A Benefícium által felvásárolt ingatlanok többsége szemetes, gazos, ahol viszont dolgoznak az önkormányzat közmunkásai, ott az elszámolásokkal van baj: ilyenek ugyanis egyáltalán nincsenek. Viszont közmunkásként fizetik az Orosz-féle politikai szervezet aktivistáit, és a polgármester a település egyéb erőforrásait is rendszeresen használja politikai projektjeihez. A képviselőtestület által el nem fogadott 2015-ös zárszámadásban mindenesetre 74 millió forint elköltését annyival intézné el a polgármester, hogy dologi és folyó kiadások.
Mintegy ötven ingatlant vásárolt fel a polgármester által irányított Benefícium Szeretetszolgálat Érpatakon – állítottuk előző cikkünkben.
Cikksorozatunk első részében az Orosz Mihály Zoltán polgármester körül szervezeti és személyi hálózatot mutattuk be, és az egyesületet, amely közel ötven ingatlant vásárolt fel Érpatakon.
Az egykor elhanyagolt, lepusztult ingatlanokon ma mezőgazdasági termelés folyik, egyrészt – vágott vissza Orosz Mihály Zoltán a múlt heti, a Parlament előtt tartott sajtóeseményen -, másrészt csak így biztosítható, hogy az állam ne sajátíthassa ki a munkához szükséges ingatlanvagyont.
A mezőgazdasági hasznosítás bizonyítékaként fényképeket is mutogatott, igaz, ezek egy része pont nem benefíciumos, hanem önkormányzati telkeket ábrázolt. Ettől függetlenül valóban működik kertészet néhány megvásárolt telken, csak éppen a leglátványosabb elem, a Parlament előtt mutogatott fóliás termesztés nem ott, hanem önkormányzati telken zajlik.
Érpataki hazugságbomba: amit az átlátszós patkánymédia elhallgatott!
Orosz Mihály Zoltán minapi cikkünk kapcsán tartott sajtótájékoztatója nem hagyományos sajtótájékoztató volt, hanem „performance” – így aztán a kérdésekre adott tényszerű válaszok helyett is leginkább az Orosztól évek óta hallott patronok durrogtak.
Látszat és valóság máshol is elválik egymástól: egy héttel a parlamenti eperosztás után az érpataki epresben azt láttuk, hogy ládaszám rohad a leszedetlen gyümölcs a földön; helyiek szerint a kertben egy hete nem járt senki. Az meg már valóban csak hangulati elem, hogy a parlamentnél osztogatott epret szedő közmunkások panasza szerint Orosz még azt sem engedte meg nekik, hogy egy fél kilót hazavigyenek.
Jobb ötlet híján ismét elmentünk tehát Érpatakra, hogy ellenőrizzük a polgármester állításait. Végigjártuk az összes, általunk beazonosított címet, és úgy találtuk, hogy a Benefícium által megszerzett bő félszáz ingatlan többségén hasznosításnak semmi jele: a házak helyén romok, a kerteket felveri a gaz.
Az ingatlanok mintegy negyedén találtunk valamiféle mezőgazdasági művelést, néhány telek pedig fel van szántva. Egy önkormányzati tulajdonban lévő telken viszont megtaláltuk azt a több kamionnyi erősen szemetes, szennyezett földet, amit az elmúlt években a Benefícium kitakarított ingatlanjairól hordtak ide – természetesen az önkormányzat által foglalkoztatott közhasznú munkások az önkormányzat gépeivel.
Igaz, találtunk egy olyan benefíciumos ingatlant, ahol valóban alapos munkát végeztek: a Kossuth utca 36. alatt, gondosan rendben tartott kert közepén áll egy láthatólag teljesen felújított ház. Talán erre gondolt Orosz, amikor arról beszélt, elhallgatjuk, mi lesz a Benefícium által megszerzett ingatlanok sorsa:
„Veszünk ott ingatlant, felújítjuk, és beleköltözök, mondjuk én.”
Ezt az ingatlant tudniillik szolgálati lakásnak nevezi, és valóban ő lakik benne, igaz, a helyiek szerint csak ritkán tartózkodik itt.
