Lelkiismeretesen dolgoztak egy közmunkás nő helyett a szülei Biharugrán

Egy közmunkás nő helyett a szülei dolgoztak, de előfordult az is, hogy valakinek állítólag a polgármesterrel egyeztetve nem kellett bejárnia a munkát teljesíteni – egyebek mellett ezek derültek ki a közfoglalkoztatás végrehajtásáról Biharugrán, a képviselő-testület májusi ülésén. A testület fel is oszlatta magát . A lemondott képviselők feljelentést tettek, költségvetési csalás miatt nyomoz az adóhivatal.

 

 

Van, aki „olyan állapotban van, hogy nem képes a folyamatos munkaképzésre, ezért a polgármester asszonnyal egyeztetve neki nem kellett bejönni dolgozni.” A közmunkásként nyilvántartott illetővel kapcsolatban a biharugrai önkormányzat ügyintézője megjegyezte azt is, hogy tudomása szerint elindították a leszázalékolását, illetve, hogy „a férje nagyon sokat segített az önkormányzatnak, több községi rendezvényen aktívan szerepelt.”

Mindez a Békés megyében található Biharugra májusi képviselő-testületi ülésén hangzott el, amelynek jegyzőkönyvét megküldték az Átlátszónak.

A dokumentum alapján előfordult az is, hogy egy helybéli azt állította az egyik képviselőnek, hogy „azt mondták neki, csak akkor jöjjön dolgozni, ha szólnak neki”, de erre nem került sor. És olyan személy is akadt, aki helyett a szülei dolgoztak, „akik nagyon lelkiismeretesen végzik a feladatukat, korán jönnek, lehet rájuk számítani, megnézhetnénk magunkat, ha ők maguk nem lennének.”

Ezekkel a szavakkal maga Vígh Ilona polgármester állt ki a közmunkásként fizetésben részesülő nő mellett.

Ez a képviselő-testületi ülés volt az, amelynek híre ment májusban, ugyanis három képviselő is lemondott részben a helyi közmunka fentebb jelzett problémai miatt, hanem részben azért is, mert nem kaptak válaszokat az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos visszaélés gyanús dolgokat feszegető kérdéseikre sem. Az önfeloszlatás miatt a településen július 24-én tartanak önkormányzati válaszokat.

A polgármester úgy vélte – mint a dokumentumban olvasható –, hogy azért teljesítették jól a 2015. évi költségvetést, mert egyes önkormányzati feladatokat a közmunka keretében végeztettek el. Ugyanakkor elismerte, hogy „nagyon nehéz a közmunka programban foglalkoztatott emberekkel dolgozni, nem szakképzettek, életvezetési problémáik vannak, a munkafegyelem katasztrofális, méltatlan az például, hogy szondáztatást is kell csinálnunk.”

Ráadásul Vígh Ilona mintha nyűgnek érezné a közfoglalkoztatást. A következőket mondta ugyanis a Békés megyei település vezetője: „Sajnos van egy ilyen stratégia, hogy mindenkinek dolgoznia kell, aki él és mozog. Tulajdonképpen ez egy kényszer az önkormányzatnak.”

A képviselők nem igazán voltak elégedettek a polgármester válaszaival, mert tovább forszírozták azt, hogy szerintük nem minden közmunkásként nyilvántartott személyt soroltak fel a beszámolóban, másrészt felháborítónak tartották, hogy „tudomásuk szerint több olyan személy van, aki kap fizetést, de nem dolgozik.

Túl sok anyagot vásároltak a munkákhoz?

Azonban a képviselők nem csak a közfoglalkoztatással kapcsolatban hánytorgattak fel dolgokat az ülésen, hanem – a jegyzőkönyvbe rögzítettek alapján – a megvalósított önkormányzati beruházások elszámolása is kiverte náluk a biztosítékot. Véleményük szerint a település vezetése a 2014-es beruházásokat a tavalyi évre akart elszámolni, továbbá, mint állították, a projektekre megvásárolt építőanyagok mennyisége nem arányos azok felhasználásával.

Felhozták azt, hogy az óvoda kerítésének alapjába „el van számolva 9 köbméter sóder és 24 mázsa cement. Ez körülbelül a szükséges mennyiség kétszerese. Ez így atombiztos, hogy a gyerekek ki ne törjék a kerítést”.

Azt, hogy „a Szabó Pál Emlékháznál dolgozókat is megkérdeztem, hogy ki van írva rájuk 6 liter festék, ám ők azt mondták, hogy másfél liter festékkel festettek összesen.”

Illetve, hogy „például a buszmegállóhoz 7 méter cső van írva és azt lefestettétek 6 liter festékkel. 30 ecsetet vettettek ennek az épületnek a festéséhez.”

Továbbá még azt is, hogy „a tűzifa vásárlása is a közmunkához van írva, pedig mi úgy döntöttünk, hogy a gázvagyonból vesszük. Kettőszázezer forintot szavaztunk meg, de itt 387 ezer forint van.”

Az egyik képviselő szerint minden munkálathoz túl sok az anyag mennyisége. „A probléma pedig még az, hogy például az óvoda kerítése 2014-ben készült, mégis a 2015. évi kimutatásban szerepel. A régi iskola tornaterem felújítása szintén 2014-ben történt. A temető szeméttárolója szintén 2014-ben készült.”

Mindehhez a polgármester megjegyezte, hogy az önkormányzat 60 millió forintos pénzmaradványa nem a semmiből keletkezett, hanem a megtakarításokból. A képviselők lemondását követően pedig sajnálatát fejezte ki, hogy ilyen hamar belefáradtak a munkába és szerinte „nem a pozitív oldalát nézitek a dolgoknak, mert a testületnek a sikerét is jelenthetik az eddig elmondottak.”

Kapcsolódó cikkek

Imitált piacgazdaság Tiszatenyőn: ami az ország leghíresebb közmunkaprogramja mögött van

Közmunkásként fizetett holdudvar, hiányzó elszámolások és átláthatatlan pénzügyek: ez az érpataki üzleti modell

Százmilliós hiány a tiszántúli közmunkaprogramon – zavaros ügyek az agrárminiszter hátországában

A szegények voksa – közmunka és a választás tisztaságának kockázatai

Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban

Lezajlott a választás, elküldik a közmunkásokat

Közmunkások az iskolapadban: “Szakma helyett a betűkre tanítanak”

Az Átlátszó megkereste a lemondott képviselőket, akik egyelőre nem kívántak nyilatkozni, de jelezték, hogy továbbra is fenntartják a feljelentésükben szereplő dolgokat. Egyikük a polgármester megtakarításokra vonatkozó megjegyzéséhez annyit tett hozzá, hogy neki, mint a település korábbi vezetőjének is része volt abban, hogy ekkora összeget tudtak felhalmozni.

A polgármester gyorsan rövidre zárta a nyilatkozatát

Azt, hogy Biharugrán történhetett-e költségvetési csalás, vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amely a büntetőeljárás tényét megerősítette az Átlátszó megkeresésére. Részletes választ azonban arra hivatkozva nem adott az adóhivatal, hogy az ügy folyamatban van.

A mintegy ezerfős település vezetője, Vígh Ilona pedig érdeklődésünkre azt mondta, hogy a büntetőeljárásról tud. Amikor megkérdeztük, hogy tanúként meghallgatták-e már, hirtelen „Hagyjon békén!” felkiáltással kinyomta a telefont.

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.