolságra lévő kiskunsági város önkormányzatának bírálóbizottsága nem akart bizonyos Vakond Kft.-t megbízni az éves útfelújítási feladatokkal — hiába adta ez a cég a legolcsóbb ajánlatot — mert “nem akarták újra végigjárni az Arany János utca panaszoslevéllel, felháborodásokkal tűzdelt kálváriáját.”.
Gajdicsolás Különös finomság, hogy a Félegyházi Hírek 1994-es cikkét bizonyos Gajdics Ottó jegyezte. A G-napon Simicska Lajost elhagyó orbánista médiavezetők közé tartozó Gajdics mostanság a végül sikertelen új pravdát, a Magyar Időket főszerkesztette; ma az időközben szintén a KESMA-hoz keveredett Szabad Földet vezeti. Gajdics anno magyar szakos tanárból lett a félegyházi Kiskun TV sztárriportere, valamint az önkormányzati Félegyházi Hírek munkatársa, ahonnan még a kilencvenes évek közepén kiemelték: a Simicska-féle Mahirhoz tartozó Esti Hírlap vitte el rovatvezető-helyettesnek, később az egykoron az MDF által jobbos ellenújságnak kitalált Új Magyarország szerkesztőségét továbbvivő, szintén mahiros Napi Magyarországnál lapszerkesztősködött. Innen vonult át az ezredforduló körül a bezárt Napi Maó brigádjával az időközben Simicska-közelbe került, jobb sorsra érdemes Magyar Nemzethez. A gyorsan felvergődött Gajdics lehetett akár az első kapcsolat is Szíjjék és Simicska körei között. Később, 2001-től kezdődően az újságíró és az építőipari páros egyaránt érdekeltek voltak a ma a Mészáros Lőrinc-közeli Rádió1-csoporthoz tartozó Sirius Rádiót kiadó Félegyházi Hírlap Kft.-ben.
A korábban kevésbé jelentékeny céget, ahogy már írtuk, az első Orbán-kormány alatt kapott közpénzes megbízások hizlalták. “1998. évi félmilliárd forintos bevételüket 2000 végére több, mint kétmilliárdra növelték (…) a Vakond Kft. munkái nagy részét közbeszerzési pályázatokon nyeri el, de a magánszféra megrendeléseit is szívesen fogadják. Megrendelőik közé tartoznak a területileg illetékes állami közútkezelő társaságok, önkormányzatok”— írta a Magyar Nemzet 2001-ben. Saját kőbányát szereztek Gyöngyöstarjánban, hatvan-hetven munkagépből álló gépparkot raktak össze, mobil aszfaltkeverő gépet vásároltak.
Akár azt is hihetnénk, hogy a 2002-es kurzusváltással ennek a boldog időnek leáldozott. De erről szó sem volt. A Vakond 2003-as forgalma még az előző évit is meghaladta.
A cég beszámolóit böngészve szembetűnő, hogy a vállalkozás 2000-től egészen 2009-ig minden évben pozitív eredményt ért el, és minden évben növelte a saját tőkéjét, függetlenül az aktuális árbevétel hullámzásától.
Ebből egyrészt arra lehet következtetni, hogy helytálló az a korábbi feltételezésünk, amely szerint a Vakond a Simicska-univerzum részeként, a Fidesz és az MSZP korabeli (állítólagos) 70/30 megegyezésének egyik kedvezményezettjeként üzemelt. Dávid Ibolya, az egykori MDF elnöke állította annak idején, hogy az akkori nagy pártok, a Fidesz és az MSZP pénztárnokai között a megdézsmálandó közpénzek elosztását illetően volt érvényben egy ilyen formula, amelynek értelmében mindig az aktuálisan kormányon lévőnek jutott nagyobb szelet a tortából.
