Győzelem az Alkotmánybíróságon: perelhető a KEHI a jelentéseiért

Fontos információszabadsági tárgyú döntést hozott tegnap az Alkotmánybíróság Lengyel Szilvia volt LMP-s országgyűlési képviselő alkotmányjogi panasza nyomán. A határozat szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) perelhető az általa készített vizsgálati jelentések kiadásáért, ráadásul azok nem minősíthetőek sem teljes egészében, sem konkrét döntés megjelölése nélkül, általában véve döntés megalapozását szolgáló adatnak. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán nem tartható fenn tovább a Kúria jogelődjének ebben a tárgyban 2008-ban hozott, mára precedenssé vált ítélete. Az alkotmányjogi panasz elkészítéséhez az atlatszo.hu jogi stábja nyújtott segítséget.

 

 

Még 2013 októberében fordult a KEHI-hez Lengyel Szilvia (LMP), azt kérve, hogy közérdekű adatként ismerhesse meg a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar, Üllő, Dóra-major Tangazdaság működésével kapcsolatos ellenőrzésről készített vizsgálati jelentés másolatát, amely egyebek mellett a bérleti és bértartási szerződéseket, a készpénzforgalmat, az árbevétel elszámolását, a növényvédőszer- és üzemanyag-felhasználást, illetve a termőterületen megtermelt és könyvelt hozamok valószínűségét vizsgálta.

A KEHI (az állandó gyakorlatának megfelelően) megtagadta a jelentés kiadását, ezért az exképviselő bírósághoz fordult.

Mind a panaszost, mind a KEHI-t emblematikus ügyvédek képviselték: a nyilvánosságra hozatal mellett Schiffer András érvelt ügyvédként, míg a vizsgálati jelentés eltitkolását a sokszoros kormányzati megbízatásokkal rendelkező Bátrfai Beatrix próbálta megvédeni.

A zászló az alperesnek állt, mivel a Legfelsőbb Bíróság még 2008-ban egy (azóta precedenssé szilárdult) eseti döntésében arra az abszurd jogi álláspontra jutott, hogy a KEHI nem kezelője a saját maga által készített jelentésnek. Mégis, a perben a Fővárosi Törvényszék bírája felvállalta azt, hogy szembemegy a korábbi gyakorlattal, és az információszabadsági törvényt az Alaptörvényre figyelemmel úgy értelmezte, hogy első fokon a kért jelentés kiadására kötelezte a KEHI-t. Másodfokon aztán visszazökkent az idő a normál kerékvágásba, mivel a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével a Legfelsőbb Bíróság már emlegetett eseti döntésére hivatkozva a keresetet elutasította.

A jogerős döntéssel szemben az atlatszo.hu jogi csapatához tartozó Tordai Csaba segítségével készített elő alkotmányjogi panaszt Lengyel Szilvia. Hivatkozott arra, hogy a kért vizsgálati jelentés a KEHI birtokában van, azt a KEHI saját hatáskörben készítette, így nem lehet tagadni, hogy az a KEHI kezelésében van. Az állami feladatot ellátó szervek pedig kötelesek a kezelésükben levő közérdekű adatot adatigénylés esetén kiadni.

Kapcsolódó cikkek

Elkészült a KEHI norvégjelentése, jöhetnek a koncepciós perek

Százmilliókért bérelt irodát egy offshore cégtől a KEHI

MagyarLeaks: Kehi-jelentés az Operaház korrupciógyanús ügyeiről

KEHI-vizsgálat a milliárdos filmtámogatásokról: itt a vezetői összefoglaló

Arra is kitért a panasz, hogy a jogerős ítélet a korábbi, ugyancsak az atlatszo.hu-höz köthető ügyben szüketett alkotmánybírósági döntéssel ellentétesen a vizsgálati jelentés egészét döntés megalapozását szolgáló adatnak minősítette, anélkül ráadásul, hogy egyáltalán foglalkozott volna azzal, hogy milyen döntés megalapozását szolgálja a jelentés, és annak a döntésnek a külső befolyástól mentes meghozatalát tényleg veszélyeztetné-e a vizsgálati jelentés nyilvánosságra hozatala.

Az Alkotmánybíróság két miniszter szerecsenmosdató véleménye mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontját is beszerezte. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke véleményében néha már a tőle megszokott visszafogottságot is mellőzve érvelt amellett, hogy nem lehet a közérdekű adatok kezelésének a támadott bírósági ítéletben megjelenő, megszorító értelmezését alkalmazni.

A tegnapi alkotmánybírósági döntés ugyan szűk többséggel, 7:7 arányban, elnöki szavazattal, de teljes mértékben igazat adott a panaszosnak. Kimondta a testület, hogy ha egy közérdekű adat egy szerv feladatának ellátása során keletkezett és az fizikailag a szerv birtokában van, akkor az a szerv perelhető az adat kiadásáért. Megerősítette továbbá az AB azt a korábbi gyakorlatát, hogy egy jelentés egésze nem minősíthető automatikusan döntés megalapozását szolgáló adatnak, hanem minden egyes részénél vizsgálni kell, hogy az milyen pontosan azonosítható döntés megalapozását szolgálja, és a nyilvánosságra hozatal ezt a döntéshozatali eljárást mennyiben érintené.

Úgy tűnik, hogy még ha egyre foigyatkozó többséggel is, de változatlanul megvan az információszabadság-párti többség a testületen belül.

A tegnapi döntésből nem az következik, hogy mostantól a KEHI minden vizsgálati jelentése teljes egészében nyilvános lenne. Továbbra is van lehetősége a kormányzati ellenőrzési szervnek arra, hogy ha bíróság előtt bizonyítani tudja, hogy a jelentése egy-egy részének idő előtti nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a kormányzati döntéshozatalt, akkor a vizsgálati jelentés egyes részeit ne tegye hozzáférhetővé.

Ehhez azonban meg kell tudnia jelölni egy konkrét, meghozandó döntést, amit a nyilvánosság veszélyeztetne, illetve azt is bizonyítania kell, hogy a döntés zavartalanságához fűződő közérdek nagyobb, mint az azonnali nyilvánosságra hozatal érdeke. Szóval adatigénylésre fel.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.