Nyomoz a rendőrség a Benefícium furcsa ingatlanszerzései miatt
Tényi István az Átlátszó cikke nyomán született feljelentésére a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség csalás gyanújával nyomozást rendelt el az érpataki polgármester által vezetett szeretetszolgálat ingatlanszerzései miatt. A nyomozással az ügyészség a nyíregyházi rendőrkapitányságot bízta meg, annak határideje augusztus 6-a.
A mai napig gyakorlat Érpatakon, hogy az önkormányzat közmunkásokkal tartatja rendben a kitisztított benefíciumos telkeket: ottjártunkkor is láttunk közmunkásokat kaszálni és szemetet szedni a szeretetszolgálat némelyik ingatlanján.
Szerettük volna megtudni, mennyiért szerződött a polgármester által vezetett szeretetszolgálat a polgármesterrel, hiszen az elvégzett munkák jelentős értéknövekedést eredményeztek az ingatlanvagyonban – mint ahogy azt is szerettük volna megtudni, fizet-e, és ha igen, mennyit az önkormányzat a földhasználatért a szeretetszolgálatnak.
Orosz azonban a Kossuth téri sajtótájékoztatón érdemben nem válaszolt, később pedig hiába kerestük telefonon, írásban és személyesen is az érpataki polgármesteri hivatalban. Igaz, nagy reményeket ezekhez a megkeresésekhez amúgy sem fűztünk, hiszen a polgármester a saját képviselőtestületét sem tájékoztatta ezekről a munkálatokról, értelemszerűen szerződéseket sem láttak a képviselők.
Hasonlóan homályos a közmunkások által megtermelt javak sorsa: Orosz sem a konkrét kiadásokkal, sem a konkrét bevételekkel nem számolt el soha a képviselőtestületnek, és az idei zárszámadásban sincs semmiféle adat a mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban.
Pedig nem jelentéktelen mennyiségekről és összegekről van szó, a polgármester maga büszkélkedik vele, hogy egyebek mellett öt kilométeren termesztenek kordonos uborkát.
Bár a község honlapján a mai napig az olvasható, hogy „Érpatakot a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja”, a valóság az, hogy a támogatás már 2014-ben megszűnt. Pedig az együttműködés csak 2012-ben kezdődött: ekkortól vett részt a falu az „Élelmiszer-lavina” programban.
Az ország számos településén a mai napig futó program keretében az Élelmiszerbank vetőmagot biztosított különféle zöldségek termesztéséhez – a cél a rászoruló helyiek támogatása, amit meglehetősen szigorú elszámolással kell a kedvezményezettnek bizonyítani. Orosznak ez utoljára 2012-ben sikerült, a rákövetkező évben az Élelmiszerbank elégtelennek találta az elszámolást, így Érpatak 2014-től kikerült a programból.
A mezőgazdasági Start-munkaprogramokban megtermelt javakkal kapcsolatos gazdálkodásról sem lehet sokkal többet tudni, a termények értékesítéséről például senki nem tud konkrét adatokat. Pedig milliós nagyságú összegekről van szó: az általunk megkérdezett szakértők szerint, ha jól művelik, a kordonos uborka méterenként 1500-2000 forint bevételt ad, vagyis csak ebből az egy tételből 7-10 millió bevétele lehetett az önkormányzatnak.
Az uborka mellett jelentős területeken termesztettek, illetve termesztenek krumplit, kukoricát, napraforgót, paprikát és paradicsomot. Elszámolást ezzel kapcsolatban viszont nemcsak mi, de a képviselőtestület sem látott, érdemi információja a gazdálkodási adatokról senkinek nincs.
Az érpataki önkormányzat 2014-es zárszámadása alapján nem folytat vállalkozói tevékenységet, ezen a soron nincs bevétele elszámolva. Az általunk megkérdezett szakértők szerint ebben az esetben az önkormányzat alaptevékenységből származó bevételként (működési bevétel) könyveli a mezőgazdasági termelésből származó bevételeit.
Csakhogy ezen a soron a zárszámadásban mindössze 3,7 millió forint bevétel van lekönyvelve, ebben pedig benne van az önkormányzat minden szolgáltatási és bérletidíj-bevétele is, amely nagyságrendileg haladja meg a mezőgazdálkodás bevételeit.