Másrészt a Vakond sikereiből megmutatkozik Simicska konceptuális építkezésének eredménye és az egykori Fidesz-pártpénztárnok stratégiájának fölénye a politikai ellenfél szocialistákkal szemben. A 2002-2010 közötti időszakban ugyan a kormányerők körül is forogtak pénzek, de azokból nem épült integrált építőipari vállalkozás. A szocialista liblingnek tartott osztrák cégek, a Strabag és a Swietelsky dögivel kapták a közpénzes megbízásokat (és legalább a Strabag esetében felmerült, hogy ezekből vissza is osztottak), de amikor 2010-ben lekapcsolták a zenét, a szocialistáknak maximum személyes osztrák bankszámláik voltak, lojális vállalkozásbirodalmuk kevésbé. Ma az osztrák cégpáros egyébként kiválóan kijön az Orbán-adminisztrációval is.
A Vakond a tőkeerős osztrákokhoz képest a nulláról indult, de folyamatosan növekedett. A 2003-ról szóló beszámolójuk szerint “munkáink 40 százalékát az [autópálya-építési] megrendelések biztosítják, de a környezetünkben meghirdetett minden jelentősebb gátépítési, aszfaltozási munkákra pályázatot adunk be”.
Míg 1998-ban a Vakond nagyjából a tiszakécskei központ környékén tudott hatékonyan dolgozni, a kétezres évekre országos méretűvé váltak, sőt, külföldi terjeszkedésbe is fogtak.
2006-ban uniós pénzt nyertek Szatmárnémeti szennyvíz-csatornázására, a következő évben Romániában fióktelepet létesítettek és sikeresen pályáztak útépítésekre.
További tanulság, hogy ez a kétségkívül szép növekedés nyilvánvalóan nem történhetett volna meg az állami megrendelések fix hátszele nélkül. Különösen figyelmreméltó, hogy a politikafüggetlenül működő építőipart mindenestül hazavágó 2008-as válságot a Vakond mintha meg sem érezte volna.
A kétezres években a Vakond beszámolói szerint az alábbi megbízások voltak fontosabbak a cég életében; ezeket átfutva könnyű megsaccolni az állami és önkormányzati megbízások jelentőségét:
2003: A soroksári új logisztikai központ közműépítési munkái, a Metróépszolg Rt.-nek végzett tereprendezési munkák. Nagy volumenű volt még a Kőrösladány-Gyomaendrőd összekötő út profiljavítása, a szolnoki úthálózat javítása, a táborfalvi körforgalom építéséhez kapcsolódó munkák, Örkény-Hernád szennyvíztelep bővítése és a szolnoki Cora árház munkái.
2004: Nagykőrös ivóvízhálózata és Tiszakécske szennyvízhálózata, a kétpói hulladéklerakó kivitelezése.
2005: Szigetszentmiklóson út- és járdaépítés, Szolnokon földutak burkolása és útfelújítás, az orosházi önkormányzat megbízásából Gyopárosfürdő városrész útrekonstrukciója, 9 kilométernyi autópályafelújítás a 4-es főúton, Mezőtúr-Oncsa szennyvízcsatorna-hálózat építése.
2006: A 442. számú főűt egyes burkolat-megerősítési munkái, az Eger-Egerszalók összekötő út, a Ócsa belterületi útjainak szilárd burkolattal történő kiépítése, valamint útépítés Alsónémedin. Úthálózat fejlesztése Szigethalmon és Szolnokon. Csatornázás Pilisen, Lakitelken, Tatán, Öcsödön és Cibakházán. Részvétel a Hármas-Körös árvízvédelmi fővédvonalának helyreállításában. Hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése Kunszentmártonon és Kaposváron.
2007: Szennyvízcsatorna-építés Császártöltésen, szenyvíztelep-kapacitásnövelés Hajóson, út- és hídrehabilitáció az 56-os főúton.
2007 után a Vakond egyre közelebb húzódott a Duna Aszfalthoz (amely ma Szíjj legsikeresebb cége, és amit a Vakond a Bács-Kiskun Megyei Állami Közútkezelő Kht-val közösen alapított 1996-ban) és a Hódút Kft.-hez, az alakulgató cégcsoportban pedig a ma is sztár Duna Aszfalt kapta az eminens helyet. 2008-ban például a Vakond útépítési ágazatának leginkább arról szóltak a feladatai, hogy aláterceljen — építkezzen, aszfaltkeveréket gyártson — a főcég által leakasztott megbízásoknak. Ez volt az első olyan év is, amikor a Vakond nem fizetett osztalékot. 2010-re már a korábban elképzelhetetlen is megtörtént: a Vakond veszteséges volt, tőkéje megcsappant. Legkésőbb innentől már nem különösebben érdemes ezt a céget figyelni.