„Önkormányzat szinten az intézményi működési bevételek zömmel az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások díjából, bérleti díjbevételekből tevődnek össze.” – írja az idei zárszámadás tervezete. A még el nem fogadott dokumentumban ezen a soron 5 millió forint bevétel szerepel.
2014 óta Érpatak önkormányzata mezőgazdasági programokra munkabér és járulékai jogcímen 128 millió forint támogatást kapott, ehhez jött még közel 26 millió forint dologi kiadásokra és mezőgazdasági beruházásokra.
Ehhez képest az önkormányzat lényegében nem tud bevételt felmutatni a tevékenységből, hacsak nem számítjuk azt a működési bevételként könyvelt, fentebb bemutatott összesen 8,7 millió forintot. Vagyis a 154 milliónyi célzott állami támogatás legfeljebb ennyi bevallott bevételt fialt az önkormányzat mezőgazdasági közmunkaprogramjaiban.
2014 óta összesen 222 millió forint munkabér-támogatást és 43 millió forint beruházási/dologi támogatást kapott az önkormányzat a költségvetésből – ebből a keretből kellett volna munkaruhát és védőfelszerelést vásárolni a közmunkásoknak. Csakhogy ők a mai napig a saját ruhájukban végzik a legkoszosabb munkát is, és kesztyű nélkül szedik a legmocskosabb helyeken is a szemetet.
A nehezen értelmezhető önkormányzati elszámolások mellett fontos információt tudhatunk meg az ügyben Orosz 2014-es választási programjából:
„A foglalkoztatási gondok enyhítése érdekében az önkormányzat élenjárva, motor szerepet vállalva részt vesz a Start mezőgazdasági közmunkaprogramban. Az önkormányzati és a bérelt földeken – összesen 18 hektáron – zöldségeket termesztenek a közmunkások.
A korábbi években főleg a krumplival, paprikával, paradicsommal foglalkoztak, az idén pedig a jól jövedelmező kordonos uborkát és napraforgót és burgonyát termesztettek. A megtermelt zöldségeket a helyi étkeztetésben használták, illetve használják fel, a felesleget pedig értékesítik.”
A polgármester azt állítja tehát, a megtermelt javak egy részét helyben hasznosítják a közétkeztetésben – csakhogy ezt az állítást sem sikerült igazolni.
Érpatakon a közétkeztetést 2010 óta egy környékbeli vállalkozó biztosítja: Dankó József megkeresésünkre megerősítette, hogy vesz át mezőgazdasági terményeket az önkormányzattól, csakhogy annak az értéke néhány százezer forint, amit ő mindig ki is fizet – szó sincs tehát komolyabb mennyiségekről, és pontosan meg nem határozható értékű, barterszerű felhasználásról.
És az sem erősíti az Orosz gazdálkodása iránti bizalmat a helyiekben, hogy a „felesleget” nem a helyi felvásárlónak adják el, hanem elszállítják a közeli Kállósemjénbe, illetve Balkányba, és ott értékesítik.
Feltérképeztük és lefényképeztük a polgármester szeretetszolgálata által felvásárolt ingatlanokat Érpatakon
Összegezve: 150 milliós állami támogatással, 18 hektáron gazdálkodva két év alatt a polgármester tízmillió forint alatti bevételt tud felmutatni – és ebbe már beleszámoltuk a közétkeztetésre átadott termények értékét is.
A felmerülő kérdésekre szerettünk volna magától a polgármestertől magyarázatot kapni, de sem telefonon, sem emailben nem értük el. Utolsó lehetőségként kerestük személyesen, Érpatakon, a polgármesteri hivatalban.
Az ügyfélszolgálaton egy fiatal nő fogadott minket – őt utoljára Orosszal láttuk a Kossuth téri eperosztogatós sajtóeseményen, két fiatalemberrel kísérgette a polgármestert. Néhány perc után egy Tolsztoj-inges fiatalember bukkant elő az „Érpataki Modell Országos Hálózata – Központi Bázis” feliratot viselő ajtó mögül, és kérdőre vont minket, mire készülünk már megint.
Az önkormányzatnak nincs szerződése a Hálózattal sem, de nem is lehet, mivel az jogi értelemben nem létezik, így nyilván bérleti díjat sem kell fizetnie az önkormányzati helység használatáért.
Szimbolikus, hogy miközben az érpataki önkormányzat épületének falain kívül-belül több tucatnyi tanító-nevelő felirat, emléktábla, miegymás látható, az sehol nincs kiírva, hogy milyen közcélt szolgál az épület.
Még a minden közintézményen kötelező címeres ovális tábla sem igazítja el a polgárt, hogy nem egy sámánpark látogatóközpontjában, hanem egy közigazgatási feladatokat ellátó szervezet épületében tartózkodik.
Hamarosan még ketten kerültek elő a „központi bázisról”, de ők sem volt hajlandóak bemutatkozni – egyiküket ismertük már a Kossuth térről, illetve láttuk korábbi rendezvényeken készült felvételeken. A másikukat utóbb Huri Gáborként, Orosz örökös kameramannjaként azonosítottuk.
A mozgalom teljes stábja ezek alapján legkevesebb öt főből áll, csak azt nem tudtuk, kik ezek a be nem mutatkozó fiatalok, és milyen alapon tartózkodnak az önkormányzat hivatali helyiségeiben.
A róluk készült felvételek alapján aztán a helybeliek segítségével azonosítottuk őket. Helyi forrásaink szerint mind a négy fiatal közmunkás, de még sosem látták őket kapálni vagy szemetet szedni, vagy bármilyen fizikai munkát végezni, és csak annyit tudnak róluk, hogy „fent vannak egész nap az önkormányzatban”, és hétvégén hazamennek.
Ugyanis egyikük sem helybeli: a Ricsiként azonosított fiú mezőkövesdi, Gergő budapesti, Zsófi pedig Szolnokról került az érpataki modell csapatába. (Ezen a videón 00:32-től látható a három fiatal, amint vonulnak a polgármesterrel két héttel ezelőtt a Kossuth téri „sajtótájékoztatóra”. Itt közülük ketten, egy másik eseményen.)
A csapat negyedik tagja, az önkormányzat épületében minket kérdőre vonó Jonatán szintén nem helybeli, ő Nyíregyházáról jár Érpatakra. Hogy az örökös kameraman, egyébként benefíciumus alapítótag Huri Gábor milyen jogviszonyban tevékenykedik a polgármester mellett, azt nem tudtuk kideríteni.
Orosz tehát nemcsak az „Érpataki Modell” infrastruktúráját biztosítja az önkormányzat eszközeivel, telefont, helységet és autót kilométerkorlát nélkül, de a szükséges humán erőforrást is a községgel, közvetve pedig a költségvetéssel fizetteti meg.
Az Orosz által országszerte reklámozott „érpataki modell” gazdálkodását tehát az alábbiak jellemzik:
– Szerződés és elszámolás nélküli bérleti jogviszonyok a polgármester egyesületével; ha vannak is szerződések, azok tartalmát még a település képviselő-testülete nem ismeri, azokat nem hagyta jóvá.
– A bérelt területeken folyó gazdálkodásnak nincs megfogható nyoma az önkormányzat bevételei között, miközben az egyébként nem gazdálkodó egyesületnél valamiből tízmilliós bevétel keletkezik.
– Védőfelszerelés és munkaruha nélkül dolgoztatott közmunkások tartják rendben a polgármester egyesületének ingatlanait, miközben a politikai projektjében dolgozó fiatalok helyi közmunkásként kapnak fizetést.
– Orosz tényleges elszámolás és ellenőrzés nélkül használja politikai projektjéhez a település és a hivatal erőforrásait, telefontól a kisbuszig, ehhez még helyiséget is az önkormányzat biztosít: itt van, ugye, a „központi bázis”.
– A polgármester évek óta nem hajlandó elszámolni még a képviselőtestületnek sem a településen folyó gazdálkodás eredményeivel, adott esetben jogerős bírósági határozat ellenére sem tájékoztatja a képviselőket kellő mélységben a zárszámadás egyes tételeiről.
Az egészben az a legkülönösebb, hogy míg a nyilvánvaló törvénytelenségek sorozatát elkövető érpataki polgármester folyamatosan a rendről szónokol, az érpataki üzleti modell évek óta háborítatlanul működik. Az Orosz körül zajló folyamatos jogi hercehurca pedig mintha szintén azt bizonyítaná, hogy az állam hatalma, a jogrend uralma Érpatakon csak korlátozottan érvényesül.
Becker András – Móricz Csaba
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