A Vakond beszámolóiból megmutatkozó további érdekesség, hogy Szíjj László és gyermekkori barátja, Varga Károly a gyurcsányista nyolc szűk esztendőben személyesen sem jártak éppen rosszul. Noha az akár több százmillióra rúgó éves tiszta haszon javát mindig a Vakondban hagyták, az ügyvezetői fizetések mellett legkésőbb 2000-től kezdve,2007-tel bezárólag osztalékban mindig ki is vettek évente összesen harminc-ötvenmillió forint közötti összeget.
Ennyiből akkor még kényelmesebben lehetett élni, mint most. Egy tiszakécskei kötődésű blog üzenőfallá változott bejegyzése alatti kommentsorban bizonyos terepjárókról és luxusutakról is panaszkodtak, feltételezhetően ottani lakosok. Ahogy az egyik névtelen háborgó írta 2008-ban:
“Új utak fognak épülni,amelyet ki fog építeni? Hát naná, hogy a Vakond Kft. Olyan minőségi utakat építenek, egyszer végigmegyünk rajta biciklivel és szarrá reped! És az út szélét is jól megoldják,leszórják azzal a fos apró kaviccsal,amit a szél széthord két hét alatt és aztán akkora széle marad az útnak,hogy ha valaki lemegy véletlen róla kitörik a kereke! (…) Aztán ha lemennek a választások, megint nem lesz semmi,előkerül a terepjáró,vagy a szebb autó és ülnek ölbe tett kezekkel,illetve nem, bocsánat! Nem teszik ölbe,mert akkor nem tudnak lopni! Aztán négy év múlva megint kezdődik elölről minden!“
Egy másik kommentelő, némi iróniával így írt a szocialista iga alatt senyvedő tiszakécskei építőipari vállalkozókról:
“Sajnálom a Vakondosokat és társaikat, nosza illesse meg őket még egy terepjáró, és még egy luxus út, pihenjenek egy kicsit, és el ne felejtsem, egy kis állami támogatás is a gazdaság élénkítése érdekében.”
Egy, a magát a Vakond Kft.-nél vezető beosztásban dolgozónak mondó kommentelő végül imígyen tette helyre a morgolódókat:
“Ne sajnálják a thaiföldi utat a cégcsoport vezetőitől,mert aki egy ilyen cégcsoportot fel tud építeni, ennyi embernek munkát tud adni, az megérdemli, hogy egy hetet pihenjen, jó messze Magyarországtól.”
Tiszakécskétől Bulgárián át Dubajig: így lett Szíjj László a NER egyik legfontosabb üzletembere
Néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere lett a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Mára Szíjj László a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, az érdekeltségébe tartozik az MKB Bank harmada és a Közgép is, Mészáros Lőrinccel pedig egy bulgáriai építőcéget alapított.
Sarkadi Nagy Márton
Címlapkép: Szíjj László a rá várakozó autóhoz sétál a ferihegyi repülőtéren (fotó: Németh Dániel / Átlátszó)
Ha már egyszer itt vagy… Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Dezinformációs híradónkban a háttérhatalom ellen küzdő konteómetálos figura szervez sikertelen tüntetést a zenészekért, Gődény csoportja pedig új hírszájtot indít és...
A vadászkastélyt mintázó pavilon a 2021-es vadászati világkiállítás egyik vidéki helyszíne lesz, ahol a gemenci gímszarvas életciklusát mutatják be. Közérdekű...
Szabad kezet kap Wáberer György vállalkozó, Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos érdekeltsége egy közelmúltig védett épület teljes átalakításához. Az UNESCO...
Erdélyi Katalint, az Átlátszó főszerkesztő-helyettesét is megszólaltatta az Elle magazin, ami szeptemberi számában több szakmabeli megszólaló véleményét kérdezte a média...
